I. KÖTET TARTALMA | |
Előszó | 11 |
ÁLTALÁNOS ÁLLATTENYÉSZTÉS | |
Előszó | |
Az állattenyésztés fogalma | 15 |
A gazdasági állatok eredete. A háziasítás | 16 |
Az állatok megváltozása a háziasítás folyamán | 19 |
Elvadulás (dedomesztikáció) | 24 |
Az állattenyésztés gazdasági jelentősége | 24 |
Az állattenyésztés fejlődéstörténetének rövid áttekintése | 26 |
A magyar állattenyésztés fejlődésének rövid áttekintése | 28 |
A környezet hatása a szervezetre | 29 |
Takarmányozás | 29 |
Éghajlat | 31 |
Hőmérséklet | 31 |
Nedvesség | 33 |
Fény | 34 |
Egyéb éghajlati tényezők | 35 |
A gyakorlás, mozgás és szervműködés hatása | 36 |
A honosulás (akklimatizáció) | 38 |
A szervezetre ható belső tényezők | 39 |
Belső elválasztású mirigyek | 40 |
Ivarjelleg | 44 |
Ivartalanítás | 46 |
A gazdasági állatok testalakulásának jelentősége és bírálata | 47 |
Testméretek felvétele | 51 |
Fejlettség (testsúly) | 52 |
Kondíció | 55 |
Arányosság (homogenitás) | 57 |
Kültakaró | 58 |
Színeződés | 59 |
Formalizmus az állattenyésztésben | 62 |
Az átöröklés | 63 |
A változékonyság | 65 |
Az immunitás és a betegségek átöröklése | 75 |
Kvalitatív jellegű tulajdonságok öröklődése | 78 |
Mennyiségi (kvantitatív) tulajdonságok átöröklése | 80 |
A vegetatív hibridek | 84 |
Biometriai alapfogalmak | 85 |
A variációs sor | 85 |
Az aritmetikai átlag. Szóródás. Variációs koefficiens | 88 |
Korrelációk | 89 |
Az adatok megbízhatóságának vizsgálata | 91 |
Gazdasági állatok rendszerezése | 92 |
A faj | 92 |
A fajta | 93 |
Egyoldalú és vegyes hasznosítás az állattenyésztésben | 100 |
A fajtatisztaság. A telivér, félvér. | 101 |
Alfajta (válfajta), tájfajta, tenyészet, törzstenyészet, zárttenyészet, törzs, család, vérvonal | 102 |
Gazdasági állatok értékmérő tulajdonságai és értékelésük | 104 |
Termelőképesség | 106 |
Tejelékenység | 106 |
Hús- és zsírtermelőképesség | 107 |
A fejlődés gyorsasága, koraérés | 108 |
Erőtermelés | 109 |
Gyapjútermelés | 110 |
Tojástermelés | 111 |
Termékenység. Szaporaság | 112 |
Vérmérséklet. Természet. Rossz szokásos. | 112 |
Szellemi és ösztönszerű képességek | 114 |
Igényesség, igénytelenség | 114 |
Konstitúció | 115 |
Egészség | 119 |
Második rész | |
A szaporodás | 121 |
A szaporodás fogalma | 121 |
Ivarzás | 121 |
Párzás (fedezés, hágás stb.) | 123 |
Megtermékenyülés | 124 |
Meddőség | 125 |
A pároztatás módjai | 126 |
Az egy apaállatra számítható nőstények száma | 127 |
Mesterséges termékenyítés | 128 |
A magzat fejlődése, táplálkozása és elhelyezkedése | 133 |
A vemhesség tartama | 135 |
A vemhesség megállapításának módjai | 136 |
Az ellés. Elvetélés | 137 |
A közeledő ellés jelei | 138 |
Az ellés lefolyása | 138 |
Az anyag és az újszülött ápolása az ellés után | 139 |
Ikerellés (egypetés ikrek) | 141 |
Növekedés és fejlődés | 142 |
Ivarérettség, tenyészérettség | 147 |
A kor szerepe az állatok életében | 149 |
