1.067.317

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

"Kérjétek az aratásnak Urát!"

Forgács Gyula (1879-1941) a magyar református belmisszió úttörője

"Kérjétek az aratásnak Urát!"
Szerző
Róla szól
Lektor
Budapest
'Dr. Sípos Ete Álmos: "Kérjétek az aratásnak Urát!" ' összes példány
Kiadó: Kre-KMTI-Harmat Kiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 306 oldal
Sorozatcím: Missziológiai tanulmányok
Kötetszám: 4
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-9564-99-2
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Ez a disszertáció fontos támpont lehet a mai Magyarországi Református Egyház számára annak megértésében, hogy mit is jelent missziói gyülekezetnek lenni manapság, a népegyházi struktúrából a posztkeresztyénség korába való átmenet idején.
Forgács Gyula (1879-1941) péceli lelkipásztor a missziót a gyülekezet feladatává tette, és megkísérelt hitvalló egyházat létrehozni a népegyházi struktúrákon belül. Péceli gyülekezetépítő programjának célja egy mintagyülekezet létrehozásán keresztül az egyházi élet megreformálása volt. Mindehhez felhasználta a Skóciából, Hollandiából, Németországból gyűjtött tapasztalatokat, és ezeket megpróbálta a helyi, magyar körülményeket is figyelembe véve alkalmazni.
A mű világosan hangsúlyozza, hogy az egyház reformálására irányuló munka legfontosabb pillérjei a teológiai megalapozottság és a missziói lelkiség. Napjainkban, amikor az üzleti modellek és a menedzsment-lelkület kihat egyháztanunk - ekkléziológiánk - területére, illetve amikor egyes... Tovább

Fülszöveg

Ez a disszertáció fontos támpont lehet a mai Magyarországi Református Egyház számára annak megértésében, hogy mit is jelent missziói gyülekezetnek lenni manapság, a népegyházi struktúrából a posztkeresztyénség korába való átmenet idején.
Forgács Gyula (1879-1941) péceli lelkipásztor a missziót a gyülekezet feladatává tette, és megkísérelt hitvalló egyházat létrehozni a népegyházi struktúrákon belül. Péceli gyülekezetépítő programjának célja egy mintagyülekezet létrehozásán keresztül az egyházi élet megreformálása volt. Mindehhez felhasználta a Skóciából, Hollandiából, Németországból gyűjtött tapasztalatokat, és ezeket megpróbálta a helyi, magyar körülményeket is figyelembe véve alkalmazni.
A mű világosan hangsúlyozza, hogy az egyház reformálására irányuló munka legfontosabb pillérjei a teológiai megalapozottság és a missziói lelkiség. Napjainkban, amikor az üzleti modellek és a menedzsment-lelkület kihat egyháztanunk - ekkléziológiánk - területére, illetve amikor egyes történéseket egyházainkban is az anyagiak határoznak meg, ez a disszertáció fontos kiigazító és hiánypótló munka. Vissza

