Kertészeti alapismeretek

Tartalom

A KERTÉSZETI TERMELÉS NÉPGAZDASÁGI JELENTŐSÉGE
Elek László: A kertészet fogalma és felosztása 5
A kertészeti termelés helye és jelentősége a népgazdaság rendszerében 6
Az egyes kertészeti ágak helyzete, fejlődési lehetősége és elhelyezkedése 7
Gyümölcstermelés 8
A gyümölcstermelés területi elhelyezése 9
Az egyes gyümölcsfajok fontosabb termőtájai 10
Zöldségtermesztés 14
A zöldségtermesztés területi elhelyezése 16
Szőlőtermelés 17
A szőlőtermelés területi elhelyezése 17
Kertészeti vetőmagtermesztés 18
Magtermő tájaink 18
A főbb gyógy- és illóolaj-tartalmú növények termő tájai 19
ÉGHAJLATI ALAPISMERETEK
Jeney Csaba: Az időjárás és az éghajlat 21
A levegő összetétele és az éghajlati tényezők 21
A levegő hőmérséklete, nedvessége, a csapadék, a párolgás és a szél 22
Magyarország éghajlata 24
A növényállományok éghajlata 27
A zöldségnövények, a szőlő és a gyümölcsfák éghajlati igénye 27
Az agrometeorológiai ismeretek alkalmazása 28
Meteorológiai műszerek és kezelésük 30
TALAJTAN ÉS FÖLDMŰVELÉSTAN
Síkné Hunvölgyi Emília: A talaj fogalma 33
Talajszelvény 33
Termőréteg 34
A talaj keletkezése 34
A talaj kötöttsége 35
A talaj alkotórészei 36
A talaj agyagos és humuszos részeinek jelentősége 36
A talajok víz-, hő- és tápanyagváltozásai 37
A talaj vízbefogadó képessége 38
Talajképződés 39
Talajtípusok 40
Talajtérképek 42
A talajművelés talajtani vonatkozásai 42
A trágyázás és trágyaszerek 43
Talajjavítás 47
Talajvédelem 48
Az öntözés talajtani vonatkozásai 49
ÖNTÖZÉSEI ALAPISMERETEK
Mőcsényi Mihály: A napenergia, a növény és a víz 51
A talaj és a víz 52
A talajban levő víz és annak meghatározása 54
A talajban levő víz és a növény 55
Az öntözés célja 56
Az évi víznorma és az egyszeri öntözéshez szükséges vízmennyiség 57
Az öntözővíz biztosítása és szállítása 59
Öntözési módok 61
NÖVÉNYVÉDELEM
V. Németh Mária: A kertészeti növények betegségei, kórokozói és kártevői 69
A betegségeket kiváltó természeti és környezeti okok 70
Betegségokozó élő, fertőző szervezetek 72
A védekezés módjai 74
Megelőző védekezés 75
Biológiai védekezés 77
Mechanikai védekezés 77
Kémiai védekezés 77
A védekezés anyagainak csoportosítása hatásuk szerint 78
Gombaölőszerek 78
Rovarölőszerek 81
Talajfertőtlenítő szerek 90
Rágcsálóirtó szerek 90
Élettani betegségek ellen használatos és egyéb növényvédő szerek 90
Vegyszeres gyomirtó szerek 90
GÉPTANI ISMERETEK
Mészáros Ferenc: A gépesítés jelentősége 91
Szerkezeti anyagok 91
Belső égésű motorok 94
A belső égésű motorok típusai és működési elvük 94
A négyütemű motor működése 95
A kétütemű motor működése 96
A karburátoros motor főbb szerkezeti részei 98
A Diesel-motor és főbb szerkezeti részei 99
A motorok indítása 101
A motorok hatásfoka és tüzelőanyag-fogyasztása 102
A traktor általános felépítése 103
A villamos motorok 109
A villamosítás jelentősége 109
A villamos motorok 110
A villamos motorok védelme 112
Erőgépek 112
Szántótraktorok 112
Univerzális traktorok 113
Különleges traktorok 113
Eszközhordozó traktor 114
Kéttengelyes kistraktor (sorközjáró) 115