Harmadik rész | |
A tenyészkiválasztás (szelekció) | 151 |
Kiválasztás az egyedek tulajdonságai (fenotípus, individualitás) alapján | 155 |
A származás, a család és a rokono ismeretének jelentősége a tenyészkiválasztásban | 155 |
Az utódellenőrzés (ivadékvizsgálat) | 157 |
A párosítás alapelvei | 162 |
A tenyésztési eljárások | 163 |
Fajtatiszta tenyésztés. Vérújítás (vérfrissítés) | 164 |
Rokontenyésztés. Beltenyésztés | 165 |
Vérvonaltenyésztés | 167 |
Keresztezés | 168 |
Cseppvérkeresztezés | 170 |
Fajtaátalakító keresztezés | 171 |
Új fajtát előállító keresztezés | 172 |
Haszonállatelőállító keresztezés | 174 |
Közvetlen haszonállatelőállító keresztezés módszerei | 175 |
A közvetett haszonállatelőállító keresztezés módszerei | 176 |
Fajhibrid előállítás | 182 |
Gazdasági és biológiai tulajdonságok összeegyeztetése | 185 |
A törzskönyvezés | 187 |
Az egyedi megjelölés módszerei | 191 |
Az állatok fényképezés | 192 |
Állatkiállítások | 193 |
GAZDASÁGI ÁLLATOK ELHELYEZÉSE ÉS GONDOZÁSA | |
Negyedik rész | |
Az elhelyezés iránt támasztott általános követelmények | 195 |
Az istállóépítés | 196 |
A természetszerű tartás. Fészerek, karámok, kifutók | 198 |
A legeltetés | 199 |
Az állatok ápolása | 202 |
Az állatok szállítása | 203 |
Balesetelhárítás az állattenyésztésben | 205 |
Az állattenyésztés gépesítés | 206 |
Irodalom | 207 |
GAZDASÁGI ÁLLATOK TAKARMÁNYOZÁSA | 208 |
Első rész | |
Bevezetés | |
Gazdasági állataink takarmányozásának története | 212 |
A takarmányozási ismeretek jelentősége a gyarkorlatban | 213 |
Az állati szervezet kémiai összetétele | 214 |
A takarmányok összetétele és a takarmányalkotórészek szerepe az állatok táplálásában | 216 |
A takarmányok víz- és szárazanyag-tartalma | 217 |
A zsírnemű anyagok (lipidek) | 218 |
A nyersrost és a N-mentes kivonat | 220 |
A takarmányok nitrogéntartalmú anyagai | 227 |
Az ásványianyagok | 231 |
Szervalkotó elemek | 232 |
Kalcium és foszfor | 232 |
Magnézium | 235 |
Nátrium- és káliumkloridok | 235 |
Kén | 236 |
Vas | 236 |
Mikroelemek | 237 |
Réz | 237 |
Jód | 238 |
Mangán | 239 |
Szilicium | 239 |
Fluor | 239 |
Cink | 240 |
Kobalt | 240 |
Nikkel | 240 |
Az állati szervezet szempontjából közömbös vagy mérgező ásványianyagok | 240 |
Vitaminok | 241 |
Zsírban oldódó vitaminok | 242 |
A-vitamin | 242 |
D-vitamin | 244 |
E-vitamin | 245 |
K-vitamin | 245 |
F-vitamin | 246 |
Vízben oldódó vitaminok | 246 |
B-vitamin csoport | 246 |
C-vitamin, aszkorbinsav, skorbut ellenes vitamin | 248 |
Antibiotikumok | 250 |
Hormonok és anyagcserére ható anyagok | 251 |
Antimetabolitok | 252 |
A takarmányok megemésztése | 253 |
A takarmányok táplálóanyagainak kihasználását befolyásoló tényezők | 256 |
A közbülső anyagcsere | 258 |
A nitrogénforgalom | 259 |
A szénforgalom | 260 |
Az energiaforgalom | 261 |
Az ásványianyag-forgalom | 265 |
A vízforgalom | 269 |
