Keresztes Szent János művei I.

Tartalom

I. A Kármelhegy útja.
Tájékoztató bevezetés 3
A Kármelhegy útja, versekbe foglalva 49
Keresztes szent János előszava 52
Első könyv.
Megmagyarázza, hogy mi az a sötét éjjel és hogy mennyire szükséges rajta keresztülmennünk, ha el akarunk jutni az Istennel való egyesüléshez: különösebben tárgyalja az érzéki rész és az érzéki vágyak éjjelét s kifejti, hogy mekkora kárt okoznak
ez utóbbiak a lélekben 59
1. fejezet. Idézi az első versszakot. Megállapítja, hogy a lelki életet élő embernek két éjjelen kell átmennie, tekintve, hogy egy felsőbb és egy alsóbb részből áll. Magyarázza az első versszakot 59
2. fejezet. Kifejti, hogy milyen az az éjtszaka, amelyen át a lélek, saját szavai szerint, eljutott az Istennel való egyesüléshez. Elmondja annak okait 62
3. fejezet. Első oka ezen éjjelnek. Ezen éjjel nem egyéb, mint az érzéki vágynak megszűnése az egész vonalon 64
4. fejezet. Kifejti, mennyire szükséges a lélekre nézve az érzéki résznek éjjele, vagyis az érzéki vágynak elnyomása, ha el akar jutni az Istennel való egyesüléshez. Bizonyítja ezt
hasonlatokkal, szentírási képekkel és idézetekkel 67
5. fejezet. Folytatja az előbbi tárgyat és a Szentírásból vett idézetekkel és képekkel bizonyítja, mennyire szükséges, hogy a lélek ezen sötét éjjel, vagyis az érzéki vágyaknak az egész vonalon való elnyomásának útján haladjon Isten felé 73
6. fejezet. Kifejti, hogy micsoda károkat okoznak a lélekben az érzéki vágyak és pedig egyrészt fosztó-, másrészt pedig tételes értelemben. Szentírási idézetekkel okadatolja ezt a
tanítást 79
7. fejezet. Arról beszél, hogy mennyire elkínozzák a lelket az érzéki vágyak. Bizonyítja ezt hasonlatokkal és idézetekkel S. fejezet. Hasonlatokkal és szentírási idézetekkel 84
8. fejezet. Hasonlatokkal és a Szentírásból vett idézetekkel bizonyítja, hogy mennyire elhomályosítják a lelket az érzéki vágyak 87
9. fejezet. Hasonlatokkal és szentírási idézetekkel bizonyítja, hogy mennyire bemocskolják a lelket az érzéki vágyak 92
10. fejezet. Hasonlatokkal és szentírási idézetekkel bizonyítja, hogy mennyire elzsibbasztják és elgyöngítik az érzéki vágyak a lelket az erénygyakorlat szempontjából 96
11. fejezet. Bizonyítja, hogy a léleknek meg kell szabadulnia az összes érzéki vágyaktól, még a legkisebbektől is, ha el akar jutni az Istennel való egyesüléshez 98
12. fejezet. Megfelel a másik kérdésre s megmagyarázza, hogy milyen vágyak azok, amelyek a lélekben az említett károkat okozzák 105
13. fejezet. Miképen kell viselkednie és mit kell tennie a léleknek, hogy beléphessen az érzékek éjjelébe? 108
14. fejezet. Ebben az idézett versnek második sora van kifejtve 113
15. fejezet. Magyarázza az idézett versnek további sorait 115
Második könyv.