Hidas traktor 116
Egytengelyű (kerti) traktor 117
A gépcsoportok jellemzése 118
A talajművelés gépei 118
Ekék 118
Tárcsák 121
Kultivátorok 122
Boronák 125
Hengerek 126
A talajerőutánpótlás gépei l27
Szervestrágyaszóró gépek l27
Műtrágyaszóró gépek 128
A vetés, ültetés, szaporítás gépei 128
Sorvetőgépek 129
Fészekbe-, illetve négyzetbevető gépek 131
Palánta-, dugvány- és burgonyaültető gépek 131
A növényvédelem gépei 134
Permetezőgépek 134
Háti permetezők 136
Fogatos permetezőgépek 138
Traktoros permetezőgépek 139
Porozógépek 141
Növényvédelmi repülőgépek 143
Öntözés gépei 144
A betakarítás, szüret gépei 147
A magtisztítás és terményosztályozás gépei 151
A magtisztítás és osztályozás irányelvei 151
A termények válogatása és osztályozása 155
GYÜMÖLCSTERMELÉS
Elek Lászlóné: A gyümölcstermő növények csoportosítása 157
A gyümölcstermő növény részei és biológiai szerepe 158
A gyökérrendszer 158
A hajtásrendszer 160
A törzs 160
A korona 161
Rozsnyay József: A gyümölcstermő növények szaporítása és nevelése 165
A szaporítás célja és módjai 165
Ivaros szaporítás 165
Ivartalan szaporítás 166
A gyümölcsfák alanyai 171
A faiskolai termelés 172
A gyümölcsös telepítése és a telepítési rendszerek (Elek Lászlóné) 172
A gyümölcstermelés üzemi formái 173
Házi kertek 173
Szőlő közötti gyümölcsös 173
Szórvány gyümölcsös 173
Árugyümölcsös 173
A gyümölcsös helyének megválasztása 174
A terület előkészítése a telepítéshez 174
Telepítési rendszerek 175
Talajelőkészítés 176
A fák helyének kitűzése 177
A telepítés ideje 178
Az oltványok előkészítése ültetéshez 178
Az ültetés 179
Nyúlkár elleni védelem 180
A telepítés nyilvántartása 180
A gyümölcsös gondozása 181
A termőfelület kialakítása, metszés 181
Alakító metszés 181
Termőre metszés 182
A különböző hajtásképletek metszése 182
A metszés elemei 183
A korona kialakítása 183
A sudaras korona kialakítása 183
A kombinált korona kialakítása 185
A termőkaros orsófa metszése 185
A katlan alakú korona metszése 186
Tavaszi metszés az ültetés után 187
Természetes gömbkorona 188
A gyümölcssövények kialakítása és metszése 188
Koronaritkító metszés 189
Ifjító metszés 190
Gyümölcsritkítás 191
A gyümölcsös talaj művelése és tápanyagutánpótlása 192
Őszi talajmunkák 192
Tavaszi és nyári talajmunkák 192
Szervestrágyázás 192
A szervetlen trágyák használata 193
A gyümölcsös öntözése 193
Gyümölcsszüret és árufeldolgozás 193
Szedőedények 194
Létrák 195
Szedőállványok 195
Szamóca szedőzsámoly 195
Gyümölcsszüretelő gépek 195
SZŐLŐMŰVELÉS
Zilai János: A szőlőtőke leírása 201
Földbeli részek 201
Föld feletti részek 202
A szőlő szaporítása 205
A simavessző termelése 205
A sima európai vessző előállítása 205
A sima amerikai alanyvessző előállítása 205
A szaporításra alkalmas simavesszők jellemzői 206
A simavesszők szedése, feldolgozása, osztályozása, szállítása és vermelése 207
A gyökeres vessző termelése 208
A gyökereztető iskola helyének kiválasztása és előkészítése 208
A vesszők iskolázása 208
A gyökereztető iskola gondozása és felszedése 209
A gyökeres vesszők osztályozása, szállítása és vermelése 210
