Kertészet és polgárosodás

Az európai szőlészeti-borászati-kertészeti ismeretek oktatása, szaktanácsadása a Georgikonban és a Keszthelyi Uradalomban, a 18. sz. végétől a 19. sz. közepéig/Agrártörténeti, agrártudomány-történeti monográfia

Szerző

Szerkesztő

Lektor

Budapest

'Csoma Zsigmond: Kertészet és polgárosodás ' összes példány

Kiadó:	Centrál Európa Alapítvány
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1997
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	366 oldal
Sorozatcím:	Centrál-Európa Alapítványi Könyvek
Kötetszám:	6
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal. Német nyelvű tartalomjegyzékkel és összefoglalóval.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Könyvemben azokat a mezőgazdaság-történeti adatokat kutattam fel és mutatom be, amelyeket az eddigi Georgikon-történeti munkák nem súlyuknak és fontosságuknak megfelelően értékeltek. 1975-óta a Georgikon Majormúzeumban dolgozva figyeltem fel a keszthelyi kiállításon szerényen megbúvó, egykori georgikoni jegyzetekre. Ezek, az egykori diákok, hallgatók által jegyzetelt, megörökített óravázlatok hűen tükrözik a georgikoni órákat, a tanárok nagy szakismeretét, tájékozottságát és véleményét egyes szakmai kérdésekről. A georgikoni jegyzetek tehát nemcsak a diákot jellemzik, hanem a tanító tanárokat is, azok mentalitását, összefoglaló és részletező szakmai kiemeléseit, lényeglátását. Eddig a magyarországi kertészeti, szőlészeti-borászati szakismeretek fejlődésére nagy hatást gyakorló, ezeket összegző georgikoni jegyzetek értékelése sajnos elmaradt, ugyanúgy, mint a többi mezőgazdasági ágazatot képviselő jegyzeté is. Ugyanakkor ezeknek szakmai vizsgálata szerteágazó következtetésekre ad lehetőséget. Adott esetben mind a korabeli kertészeti-szőlészeti és borászati ismeretekre és szaktanácsadásra, mind a szakirodalom ismeretére és hatására, valamint a szakoktatás színvonalára. Ugyanakkor a kertészeten és a szőlészet-borászaton belül az európai kapcsolatokra, hatásokra is szép és tanulságos példákat kapunk. Mindezen kérdések felvetésével és megválaszolásával azt a több évtizedes adósságot szeretném csökkenteni a választott témakörön belül, amit VÖRÖS Károly már 1967-ben joggal vetett fel, és BALASSA Iván, a Mezőgazdasági Múzeum Herder-díjas főigazgató-helyettese, a Dán és a Svéd Királyi Tudományos Akadémiák tagja, a néhai kedves CSÍKI László professzor úr, a Georgikon Majormúzeum egyik alapítója, és KOVÁCS Sándor a Múzeum igazgatója, már számtalanszor szorgalmazott is. Segítségüket,barátságukat ez úton is köszönöm. Vissza

Tartalom

Bevezető 11
I. Az uradalmak kerti gazdálkodása a 18-19. század fordulóján 13
Uradalmi kertek kialakulása és irányítása 13
A kertészek fizetése, lakás és munkakörülményei 25
Az uradalmi kertészek munkája és eszközeik 31
Az uradalmi kertészek társadalmi helyzete 43
II. Kertészet a keszthelyi Georgikonban 49
Alsó- és felsőfokú kertészeti ismeretek, kertészképzés a Georgikonban 49
A kertészetet oktató tanárok és hatásuk 52
A tangazdaság, mint a gyakorlati kertészet oktatásának színhelye 59
III. Peter Jordan a georgikoni agrárszakoktatás szürke eminenciása, Nagyváthy európai példaképe 71
Gazdasági iskolák és társaságok Európában 77
Jordán tanítványai és a göttingeni agrárszakoktatási-irodalmi központ 85
IV. Nagyváthy János a tokaji borok készítéséről. (A fiatalság évei, mint a szakmai elhivatottság kezdete) 97
V. A szőlészeti-borászati ismeretek oktatása és szaktanácsadása a Keszthelyi Uradalomban és a Georgikonban 111
A nyugat-európai szőlészeti-borászati szakirodalom hatása és ismerete Magyarországon 111
Az első szőlészeti-borászati szakirodalmi kezdeményezések Nyugat-Magyarországon 118
A Keszthelyi Uradalom szőlészeti irányítása Nagyváthy János vezetésével 129
A szőlő-bortermelés Nagyváthy előírásai szerint 131
Szőlészeti-borászati ismeretek és oktatói a Georgikonban 134
A szőlészet-borászat elméleti és gyakorlati oktatása 139
A cserszegi szőlőfajta-gyűjtemény 149
Az első magyar ampelográfiai leírások és szaktanácsok 151
A fajták ismeretének és a fajtagyűjtemények alapításának igénye 152
A Georgikon és Görög Demeter grinzingi gyűjteménye közti kapcsolat 155
VI. A gyümölcstermesztés elmélete-gyakorlata a Keszthelyi Uradalomban és a Georgikonban 159
VII. A metszőolló megjelenése és nyugat-európai előzményeik 221
VIII. A zöldség- fűszernövény termesztésének elmélete- gyakorlata a Keszthelyi Uradalomban és a Georgikonban 227
IX. Kertészeti növényvédelmi szaktanácsok a Georgikonban 271
Növényvédelmi munkák és tanácsok havonta 273
X. Dísznövényismeret, dísznövénytermesztés és zöldfelület gazdálkodás a Keszthelyi Uradalomban és a Georgikonban 295
A keszthelyi barokk kerttől a tájképi, angol-polgári kertekig 306
Összefoglalás 345-366