Megmagyarázza, hogy az Istennel való egyesülésnek közvetlen eszköze a hit s ilymódon fejtegeti a léleknek második, vagyis a szellemi részét illető éjjelét. Erről szól a második vers, amely így hangzik: 116
1. fejezet. Ezen éjjel második részéről, illetve okáról kezd beszélni, amely nem egyéb, mint a hit. Két okkal bizonyítja, hogy ez az éj sötétebb úgy az elsőnél, mint a harmadiknál 119
2. fejezet. Miért nevezhető a hit sötét éjnek a lélekre nézve? 120
3. fejezet. Általánosságban fejtegeti, hogy a léleknek, amennyiben rajta múlik, sötétben kell lennie, mert csak így fogja őt a hit fölvezetni a tökéletes szemlélődés magaslatára 124
4. fejezet. Megmagyarázza, hogy mi a léleknek Istennel való egyesülése. Egy hasonlattal világítja meg 129
5. fejezet. Megmagyarázza, hogy a három isteni erénynek feladata tökéletessé tenni a lélek három tehetségét, s hogy miképen üresítik ki és sötétítik el ezek az erények a lelki tehetségeket 135
6. fejezet. Kifejti, hogy mily szűk az élet útja, s hogy mennyire lemondó és tehertől mentes legyen az, aki rálép. Belekezd az értelem lemondásának tárgyalásába 139
7. fejezet. Kifejti általánosságban, hogy semmiféle teremtmény s az értelem körébe vágó semmiféle ismeret sem szolgálhat közvetlen eszközül az Istennel való isteni
egyesüléshez 146
8. fejezet. A hit a közvetlen és megfelelő eszköz, amelynek útján a lélek eljuthat a szeretetben való isteni egyesüléshez 151
9. fejezet. Részletezi azokat a fogalmakat és eszméket, amelyek az értelemben fölmerülhetnek 154
10. fejezet. Mekkora akadályul szolgálhatnak és milyen kárt okozhatnak a lélekben azon ismeretek, amelyeket természetfölötti módon szerez a külső érzékek benyomásai útján s hogy miképen kell a léleknek ezekkel szemben viselkednie 155
11. fejezet. A képzeleti és természetes benyomásokról. Mik azok és miért nem szolgálhatnak megfelelő eszközül az isteni egyesüléshez; s mekkora kárral jár, ha valaki nem mond le idejében róluk 164
12 fejezet. Bizonyítja, hogy ezek a jelek megtelelnek céljuknak s indokolja a reájuk vonatkozó megjegyzések fontosságát az ezután mondandók szempontjából 172
13. fejezet. Megmagyarázza, hogy az olyanok, akik már kezdenek belépni a szemlélődés ezen általános ismeretébe, mindamellett jól teszik, ha olykor gyakorolják a gondolkodó elmélkedést a természetes tehetségek segélyével 182
14. fejezet. Ebben azon képzeleti benyomásokról van szó, amelyek természetfeletti úton jelennek meg a képzelőtehetségben. Kifejti, hogy ezek sem szolgálhatnak a léleknek közvetlen eszközül az egyesüléshez 185
15. fejezet. Kifejti, hogy milyen célból és milyen módon szokta Isten a szellemi javakat az érzékek útján a lélekbe árasztani. Megfelel a fentemlített ellenvetésre 193
16. fejezet. Arról beszél, hogy mekkora kárt okozhatnak egyes lelkivezetők a rájuk bizott lelkekben, ha nem megfelelő módon irányítják azokat az említett látomások tekintetében. Kifejti, hogy ezek még akkor is megtéveszthetik az embert, ha tényleg Istentől
származnak 201
17. fejezet. Megmagyarázza és bebizonyítja, hogy még abban az esetben is, ha a látomások és kinyilatkoztatások csakugyan Istentől származnak, mégis tévedhetünk bennök. Ezt szentírási idézetekkel bizonyítja 206
18. fejezet. Szentírási idézetekkel bizonyítja, hogy habár Isten szavai és kijelentései mindig igazak, a teljesülésük - mivel esetleg feltételhez vannak kötve - nem mindig biztos 217
19. fejezet. Megmagyarázza, hogy bár Isten olykor megadja a feleletet a hozzá intézett kérdésre, azért nem szereti az ilyen kérdezősködést. Bebizonyítja, hogy ilyen esetben Isten meg is haragudhatik a kérdezőre 223
20. fejezet. Megfelel arra a kérdésre, hogy miért nem szabad az Úristentől most, az Újszövetség korában természetfölötti felvilágosítást kérni, holott ez az Ószövetségben meg volt engedve. Érdekes felvilágosításokat tartalmaz a hit titkaira vonatkozólag. Bizonyítja a tételt szent Pálból vett egyik idézettel, amelyet e célból megmagyaráz 233
21. fejezet. Megkezdi azon értelmi benyomások tárgyalását, amelyek kizárólag természetfölötti úton jutnak a lélekbe. Elmondja, hogy mik azok 248
22. fejezet. A természetfölötti értelmi látomások két különböző osztályáról 250
23. fejezet. Ebben a kinyilatkoztatásokról van szó. Megmagyarázza, hogy mik azok és egy megkülönböztetést ad elő 257
24. fejezet. Ebben szó van a puszta, meztelen igazságok felfogásáról az értelem által. Megmagyarázza, hogy ez kétféle módon történhetik s azt, hogy miképen kell a léleknek ezen dolgokkal szemben viselkednie 258
25. fejezet. Fejtegeti a kinyilatkoztatásoknak második faját, vagyis a titkoknak és rejtett dolgoknak közlését. Elmondja, hogy milyen és mennyiben hátráltathatják; s hogy az ördög mennyire rászedheti az embert ezen a téren 269
26. fejezet. Ebben szó van a belső szózatokról, amelyek természetfölötti módon jöhetnek létre a lélekben. Megmagyarázza, hogy hányfélék 274
27. fejezet. Fejtegeti az első osztályba tartozó szózatokat, amelyeket az áhítatba merült lélek olykor önmaga szövegez magában. Megmagyarázza, hogy mi okból jönnek létre és
hogy mennyiben járhatnak haszonnal vagy kárral 275
28. fejezet. Fejtegeti azokat a belső szavakat, amelyek valóban és teljesen természetfölötti befolyás következtében keletkeznek a lélekben. Magyarázza, hogy mennyiben lehetnek káros hatásúak s hogy miképen kell őrizkednünk a megtévesztésektől 283
29. fejezet. Megmagyarázza a lélek bensejében jelentkező teremtő szózatok mibenlétét. Elmondja, hogy miben különböznek a ténylegesektől s hogy miben mutatkozik a jó hatásuk, nemkülönben azt, hogy mily megadással és tisztelettel keli a léleknek velük szemben viselkednie 286
30. fejezet. Tárgyalja azokat a benyomásokat, amelyeket az értelem a belső érzékek révén kap és pedig a lélekre gyakorolt természetfölötti hatások folytán. Megmagyarázza ezeknek
okait s azt, hogy miképen kell a léleknek ezekkel szemben viselkednie, nehogy akadályozzák az Istennel való egyesülés útján 289
Harmadik könyv.