A gyökeres oltvány készítése 210
Az oltási anyag előkészítése és az oltás 211
Az oltványok előhajtatása 211
Az oltványok iskolázása, az oltványiskola gondozása és felszedése 212
A gyökeres oltványok osztályozása, szállítása és vermelése 213
A tőkehiányok pótlása a sajátgyökerű szőlőkben 214
Tőkepótló bujtás 214
Döntés 215
A tőkehiányok pótlása oltványszőlőkben 215
Zöldoltás 215
Idős tőkék átoltása 217
A szőlő telepítése 218
A telepítésre alkalmas terület kiválasztása 218
A telepítendő fajták kiválasztása 218
A terület rendezése és előkészítése 218
Hegyi szőlők telepítésének előkészítése 218
Homoki szőlők telepítésének előkészítése 219
A szőlő sor- és lőtávolságának megválasztása 219
Az ültetési anyag előkészítése 220
Az ültetés 221
A fiatal ültetvények gondozása 222
A szőlő támaszrendszere 223
A szőlő metszése 223
Tőkeművelésmódok 223
Fejművelés 223
Bakművelés 224
Alacsony egysíkú tőkeművelődésmódok 224
Legyező alakú bakművelés 224
Guyot-művelés 225
Kordonművelés 225
Fejművelés huzalos támasz mellett 226
Lugasművelés 227
Moser-féle magasművelés 227
A termőszőlő metszése 228
A metszés célja 228
A metszés ideje 228
A metszés eszközei 229
A metszés 229
Harmatgyökerezés 232
A szőlő zöldmunkái 232
A zöldmunkák jelentősége 232
Hajtásválogatás 232
Kötözés 233
Csonkázás 234
A szőlő talajmunkái 234
A talajmunkák jelentősége 234
A szőlő talajmunkáinak sorrendje 234
Őszi talajmunkák 234
Tavaszi talajmunkák 235
Nyári talajmunkák 235
Vegyszeres gyomirtás 236
A szőlő trágyázása 237
A trágyázás jelentősége 237
A szőlőben használt trágyák 237
A szőlő szerves- és műtrágyázása 238
A trágyázás ideje 239
A trágyázás módja 239
A betegségek és kártevők csoportosítása 240
Gombásbetegségek 240
Peronoszpóra 240
Lisztharmat 241
Állati kártevők 242
Filoxéra 242
Szőlőmoly 242
Szőlőilonca 243
A szőlő öntözése 244
BORÁSZAT
Zilai János: A szüret 245
A szüret idejének meghatározása, a szüreti terv 245
Szüreti előkészületek 245
A szőlő leszedése 246
A termés feldolgozása 246
A fehér borok készítése 247
A vörös borok készítése 248
A sillerborok készítése 249
A tokaji borok készítése 249
A must cukortartalmának mérése 250
A must erjedése és az erjedés alatti kezelése 251
A borok kezelése 253
A borospince 253
A boroshordók 253
A bor egyszerű kezelése 254
Töltögetés 254
Fejtés 255
Kénezés 256
A legfontosabb borbetegségek és borhibák 256
ZÖLDSÉGTERMESZTÉS
Borka Miklós: A zöldségtermesztés jellemzői 257
A zöldségnövények csoportosítása 258
A termesztőberendezések és azok használata 259
A zöldségnövények szaporítása 262
A vetőmag 263
A vetés előtti magkezelés 263
A zöldségnövények tenyészterülete 264
A vetés 264
Palántanevelés 265
Termesztésmódok 266
Szántóföldi zöldségtermesztés 266
Korai szántóföldi zöldségtermesztés 267
Melegágyi hajtatás 267
Üvegházi hajtatás 267
Általános tudnivalók a zöldségnövények termesztéséről 267
A káposztafélék termesztése 267
A gyökgumósok termesztése 270
A hagymafélék termesztése 271
A kobakosok termesztése 273
A csucsorfélék termesztése 275
A hüvelyesek termesztése 281
