Kertek és tanyák Nagykőrösön a XII-XVIII. században

Tartalom

Bevezetés 3
I. A KERTES TELEPÜLÉS 6
Györffy István felfedezése: a hajdú városok régebbi településformája. Az ólaskertekkel körülvett lakóváros. - E forma eredete. Első feltevés: védelmi rendszerként keletkezett. A hajdú város és a magyar síksági vár hasonlósága. - Az igazi ős: a nomád téli szállás. Ennek szerkezete. - A kertes településforma folytonossága a nomádkortól a XIX. századig az Alföldön. - A siksági nagyállattartó életformánjak ez a települési (megfelelője.
II. A TANYA KIALAKULÁSA 11
A régebbi közkeletű felfogás az alföldi tanya keletkezéséről. Ez a felfogás téves. A tévedés oka: néprajzi és történeti vizsgálatok hiánya és a tanyarendszernek más vidékek szórványtelepüléseivel való azonosítása. - Az első néprajzi vizsgálat: Györffy István
tanulmánya a nagykun tanyáról. A nagykun tanya eredetileg állatteleltető építmény, tüzelős ól volt. A földművelő -tanya elődje eszerint a határbeli állatteleltető szállás. - Györffy István (következő felfedezése: a határbeli tanya és a kertes város ólaskertje közötti kapcsolat. Felszerelésük és szerepük azonos. - A tanya keletkezése összefügg a határbeli földek magántulajdoniba jutásával. - Györffy István további elméletei: a' középkori kun ,,descensus"-ok tanyák volnának; a tanya azonos volna a nomád téli szállással. Ezen elméletek birálata. - Szabó István debreceni tanyatanulmánya. A határbeli telepek két fajtáját: a közlegelőn (erdőben) álló teleltetőszállást (pásztorszállást) és a magánföldre
(szántóföldre) állított tanyát elkülöníti egymástól. A debreceni tanya kialakulásának tényleges menete. - Papp László tanulmányai a kecskeméti és a kiskunhalasi tanyákról. A tanyakeletkezés tényleges történeti menete e városok határában. Az alapvonások
azonossága, a részletek helyenkinti változatos eltérése. - E tanulmányokból kitűnik, hogy a tanya keletkezésének lényege: a városbeli gazdák határbeli földjükre gazdasági rendeltetésű épületet állítanak.
A tanyarendszer kialakulásának értelmezése. A (társadalomtudomány (Erdei Ferenc) és a településföldrajz (Mendöl Tibor) vitája erről. - Erdei álláspontja: kertes és tanyás város egyformán az európaitól eltérő nomád eredetű „osztott"-települési forma megtestesítője. A tanyarendszer kialakulása nem más mint a hagyományos osztott településforma alkalmazkodása a megváltozott gazdasági szükségletekhez. - Mendöl álláspontja: az alföldi város jellemezhető az európai települések kategóriáival. Eszerint: városias maggal biró óriásfalu. A tanyák: szórványok. A (tanyarendszer kialakulása: széttelepülés, amellyel megindul az óriásfalu fölbomlása.
Mit mondanak már most a nagykőrösi tények?
III. NAGYKÖRÖS, MINT KERTES VAROS A XVII-XVIII. SZÁZADBAN 31
A város régebbi történetének áttekintése. A tárgyalt sajátos települési formák megmaradásának illetve fejlődésének feltételei: a nagy és állattenyésztésre alkalmas határ és e határ szabad használata itt már a XV. században megvoltak. A török alatt a határ
kiterjedt, a határhasználat szabadsága megerősödött. A XVIII. század mindkettőt megszorította) ugyan, de lényegileg épségben hagyta. A földművelés kiterjedése a XVIII. században. Nagykőrös a XIX. század elejéig nagyállattenyésztő, parasztpolgár-város.
- A körösi határ földrajzi viszonyai. - A határ használatának öves beosztása, és ennek fejlődése a török alatt és a XVIII. században. A külső szántóövezet keletkezése és változásai. - A körösi állattenyésztés. Bejáró és kintháló csordák, gulyák, ménesek,
nyájak. Teleltetésük; a száraz takarmányon való teleltetés szükségessége. A körösi állattenyésztés e korbeli intenzív volta. - A teleltetés két területe: a város környéke és a belső-külső szántókaszáló övezet. - A városkörüli teleltetés szükségessége és méretei. Az igásállat fontossága.
AZ AKOLKERTEK RENDSZERE 43
Aklok és istállók övezete a város körül. A belterület települési képe: tiszta lakóváros. Az akolövezet elhelyezkedése. Múltja - Az aklok jogi természete: az akol kinek-kinek
szabad foglalás vagy vásárlás alapján bírt örökös magántulajdon. Az aklok szabad adásvétele és ennek korai. - Az akol. Kerítése; kapuja. - Az akolbeli épület: istálló, szín,
ól - Kút - Rakományok az akolban. - A jószág az akolban. - A jószággal bánó férfinép akolbeli tanyázása éjszaka és telén. Béresek és gazdafiak bandázása az aklokban és az aklok között. - Tüzelés. - Pálinkafőzés az akolban. Tilalmazása. - Az akolbeli istálló tüzelője.