Ebben tárgyaljuk az emlékezetnek és akaratnak tisztulását, illetve aktiv éjjelét. Megmagyarázzuk benne, miképen kell a léleknek viselkednie ezen két tehetség működését illetőleg, hogy a tökéletes hit, remény és szeretet révén eljuthasson az Istennel való egyesüléshez 294
1. fejezet. Az emlékezet természetes benyomásai. Hogyan kell az emlékezetnek kiürülnie, hogy a lélek ezen tehetsége szempontjából képes legyen Istennel egyesülni 295
2. fejezet. Kifejti, hogy háromféle kár háramlik a lélekre, ha nem hajlandó elsötétülni az emlékezet ismeretei és okoskodásai tekintetében. Itt az első kárról lesz szó 304
3. fejezet. Beszél a második kárról, amely a lelket az emlékezetnek természetes benyomásai révén az ördög részéről érheti 307
4. fejezet. A harmadik kárról, amely a lelket az emlékezet részletes, természetes ismeretei folytán érheti 309
5. fejezet. Azon haszonról, amely a lélekre háramlik, ha elfelejti és kiüresíti önmagából mindazokat az eszméket és ismereteket, amelyeket az emlékezet révén természetes módon tartogat 310
6. fejezet. Fejtegeti az emlékezet benyomásainak második osztályát, vagyis a képzeleti és természetfölötti ismereteket 313
7. fejezet. Milyen káros hatással lehetnek a természetfölötti dolgok ismeretei a lélekre nézve, ha foglalkozik velük. Elmondja, hogy hány ilyen káros hatás van és fejtegeti az
elsőt 314
8. fejezet. A károk második osztályáról, vagyis arról a veszedelemről, hogy az ember önteltségbe és hiú elbizakodásba esik 316
9. fejezet. Arról a harmadik káros hatásról, amelyet az emlékezetnek képzeleti benyomásai révén az ördög gyakorolhat a lélekre 319
10. fejezet. A negyedik kárról, mely a lelket az emlékezetnek természetfölötti, világos benyomásai folytán érheti, tudniillik arról, hogy megakadályozzák az egyesülést 320
11. fejezet. Az ötödik kárról, amely a lélekre háramlik a természetfölöttiekre vonatkozó képzeleti fogalmakból és képzetekből, tudniillik, hogy Istenről alacsony, nem megfelelő
fogalmat alkot 321
12. fejezet. Mennyi haszna van a léleknek abból, ha kiküszöböli magából a képzelőtehetség benyomásait 323
13. fejezet. Tárgyalja a szellemi ismereteket, amennyiben azok az emlékezet körébe tartoznak 331
14. fejezet. Általános utasításokat tartalmaz arra vonatkozólag, hogy miképen kell a lelki embernek ezen lelki tehetség tekintetében viselkednie 332
15. fejezet. Elkezdi az akarat sötét éjjelének tárgyalását. Idézetekkel támogatja Mózes ötödik könyvéből és a zsoltárokból. Felsorolja az akarat különböző érzelmeit 335
16. fejezet. Elkezdi tárgyalni az akarat első érzelmét. Kifejti, hogy mi az öröm és osztályozza azokat a dolgokat, amelyekben az akarat örömét lelheti 338
17. fejezet. Tárgyalja az ideiglenes dolgokra vonatkozó örömet. Megmagyarázza, hogyan kell az öröm szempontjából ezekkel szemben viselkedni 339
18. fejezet. Milyen kárt vallhat a lélek, ha az ideiglenes dolgokban találja örömét 344
19. fejezet. Megmagyarázza, hogy milyen haszna van a léleknek abból, ha tartózkodik az ideiglenes dolgokon érzett örömtől 351
20. fejezet. Kifejti, mekkora hiúság a természeti javaknak örülni, s hogy miképen kell az embernek közöttük Isten félé haladnia 355
21. fejezet. Azokról a károkról, amelyek az akaratra háramlanak, ha a természeti javakban leli örömét 357
22. fejezet. Fejtegeti, hogy mennyi haszna van a léleknek abból, ha nem leli örömét a természeti javakban 362
23. fejezet. Tárgyalja harmadik osztályát azon javaknak, amelyekben az akarat örömét találhatja, tudniillik az érzékieket. Megmagyarázza, hogy milyenek és hányfélék s hogy miként kell az akaratnak ezen örömtől megtisztulnia, ha teljesen Istenre akar irányulni 365
24. fejezet. Azokról a károkról beszél, amelyek a lelket abban az esetben fenyegetik, ha az akarat az érzéki javakban találja örömét 368
25. fejezet. Milyen szellemi és ideiglenes haszon háramlik a lélekre abból, ha megtagadja magától az érzéki javakban való kedvtelést 371
26. fejezet. Kezdi fejtegetni a javak negyedik osztályát, vagyis az erkölcsi javakat. Megmagyarázza, hogy milyenek és hogy milyen értelemben szabad az akaratnak bennök örömét találnia 375
27. fejezet. Az embert hétféle kár érheti, ha akarata az erkölcsi javakban találja örömét 379
28. fejezet. Elmondja, hogy mennyi haszna van a léleknek abból, ha lemond az erkölcsi javakon érzett örömről 383
29. fejezet. Beszél az ötödik osztályáról azon javaknak, amelyekben az akarat örömét találhatja, tudniillik a természetfölötti javakról. Megmagyarázza, hogy milyenek; hogy miben különböznek a szellemiektől és hogy miként kell a bennök lelhető örömet Istenre irányítani 385
30. fejezet. Milyen károk származhatnak abból, ha a lélek örömét leli az effajta
javakban 389
31. fejezet. Azon haszonról, mely a lélekre háramlik, ha elfojtja a természetfölötti kegyelmek okozta örömét 395
32. fejezet. Elkezdi tárgyalni a hatodik osztályát azon javaknak, amelyeknek az akarat örülni szokott. Elmondja, hogy milyenek, azután pedig osztályozza őket 397
33. fejezet. Azokról a szellemi javakról, amelyeket az értelem és az emlékezet világosan képes felfogni. Kifejtjük, hogy miképen viselkedjék az akarat a reájuk vonatkozó öröm
dolgában 398
34. fejezet. Azon kellemes szellemi javakról, amelyek világos tárgyai lehetnek az akaratnak. Megmagyarázza, hogy hányfélék 399
35. fejezet. Folytatja a képekre vonatkozó fejtegetést. Beszél arról, hogy egyesek mennyire tudatlanok e tekintetben 404
36. fejezet. Miképen kell az akaratnak örömét a képek tárgyai révén Istenre irányítania, nehogy tévedésbe essék és fennakadjon miattok haladásában 407
37. fejezet. Az indítójavakra tér át. Beszél a kápolnákról és egyéb imára rendelt
helyekről 409
35. fejezet. Miképen kell az embernek a kápolnák és templomok tekintetében viselkednie, hogy azok Istenhez vezessék a lelkét 412
39. fejezet. Folytatja ugyanazt a tárgyat s ajánlja, hogy a lélek igyekezzék belső összeszedettségre szert tenni 414
40. fejezet. Néhány kárról, amelynek azok teszik ki magukat, akik az ájtatossági helyek dolgában ez említett kedvtelésnek hódolnak 416
41. fejezet. Az ájtatossági helyek három különböző fajáról s arról, hogy miképen kell az akaratnak ezekkel szemben viselkednie 417
42. fejezet. Egyéb, az imádságra indító dolgokat tárgyal, amelyeket sokan felhasználnak, tudniillik a sok mindenféle ájtatosságot 420
43. fejezet. Miképen kell az akarat örömét és ereiét ezen ájtatosságok révén Istenre irányítani 422
44. fejezet. Tárgyalja a második faját azon világosan felfogható javaknak, amelyekben az akarat hiú örömét találhatja 426
45. fejezet. Az akaratnak első hajlamáról és arról, hogy a törekvő képesség körébe tartozó dolgok közül egyetlen egy sem megfelelő eszköz arra, hogy a lélek akarata tekintetében Istennel egyesüljön 430
46. fejezet. Az Istennel való egyesülés szempontjából szükséges, hogy az akarat ürítse ki önmagából természetes hajlamait 432

Témakörök