A takarmányok táplálóértéke | 271 |
Gazdasági állataink táplálóanyag-szükséglete | 278 |
Az életfenntartó táplálóanyag-szükséglet | 278 |
Az állati termelés táplálóanyag-szükséglete | 281 |
A növekedés táplálóanyag-szükséglete | 281 |
A gyapjútermelés táplálóanyag-szükséglete | 285 |
A szaporodás táplálóanyag-szükséglete | 286 |
A tojástermelés táplálóanyag-szükséglete | 287 |
A tejtermelés táplálóanyag-szükséglete | 289 |
A zsírhizlalás táplálóanyag-szükséglete | 290 |
A munka táplálóanyag-szükséglete | 296 |
A takarmányértékesítés | 298 |
Második rész | |
Takarmányismeret | |
A legelő | 300 |
A legelő jelentősége | 300 |
Gyeplegelők | 301 |
Mesterséges legelők | 306 |
Alkalmi legelők | 307 |
Kaszált zöldtakarmányok | 307 |
Pillangósvirágú zöldtakarmányok | 308 |
Fűféle zöldtakarmányok | 310 |
Egyéb zöldtakarmányok | 312 |
Keverék zöldtakarmányok | 314 |
A folyamatos zöldtakarmány-ellátás | 315 |
Széna-, szalma- és pelyvafélék | 315 |
Szénák | 316 |
Szalmák | 318 |
Pelyva- és törekfélék | 320 |
Lomb és gallyas takarmányok | 321 |
Szabványok | 321 |
Silózott (erjesztett) takarmányok | 321 |
Gyökér- és gumóstakarmányok, húsos termények | 323 |
Répafélék | 324 |
A burgonya és a csicsóka | 324 |
A tök, dinnye és gomba | 325 |
Szemestakarmányok | 325 |
Gabonafélék | 326 |
Hüvelyesmagvak | 328 |
Egyéb magvak | 329 |
Ipari eredetű takarmányok | 330 |
Malomipari takarmányok | 330 |
Magtisztítási hulladékok | 332 |
Növényolajipari melléktermékek | 333 |
Cukorgyári melléktermékek | 335 |
Konzervipari melléktermékek | 336 |
Szeszgyári takarmányok | 336 |
Sörgyári takarmányok | 337 |
Keményítőgyári takarmányok | 338 |
Állati eredetű takarmányok | 338 |
Tej- és tejtermékek | 338 |
Húsipari hulladékok | 339 |
Halfeldolgozási melléktermékek | 340 |
Egyéb állati eredetű takarmányok | 341 |
Egyéb takarmányok | 342 |
Étkezési hulladékok (konyhai moslék) | 342 |
Keverékabrakok | 342 |
Takarmánykiegészítő anyagok | 345 |
A takarmány minőségének megítélése | 348 |
Gyakorlati minősítés | 348 |
Mintavétel takarmányvizsgálathoz | 349 |
Laboratóriumi vizsgálat | 351 |
Harmadik rész | |
A takarmányok eltartása és etetése | |
A takarmányok eltartása | 352 |
A szénaszárítás | 352 |
A takarmányok savanyítása | 362 |
A gyökér-, gumós- és egyéb vizenyőstakarmányok eltartása | 376 |
Az abraktakarmányok eltartása | 378 |
Szalma, törek, polyva és kukoricaszár eltartása | 378 |
A takarmányok előkészítése etetéshez | 379 |
A szálastakarmányok előkészítése | 379 |
A gyökér- és gumóstakarmányok előkészítése | 381 |
Az abraktakarmányok előkészítése | 382 |
A takarmányozás gyakorlati végrehajtása | 385 |
A takarmányadag összeállítása | 385 |
A karotin-ellátottság ellenőrzése | 392 |
A legeltetés | 392 |
Az etetés módja | 396 |
Ivóvíz és itatás | 399 |
A takarmányalap biztosítása | 400 |
Irodalom | 401 |
Név- és tárgymutató | 465 |