A levélzöldségek termesztése 293
Az évelő zöldségnövények termesztése 285
A csiperkegomba termesztése 287
A csemegekukorica termesztése 288
A korai burgonya termesztése 289
KERTÉSZETI VETŐMAGVAK TERMESZTÉSE
Csatári-Szűcs Kálmán: A magtermesztés fogalma, célja és jelentősége 291
Szigetelés (izolálás), szelektálás 291
A dugványok felszedése és téli tárolása 293
A dugványok kiültetése 295
Ápolási munkák 295
Hibrid vetőmag és előállítása 296
Termésbecslés 297
Aratás 299
Cséplés 300
A vetőmag tisztítása, tárolása 302
A vetőmag minőségi követelményei 302
GYÓGY-, FŰSZER- ÉS ILLÓOLAJ TARTALMÚ NÖVÉNYEK TERMESZTÉSE
Szathmáry Géza: A gyógy-, fűszer- és illóolaj tartalmú növények termesztésének helyzete
hazánkban 305
A termesztés tájai 305
Közgazdasági tényezők hatása a kialakulásra 306
Természeti adottságok hatása a kialakulásra 306
A főbb gyógy- és illóolaj tartalmú növények termőtájai 307
A gyógynövények csoportosítása gyógyszerkészítésre használható növényi
részek szerint 309
A drog fogalma és felhasználása 310
Az illóolaj fogalma és felhasználása 310
A gyógy-, fűszer- és illóolaj tartalmú növények szaporítása 310
A szaporítóanyagok minősítése használati értékük szerint 311
A gyógynövények szárítása 311
Az illóolaj tartalmú növények lepárlása 312
DÍSZNÖVÉNYTERMESZTÉS
Incze Ferenc: A dísznövények szaporítása 315
Termelőedények 317
Földnemek 317
Napi, időszaki munkák 317
Egynyári dísznövények 319
Évelő dísznövények 319
Díszfák és díszcserjék 320
Száraz domboldalak fái, cserjéi 321
Nedves talajok fái, cserjéi 321
Utcafásításra alkalmas fák 322
Parkok fái, cserjéi 322
Örökzöld fák, cserjék 323
Sövénynevelésre alkalmas fák, cserjék 323
Üvegházi dísznövények 324
Dísznövények hajtatása 325
KERTÉPÍTÉS
Mőcsényi Mihály: Kerttervezési elvek, téralakítás 328
Kerti utak, pihenőhelyek, ülőhelyek tervezése 331
Virágfelületek 335
ÜZEMSZERVEZÉSI ISMERETEK
Elek László: Az üzem fogalma 339
Üzemformák 339
Állami üzemek 340
Állami gazdaságok 340
Gépállomások 340
Növényvédő állomások 340
Kertészeti szakvállalatok 340
Termelőszövetkezetek 341
Mezőgazdasági termelőszövetkezetek (MTSZ) 341
Mezőgazdasági termelőszövetkezeti csoportok (TSZCS) 341
Egyszerűbb mezőgazdasági szövetkezetek 341
Hegyközségek 341
Az üzemágak és üzemtípusok 34i
Az üzemágak 341
Az üzemtípusok 342
Az üzemágak társítása 343
Az üzemek vezetése és szervezeti felépítése 344
A termelőszövetkezeti üzem szervezete 344
Az állami gazdasági üzem szervezete 347
Munkaerő a kertészeti üzemekben 347
A kertészeti üzem termelőeszközei 348
Állóeszközök 349
Föld 349
Telkesítések 351
Ültetvények 352
Épületek, építmények 352
Gépek és eszközök 352
Tenyész- és igásállatok 353
Forgóeszközök 353
Vetési (mezei) leltár 353
Befejezetlen termelés 353
Kisebb kézi eszközök 353
Anyagok, termények 353
Növendék és hízóállatok 354
A kertészeti üzemágak üzemgazdasági jellemzői 354
Gyümölcstermelés 354
A gyümölcstermelés ráfordításai és termelési értéke 355
Szőlőtermelés 357
Zöldségtermesztés 358
Dísznövénytermesztés 359
Munkaerőgazdálkodás, munkaszervezet 359
A munkaszervezet formái 360

Témakörök