Előszó
Korábbi könyveink szíves fogadtatása azt bizonyítja, hogy sikerült megközelíteni kettős célunkat, amely valójában egy: szép mintákat adni a kézimunkázó lányok, asszonyok kezébe és ezzel emelni népünk ízléskultúráját. Népművészeti örökségünk napjainkban történő továbbfejlesztése, az újabb változatok a hagyomány életerejéről, örökifjúságáról beszélnek. Egy ilyen válogatott mintagyűjtemény összeállítása nem könnyű feladat. Ismerni kell azt a hatalmas gyűjtőmunkát, amelyet néprajzos szakembereink hosszú évtizedeken át végeztek. De nem lehet meglevő gyűjtésekre szorítkozni; országjáró utakon kell felkutatni az ismeretlen, eddig még meg nem jelent változatokat. Szerencsére sokan vannak országszerte, akik megértik egy ilyen vállalkozás jelentőségét, és féltve őrzött, régi darabjaikkal szívesen hozzájárulnak a munka sikeréhez.
Több mint tíz esztendeje jelent meg egy keresztszemes kézimunkakönyvünk.
Miben különbözik ez a kötet az előzőtől? Elsősorban anyagában. Természetesen arra törekedtünk, hogy újabb mintákkal gyarapítsuk a már ismert motívumkincset.
De van valami könyvünkben, ami teljesen új. A keresztszemes kézimunkákon olyan motívumokat látunk, amelyeknek valamikor jelképes értelmük volt, de ezek később a népművészetben elhomályosultak, csak díszítő szerepük maradt meg. Ezek a különböző világrészeken élő népek művészetében nemcsak hasonló formában, de azonos jelentésben is tűntek fel, s most megkíséreljük nyomon követni, rajzos ábrázolásban is bemutatni.
Miért szép? - ez a kérdés egyre sűrűbben hangzik el a különböző művészeti alkotások kapcsán. Mégis könnyen megeshet, hogy sokan közömbösen, érzelmi megindulás nélkül mennek el a legszebb művészeti alkotások mellett. Éppen ennek a hiánynak pótlására törekszünk azzal, hogy az elhomályosult értelmű díszítőmotívumokat - jeleket, jelképeket - megmagyarázzuk.
Szemléltető példáink izgalmas összehasonlításokra adnak alkalmat: bevezetnek a keresztszemes minták nemzetközi rokonságának, a mintavándorlásnak a világába. Ez különösen gyümölcsöző lesz, amikor az egyes minták kivarrására kerül sor. Így nemcsak csodálkozó gyönyörködéssel fogjuk végezni munkánkat, hanem tudni is fogjuk, mit csinálunk.
A művelődéstörténeti ismeretek gyarapítására is hivatottak könyvünknek azok a részei, amelyek a fonásról, szövésről, hímzésről, a keresztszemes hímzésekről általában és a magyarországi keresztszemes hímzésekről szólnak.
A minták elrendezésében ezúttal sem a tájegységi szempontot vettük alapul, hanem ehelyett bizonyos esztétikai, kompozíciós elveket követtünk. Meggyőződésünk, hogy a magyar motívumok mellett szívesen fogadják azokat az érdekes külföldi mintákat is, amelyeket mintagyűjteményünkbe felvettünk.
Vissza
Fülszöveg
A szerzőt ugyanaz a cél vezette, mint előző könyveiben: szép mintákat adni a kézimunkázók kezébe és ezzel emelni népünk ízléskultúráját. / A keresztszemes hímzés a kézimunka ősi emlékeket őrző, nemzetközileg rendkívül kedvelt válfaja. A szerző foglalkozik a mintarokonság, a mintavándorlás kérdéseivel. Miképpen lehetséges, hogy egymástól sok ezer kilométer távolságban élő népek bizonyos motívumai nemritkán csaknem azonos megformálásban jelennek meg? Ezeknek a motívumoknak valamikor jelképes értelmük volt, amelyek később a népművészetben elhomályosultak, csak díszítő szerepük maradt meg. /A könyv bevezetője ősi, mértanias motívumok, továbbá a gránátalma néhány jellegzetes példájának szemléltetése után a nemzetközileg legelterjedtebb motívum, az életfa a madárral sokféle változatát mutatja be. A minták elrendezésében nem a tájegységi szempont, hanem a jellegzetes motívumok és kompozíciós módok szolgálnak alapul. Külön-külön csoportot alkotnak a középkori, a szőtteseredetű, a reneszánsz...
Tovább
Fülszöveg
A szerzőt ugyanaz a cél vezette, mint előző könyveiben: szép mintákat adni a kézimunkázók kezébe és ezzel emelni népünk ízléskultúráját. / A keresztszemes hímzés a kézimunka ősi emlékeket őrző, nemzetközileg rendkívül kedvelt válfaja. A szerző foglalkozik a mintarokonság, a mintavándorlás kérdéseivel. Miképpen lehetséges, hogy egymástól sok ezer kilométer távolságban élő népek bizonyos motívumai nemritkán csaknem azonos megformálásban jelennek meg? Ezeknek a motívumoknak valamikor jelképes értelmük volt, amelyek később a népművészetben elhomályosultak, csak díszítő szerepük maradt meg. /A könyv bevezetője ősi, mértanias motívumok, továbbá a gránátalma néhány jellegzetes példájának szemléltetése után a nemzetközileg legelterjedtebb motívum, az életfa a madárral sokféle változatát mutatja be. A minták elrendezésében nem a tájegységi szempont, hanem a jellegzetes motívumok és kompozíciós módok szolgálnak alapul. Külön-külön csoportot alkotnak a középkori, a szőtteseredetű, a reneszánsz és a törökös, valamint a későbbi stílushatásokat tükröző minták a barokktól a szecesszióig. / A szerző mindazzal, amit elmond a jelek, jelképek értelméről, a mintarokonságról, a történelmi stílusok hatásáról, a szomszédos népek kölcsönhatásáról, a hagyományról - látni is tanít, hogy ne csak gyönyörködéssel végezzük a munkát, hanem tudjuk is, itt csinálunk, művelődéstörténeti ismeretekkel is gyarapodjunk. /A kötet több mint 200 képet és ugyanannyi leolvasható mintalapot tartalmaz, köztük néhány érdekes külföldi mintát is, melyek kivarrására bizonyára sokan fognak szívesen vállalkozni. A technikai kivitelezést segíti a különböző öltésmódok ismertetése.
Vissza