A „kert" elnevezés hiánya. Ennek valószínű oka. - Az aklok mezőgazdasági udvarként való szereplése elenyésző. - Az akolövezetbeli kertek: veteményes 'kertek. Vetemény termelés az akolövezetben és szőlőhegyekben. Káposztás kert és káposztaföld. Egyéb vetemények: saláta, borsó, hagyma, uborka, kukorica, répa, kalarábé az aklok közti kiskertben; kender, dinnye, tök, bab, kukorica stb. a szőlőbeli veteményföldben. A körösi kapástermelés állása a XVIII. század második felében. - Az aklokon lakás tilalmazása. - Összefoglalás.
A MEZEI KERTEK RENDSZERE 62
Mi volt az a mezei kent? Egy-egy gazda birtokában álló határbeli földdarab, amelyen szántott-vetett, szénát termeik s gyakran állatai egy résziét teleltette. Mind a belső, mind a külső szántó-kaszáló övezet ilyen mezei kertiekből állott a XVII.-XVIII. században. - A mezei kertek rendszerének, e sajátos birtoklási és gazdálkodási formának kialakulása. Ideje: valószínűleg a török előtti kor. A kialakulás módja: szabad foglalás, amelyet a letelepült állattenyésztő társadatlom tagjai gyakorolnak a településükhöz tartozó határterületen. Ki-ki elsősorban kaszálóföldet foglal, azon telelteti marháit s annak egy darabját szántja. A „kert" elnevezés tanúsága. A „mezei kert" azonossága a „szállás"-sal és a ,,telelő"-vel. - A mezei kertek kétféle jogi állásának kialakulása a XVIII. századra.
A szabad foglalással birtokba vett földek az első foglalás jogán használóik örökös tulajdonává lettek. Ezek az „őstül maradott" kertek. Polgári földmagántulajdon alakult ki rájuk vonatkozólag, szabad adás-vételi forgalommal. - A szabad foglalás fokozatos
megszüntetése a használatba még nem vett és az elhalt birtokosú földekre vonatkozólag. Az igásállattartás képességének közösségi biztosítása („Földközösség" kialakulása). A „ház után való rétek." A „városadománya kertek". A szabad foglalás tiltása és alattomban való továbbgyakorlása. A városadománya kertek jogi viszonyai: örökíthetőségük, tulajdonviszonyaik elmosódottsága 1739. előtt; szokásszerű magántulajdoniba-uzuálás, pénzes kertté-tétel. A jogi állapot élesebb tisztázása 1739 után: az örökítés jogának
megszüntetése. - A pusztai mezei kertek: Árendás kertek. A használati jog és tulajdonjog elmosódottsága itt is. - Tetétlen különleges viszonyai. A mezei kertek gazdasági használata. A gazdálkodás szabadsága, mint alapvonás. A kertek különböző terjedelme, gazdasági
alkalmassága, várostól való távolsága, stb. stb. A kertek használatának tarkasága. - Szénatermelés és gabona termelés. A gabonatermelés arányának fokozatos növekedése; e
folyamat végigkísérése a kun pusztákon lévő árendás kertek és a belhatáron fekvő városadománya kertek esetében. A belhatár örökös magántulajdoniban lévő kertjeinek gazdasági használata. Gazdálkodás a tetétleni allodiumokon és mezei kerteken. A távolabbi puszták mezei kertjeinek használata. Mindenütt: gabonatermelés és szénatermeliés vegyesen. - Állatnyaraltatás a mezei kerten. _ Állatteleltetés a mezei kerten. - Egyéb gazdasági ágaik: méhészet, fatermelés, gyümölcstermelés a mezei kereten. - A „kertes" gazdálkodás összevetése a jobbágyfalusi telkes-nyomásos gazdálkodással. - A mezei kertek telep jellege. - A belső és külső gazdaság elkülönülése. A mezei kert a külső gazdaság központja, telepe. - Építmények a mezei kerteken. Az állatteleltetés építményei: - Árok - Kút - Akol, istálló, szín. - Telelőkunyhó. - A földművelés építményei: - Erdőcske- Kút -
Nyári akol, kis istálló - Nyári kunyhó - Szérű - Verem. - Változatos épületcsoportok a mezei kerteken. - Nevük: szállás és tanya. A tanya elnevezés a XVIII. század folyamán váltja fel
a „szállás"-t. A név-csere valószínű oka. - A mezei kerteken álló épületcsoportok (tanyák) gazdasági telep-volta. - A házas tanya keletkezése. A belhatár házas tanyái 1766-ban. Lakóik: a „kertészek", a nagygazdák fogadott alkalmazottai. A házas kisgazdatanyák első két példánya. - Szórványtelep-e a házas tanya? - Az 1766-os tanyalista. - Ennek tanulságai: a házas tanya csak fejlettebb formája a kunyhós tanyának; a tanya keletkezésének
nem a földnek a várostól váló távolsága a legfőbb oka. - A legfejlettebb házas tanya sem más, mint egy-egy városbeli gazda határbeli gazdasági telepe.
BEFEJEZÉS 124
A nagykőrösi tények tanulságai a kertes város és a tanyakialakulás általános elméletére vonatkozólag.
JEGYZETEK 128

Témakörök