Tartalom

Rövidítések
Előszó
Bevezetés1
Motiváció és cél1
E tanulmány kutatási módszere4
E tanulmány felépítése5
Források6
Elsődleges források6
Másodlagos források7
Általános irodalom8
Forgács Gyula életének háttere (1848-1945)13
Bevezetés13
A magyarság politikai helyzete13
A Habsburg Birodalom és nemzeti, nyelvi kisebbségei13
Magyarország szociális és gazdasági helyzete (1848-1945)16
A vallások helyzete Magyarországon (1848-1945)19
Általános helyzet19
A protestáns egyházak helyzete22
A református egyház belső élete (1867-1945)25
A misszió helyzete Magyarországon (1848-1945)32
Missziói mozgalmak a református egyházban32
A missziói mozgalmak külföldi gyökerei 35
A missziói munka42
Záró megjegyzések49
Forgács Gyula életútja (1879-1941)51
Bevezetés51
Ifjúsága és neveltetése (1879-1903)51
A Forgács család51
Forgács Gyula ifjúsága és teológiai képzése (1879-1902)53
Gyakorlati tevékenysége és külföldi tapasztalatai (1897-1903)54
Egyesületi tevékenysége (1903-1933)55
Tevékenysége az I. világháború végéig (1903-0918)55
Tevékenysége az I. vilkágháború után (1918-1933)59
Tevékenysége a skót misszióban I. (1906-1910)62
Egyházi tevékenysége (1910-1933)64
A péceli gyülekezet (1910-1924)64
A sárospataki gyülekezet (1924-1933)70
Regionális és országos tevékenysége (1910-1933)77
Tevékenysége a Skót Misszióban II. (1933-1941)84
Záró megjegyzések87
Forgács teológiai képzése (1897-1903)91
Bevezetés91
Magyar református teológia a 19. században91
Teológiai képzés Budapesten (1855-1903)94
Alapítás (1855)94
A professzsorok (1855-1903)95
Külföldi kapcsolatok és hatások (1855-1903)96
A lelkész képzés reformja (1896-1911)97
Forgács mint teológiai hallgató Budapesten (1897-1901)99
A beiratkozás kora (1897)99
Spirituális élet a teológián100
A teológusok és a belmisszió101
Forgács mint edinburghi ösztöndíjas (1901-1902)102
Skót-magyar kapcsolatok (1787-1902)102
Edinburgh és a magyar ösztöndíj103
Teológusképzés és egyházi élet Edinburghban104
A teológiai képzés és gyülekezeti élet hatása Forgácsra107
Záró megjegyzések111
Forgács spiritualitása113
Bevezetés113
A magyar református spiritualitás114
A magyar református spiritualitás történeti gyökerei (1626-1786)114
A magyar református spiritualitás hordozói117
A 17. és 18. századi magyar református spiritualitás főbb jellemzői117
Forgács személyes kegyessége120
Elhívás - megtérés120
A Biblia és az imádság szerepe121
A megszentelődés123
Forgács családi élete126
A közösség (Das Konventikel) szerepe Forgács spiritualitásában127
A közösség szerepe a missziói munkában127
A hídépítő szándék spiritualitása128
A hitvallás szerepe131
Forgács missziói spiritualitása134
Missziói spiritualitásának forrása134
Missziói spiritualitásának célja135
A missziói spiritualitás akadályai136
Záró megjegyzések138
Forgács teológiai alapgondolatai141
Bevezetés141
Teológiai fejlődése141
A kezdet141
A hitvallások szerepe143
Forgács és az általános kereszténység144
Teológiájának struktúrája145
Princípium formale145
Princípium materiale146
Norma agendorum147
A struktúra csúcsa a misszótan148
Forgács teológiai alapgondolatai149
Dogmatikai hangsúlyok: szoteriológia és ekkleziológia149
Etikai hangsúlyok153
Kontinuitás, szelektivitás, diszkontinuitás Forgács teológiájában156
Kontinuitás156
Szelektivitás157
Diszkontinuitás159
Záró megjegyzések161
Forgács misszióteológiája163
Bevezetés163
A misszió és missziótan Forgács előtt és az ő korában164
Misszió és missziótan nemzetközi kontextusban164
Misszió és missziótan magyar kontextusban170
Forgács misszióteológiájának megnevezése, helye és struktúrája177
Megnevezése177
A missziótan helye177
Misszióteológiájának struktúrája178
Szisztematikus misszióteológiája178
A misszió fogalma és természete179
A misszió céljai184
Isten országa kiterjesztése184
A gyülekezetalapítás185
Igehirdetés - nevelés186
A diakónia187
A misszió területei188
Egy misszió, két terület188
Belmisszió189
Külmisszió193
A zsidómisszió194
Gyakorlati misszióteológia203
Gyakorlati misszióteológiájának struktúrája203
Missziói munkások toborzása és nevelése204
Az egyes missziói munkaterületek szervezése205
Az evangélizálás206
A diakón215
A missziói munka reformációja218
Záró megjegyzések222
Forgács misszióteológiájának lényege és hatása225
Kontextuális misszióteológia225
Eredeti misszióteológia226
Hatástörténet229
Méltatás233
Függelék:
Magyar ösztöndíjasok Edinburghban (1843-1986)239
A Péczeli Kör alapszabálya243
Jegyzőkönyv247
Magyar missziói lapok249
Forgács tisztségei251
Forgács Gyula fényképe253
Bibliográfia255
Elsődleges források255
Másodlagos források273
Általános irodalom275
Összefoglalás287
Névmutató291
Curriculum vitae297
Dr. Sípos Ete Álmos bibliográfiája299

Témakörök

Dr. Sípos Ete Álmos

Dr. Sípos Ete Álmos műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Sípos Ete Álmos könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem