1.062.160

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kereszténység

Az ezer vallás világában/Nagy valláskönyv

Szerző
Budapest
Kiadó: Magánkiadás
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám: 676 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-06-1152-7
Megjegyzés: Színes fotókkal és reprodukciókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

Mózesről nem tudjuk, hogy mikor és hol született, egyiptomiként látta-e meg a napvilágot, vagy zsidóként? Még azt sem tudjuk, hogy valóban élt-e, tehát történelmi személyiség volt-e vagy csak legenda? Azt azonban tudjuk, hogy Nagy Sarrukin Mózes előtt mintegy ezer évvel korábban önmaga születéstörténetét az alábbiak szerint örökítette meg:
„Sarru-gi-Na A-ga-ti hatalmas királya vagyok én. Anyám papnő volt, atyám ismeretlen... Anyám, a papnő, megfogant, titokban megszült, sásszekrénybe helyezett, és ajtómat szurokkal elzárva a folyóba vetett... A folyó Akkihoz... vitt. Akki... felszedett... és felemelt... Isten megszeretett... évig gyakoroltam a királyi hatalmat... évig uralkodtam a fekete fejűek fölött...''
Mondta-e Jézus Krisztus, hogy: „Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mintsem a gazdagnak az Isten országába bejutni"?
Ilyet Jézus Krisztus sohase mondott! A csodálatos szépségű példabeszédei egyikében azzal a hasonlattal élt, hogy:
„Könnyebb a hajókötélnek átmennie a tűn,... Tovább

Fülszöveg

Mózesről nem tudjuk, hogy mikor és hol született, egyiptomiként látta-e meg a napvilágot, vagy zsidóként? Még azt sem tudjuk, hogy valóban élt-e, tehát történelmi személyiség volt-e vagy csak legenda? Azt azonban tudjuk, hogy Nagy Sarrukin Mózes előtt mintegy ezer évvel korábban önmaga születéstörténetét az alábbiak szerint örökítette meg:
„Sarru-gi-Na A-ga-ti hatalmas királya vagyok én. Anyám papnő volt, atyám ismeretlen... Anyám, a papnő, megfogant, titokban megszült, sásszekrénybe helyezett, és ajtómat szurokkal elzárva a folyóba vetett... A folyó Akkihoz... vitt. Akki... felszedett... és felemelt... Isten megszeretett... évig gyakoroltam a királyi hatalmat... évig uralkodtam a fekete fejűek fölött...''
Mondta-e Jézus Krisztus, hogy: „Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mintsem a gazdagnak az Isten országába bejutni"?
Ilyet Jézus Krisztus sohase mondott! A csodálatos szépségű példabeszédei egyikében azzal a hasonlattal élt, hogy:
„Könnyebb a hajókötélnek átmennie a tűn, mint a gazdagnak Isten országába jutnia."
Miből ered akkor a félreértés? A Biblia görög fordításából. Ugyanis a „kamélosz" tevét jelent, míg a „kamilosz" pedig hajókötelet. Emellett Jeruzsálemnek volt egy olyan kapuja, melyen egy tevét átvonszolni alig lehetett, mert olyan szűk volt. Ezekre utalt Jézus a gyönyörű példabeszédében.
Milyen Jézus hiteles képmása? Semmiképpen sem simára borotvált, amint azt a latin ábrázolásokból ismerhetjük, Jézus ugyanis nazarita volt, tehát se nem borotválkozott, de nem vágta a haját sem. Ez megállapítható a Torinói lepelből és a keleti Krisztus-ábrázolásokból, melyek Jézus Abgar edesszai királyhoz küldött leveléhez csatolt, vászonra nyomtatott mandülionjának másolatai. Ezt a felbecsülhetetlen kincset Konstantinápolyban őrizték a XIII. századig, amikor azt nagy valószínűséggel a keresztes lovagok tudatlanságukban - nem ismervén fel, hogy a szakállas kép magát Jézus Krisztust ábrázolja - megsemmisítették. így megfosztották az egész emberiséget e felbecsülhetetlen értékű relikviától. Vissza

Tartalom

I. RÉSZ
Bevezető a rejtelmek birodalmába [7]
1. fejezet
Istenek, vallások és vallásalapítók [9]
Hány vallás van? ¦ Mikor teremtette Isten a világot? • Vannak-e közös pontok a vallásokban? • Miként egyeztethető össze az Isten tévedhetetlensége az emberi tévedésekkel? • Milyen nyelvek ismerete szükséges a Biblia vitatott részeinek helyes eldöntéséhez? • A nagyobb és kisebb vallásokról és a köztük való eligazodásról
2. fejezet
Az egyistenhit eredete [21]
Az istenszörnyek világa • A mezopotámiai gyökerek • Az egyiptomi Aton- és Ehnaton-kultusz • A perzsa egyistenhit kialakulása és hatása • A judeo-kereszténység ószövetségi, majd újszövetségi megjelenése • El és világa, mint a korai monoteizmus útkeresője
3. fejezet
Többistenhitből (politeizmusból) az egy istenhitbe (monoteizmusba) [31]
Mózes apósa, Jethró, a pogány pap • Hogyan kell értelmeznünk az Ószövetség Istenének többes számát? • Az ugariti egy- és többistenhit • Az Ószövetség kegyetlen
istenképe • Az Ószövetség jóságos istene • A kereszténység semmihez sem hasonlítható egyistenhite • Igaz-e, hogy Jahve az ugariti többistenhit esőistene volt? • Milyen temploma volt Jahvénak, mielőtt az egyistenhit megszilárdult volna?
4. fejezet
Melkizedek, az ismeretlen isten főpapja [39]
Kicsoda Melkizedek? • Honnan kell származnia a Messiásnak? • Melkizedek vagy Áron rendjéből? • Miért adott tizedet Ábrahám Melkizedeknek? • Mit mond a Damaszkuszi Irat erről? • Hoztak-e új adatokat a qumráni tekercsek Melkizedek (Melkizedeq) megítélésében? • Lehet-e, hogy Melkizedek azonos Mikáel arkangyallal? • Noé és Melkizedek (Melkisedek) • A Mennyei Lény, valamint a Fény Hercege
5. fejezet
Az isteni Ehnaton, az egy istenhitet megszenvedő Isten [48]
Miként viszonyulnak időben egymáshoz Jahve és Ehnaton? • Ismerte-e Ábrahám, Izsák és Jákob Jahve nevét? • Miként fordulhatott elő, hogy a héberek a pusztai vándorlásuk alatt időlegesen visszatértek az aranyborjú imádatához? • Milyen támpontot ad az időbeliségek megállapításához IV. Amenhotep és II. Ramszesz uralkodása, valamint az aranyborjú imádata? • Milyen hatással volt az ehnatoni egyistenhit kialakulása a művészetekre? • Vallásváltás és kultúra
6. fejezet
A perzsa vallásalapító, Zarathusztra és az Aveszta, valamint az egy istenként tisztelt Ahura Mazda [54]
Imigyen szála Zarathusztra • Istentagadó volt-e Nietzsche? • A perzsák bibliájának
tekinthető-e az Aveszta? • A nomád társadalom és a földműves kultúra • A földművesek istene: Ahura Mazda • A hallgatás tornyai • A perzsa hitvilág hatása a judeo-kereszténységre • A fény és a sötétség fiai, valamint a mennyország és a pokol a perzsa dualisztikában
7. fejezet
Mózes, valamint a mózesi Öt Könyv, a Pentateuchus [59]
Történeti személy volt-e Mózes? • Nagy Sarrukin születéstörténete és a mózesi hiedelem • Mózes a próféta, a hadvezér, a nép vezetője, a vallásalapító • Mózes írta-e a
mózesi Öt Könyvet? • Nehemiás, Ezdrás és a Pentateuchus • Miért nem mehetett be
Mózes az ígéret földjére? • Hammurabi törvénykönyve az Ószövetségben • Beszámolhatott-e Mózes a saját haláláról?
8. fejezet
Él kultuszától Jahvéig.
Kezdettől egyistenhitű volt-e a héberek vallása? [70]
Az Isten nevei az Ószövetségben v Az Istenek Istene szóhasználat, valamint az Elohim istennév értelmezése • Igaz-e, hogy az Ószövetség két különböző Isten parancsait tartalmazza? • Mózes harca a politeizmus ellen • El és a héber hitvilág • A mezopotámiai és az ugariti vallások hatása a héberekre • Él neve az Ószövetség angyalainak és prófétáinak névvégződésében • Az ószövetségi istenábrázolások
9. fejezet
Mikor született és halt meg Jézus? [78]
Miből adódnak az ellentmondó dátumok? • Segíthet-e az asztronómia és az asztrológia, valamint a geológia a kérdés megoldásában? Ha igen, miként? • Betekintés a
csillagászat tudományának és a csillagjóslásnak egyes műhelytitkaiba • Honnan tudhatták a Háromkirályok, hogy a Szentföldön megszületett a Megváltó? • Hogy nézett ki a valóságban Jézus? • Volt-e hiteles képmása? Ha igen, mi történt vele? • Tudnivalók
az időszámításról. Némi eligazítás az ebből származó nehézségek világában • Mikor
született Jézus? Mi állapítható meg az adatok összesítése alapján? • Mikor halt meg
Jézus? Hogyan állapíthatjuk meg ennek idejét?
10. fejezet
Jézus Krisztus működése és tanításai [96]
Honnan ismerhetjük meg Jézus gyermekségét és rejtett éveit? • Keresztelő Szent János megítélése • Jézus működése és csodatettei • Jézus ellentétei a farizeusokkal és a
szadduceusokkal • Zelóta volt-e Jézus? • Nazarénus volt-e Jézus és Keresztelő Szent
János? • Jézus példabeszédeinek lényege
11. fejezet
Zsidó volt-e Jézus? [109]
Milyen külső jelet parancsolt meg az Úr a héberek Istennel kötött szövetségének igazolásul? Mivel járt az Isten utasításának elmulasztása? • Mikor és milyen nevet kaptak a héber újszülött fiúgyermekek? • Viseli-e Jézus a zsidók eltörölhetetlen jegyét vagy sem? • Honnan kapta Jézus a nevét, és miért nem viseli az apjáét? • A származását illetően mit állított önmagáról Jézus, és mit tartalmaznak az evangéliumok? • Milyen következtetések vonhatók le Jézus jeruzsálemi bevonulásának fogadtatásából? • Milyen származásúak voltak az evangélisták, az apostolok és Jézus tanítványai, valamint rokonai?
12. fejezet
Voltak-e Jézusnak testvérei?
Milyen volt kapcsolata a rokonaival? [119]
Mit írnak erről az evangéliumok? • Az apokrif iratok tesznek-e említést erről? • Mit
mondanak számunkra a nem kanonizált evangéliumok? így Fülöp apostol evangéliuma és Jakab (Jákob) apostol protoevangéliuma? • A testvér és féltestvér, valamint
az unokatestvér fogalmainak keveredéséről • Érintik-e a felvetett kérdések a szeplőtelen fogantatás tényét? • Mi a teendőnk a hitünk elleni támadásokkal szemben?

II. rész
Mezopotámia vallásai a judeo-kereszténység tükrében [133]
13. fejezet
A rejtélyes sumer kultúra és annak több ezer éves hatása [135]
A sumer hitvilág • Az istenháromság • Van-e köze a sumer hitvilágnak a 6000 éves
tatárlakai leletekhez? • A sumer teremtésmítosz és annak bibliai tükröződése • Az
Atrahaszisz-eposz és az Enuma elis • A perzsa dualizmus a judeo-kereszténységben •
Az egyiptomi Naphimnusz és a Zsoltárok • Honnan ered az Istenek Királya megnevezés? • Az Ószövetség és az ókori törvénykezés
14. fejezet
A Gilgames-eposz és annak biblikus hatásai [148]
Párhuzam a Gilgames-eposz és az Ószövetség között • Az istenek világa, valamint az
ős-kezdet • A nagy bumm, továbbá a hólyag- és a buborékelmélet a világ keletkezésében • A kétfejű, négyszemű és -fülű, lángoló leheletű Isten • Vannak-e hasonló keresztény víziók is? • A Napba Öltözött Asszony szóhasználat forrása • A teremtéstörténet és a vízözön a Gilgames-eposzban • A sumer, az akkád és az asszír kultúra
valamint a Keselyű-sztélé • Az elfelejtett mári királyság agyagtábla-kincsei
15. fejezet
A vízözönmítosz mezopotámiai gyökerei. Volt-e vízözön és hol? [156]
A XI. tábla és töredékei • Ut-napisti és Noé, valamint a bárkáik és történeteik • A Gilgames-eposz és a Biblia vízözönmítoszainak összevetése • Megtalálta-e Woolley a vízözön bizonyítékát? • Volt-e egyáltalán özönvíz vagy sem? • Miért nem találtak
Egyiptomban vízözönleírást? • Létezett-e száraz özönvíz? • A világ más részeiben
voltak-e vízözönmítoszok? • Állást foglalok-e az ügyben? Miként?
16. fejezet
A világ teremtése [163]
Tiámat ősanyánk és az Enuma elis • Marduk, a főisten • Az ember teremtése. Az Istentől vagy az ördögtől származunk-e? • A Kincsesbarlang teremtéstörténete • Enokh
II. könyvének teremtésmítosza • Milyen kötelességeket írt elő az emberek számára
a legrégibb teremtéstörténet? • Kinek parancsára kellett kőbe vésni az isteni parancsokat? • A ma tudósainak véleménye a világ keletkezéséről
17. fejezet
Bábel tornya, az emberiség közös nyelve és annak összezavarása [174]
Mit mond erről a Biblia? • Mi történt Bábelnél? • Mit kell tudni a zikkuratokról? Milyen méretei voltak a legnagyobbnak? • A bibliai Nabukodonozor • A zsidók babiloni fogsága • Az istenek fiai és az emberek lányai • A nyelvek összezavarása • Az emberiség közös nyelvének kialakulása
18. fejezet
A paradicsom. Éden vagy próbatétel? [185]
Az Aranykor mint a paradicsomi állapotok ősi ködbe vesző fogalma • Tilmun (Dilmun)-föld, a földkerekség legrégibb név szerint ismert paradicsoma • Az Éden a Bibliában. Hol volt? • Felhőtlen boldogság vagy próbatétel? • Az ókori kelet egy csodálatos szépségű történetének felidézése • Ádám és Éva az apokrif és pszeudepigrafikus irodalomban • A nők hitéletbeli helyzete
19. fejezet
Angyalok és ördögök. Léteztek-e? Mi volt a feladatuk? Voltak-e angyalok az óegyházban? [192]
Milyen feladataik voltak az angyaloknak? • Ki volt a Pusztító, és mi tartozott a hatáskörébe? • Voltak-e az Ószövetségben szereplő angyaloknál korábbiak is? • Hány angyalt ismerünk? • Hierarchikus rendbe sorolhatók-e az angyalok? • Milyen körből kerültek ki az ördögök? • Mi volt az ördögök kedvenc foglalkozása? • Voltak-e az
óegyháznak angyalai? • Melkizedek és az angyalok
20. fejezet
A judaizmus gyökerei [203]
Igaz-e, hogy magyar őseink Mózes-hitűek voltak? • A héber hitvilág mezopotámiai
gyökerei • Honnan ered az emberáldozat szükségessége? • Égőáldozat a pogány, majd
a héber hitvilágban • Ismert volt-e az óegyházban a véres áldozat? • Vízözönmítoszok
az Ószövetség előtt
21. fejezet
A judeo-kereszténység,
párhuzamok és különbözőségek [209]
E két hitvilág közös eredői • A kereszténység héber gyökerei • Párhuzamok a judeokereszténységben • Antagonisztikus ellentétek a messianizmus okán • A héber hitvilág földrajzi és néprajzi behatároltsága • A krisztusi szeretet egyetemessége • A Szentháromság lényege és téves értelmezése
A kereszténység létrejöttének
történelmi szükségszerűsége [216]
A judaizmus meghasonulása • A sabbat ortodox zsidó és ókeresztény megítélése •
Jeruzsálem Templomának holdnaptára és a Naphoz igazított időszámítás • Keresztény
eszmék a haladás szolgálatában • Jézus tanításainak semmihez sem hasonlítható
volta • Jézus az emberiség megváltója
23. fejezet
Az Ó- és Újszövetség kanonizálása,
valamint a keleti és nyugati kereszténység [225]
Honnan származik és mit jelent a Biblia? • Az Ó- és Újszövetség szerkezete és terjedelme • Miként helyezhető el időben az Ószövetség keletkezése? • Ki(k) írtá(k) a mózesi Öt Könyvet? • Nehemiás és Ezdrás • Hány könyv tartozik az Ószövetségbe? • Mikor foglalták írásba az Újszövetséget? • Markion és Újszövetsége • A kereszténység
két részre szakadása • A Biblia újraszerkesztésének néhány kérdése

III. rész
A judeo-kereszténység nem kanonizált könyvei, továbbá a damaszkuszi irat és a qumráni tekercsek [243]
24. fejezet
A pszeudepigrafikus irodalom és az Ószövetség [245]
A pszeudepigráfia fogalma • Miként történt az Ószövetség kanonizálása? • Vannak-e
tévedések az Ószövetségben? • Vannak-e rejtett titkok az Ótestamentumban? • Szent(?)
iratok, melyek nem kerültek be az Ószövetségbe • Énokh és Melkizedek • Egy isteni
személyiség három neve
25. fejezet
Az apokrif irodalom és az Újszövetség [259]
Az apokrif irodalom fogalma régen és ma • A pszeudepigrafikus és apokrif iratok keletkezésének és jelentőségének összevetése • Péter, János, Pál, András és Tamás evangéliumai és egyéb művei • Jézus Krisztus hiteles arca • Jézus és Abgar király levélváltása • Tehetnek-e a keresztes lovagok arról, hogy elveszett Jézus mandülionja • Jézus gyermekkora és az apokrif irodalom • Mit tanulhatunk meg az apokrifákból?
26. fejezet
A szent és nem szent evangéliumokról [268]
Melyek a szent evangéliumok? • Vannak-e nem kanonizált evangéliumok is? • Igaz-e,
hogy nem négy, hanem harminc, esetleg nyolcvan evangélium ismert? • júdás evangéliuma • Vannak-e ellentmondások a szent evangéliumokban? • Megalapozott-e
Josephus Flavius azon véleménye, miszerint csak a zsidó evangélisták evangéliumai a hitelesek? • Melyik a legrégebbi evangélium? • Miért költözött Szűz Mária és
János apostol Efezoszba, Artemisz istennő kultuszhelyére? • Igaz-e, hogy János evangéliumát Szűz Mária (is) írta?
27. fejezet
Szűz Mária, valamint a nők a Bibliában és azelőtt [282]
A nők a legősibb időkben • Tiámat ősanyánk a világ teremtésekor • Szűz Anat. Igaz-e,
hogy Jahve felesége volt? - Az Asztarat-Él-Baal szerelmi háromszög • A nők az
Ószövetségben • Jézus és Pál apostol nőkre vonatkozó tanításai • Kik és miért hamisították meg Pál apostol tanításait? • Szűz Mária tisztelete méltóképpen került-e a
Bibliába?
28. fejezet
Kik voltak a próféták és vannak-e még ma is? Igaz-e, hogy a prófétálás kizárólag a héberek
isteni adománya volt? [294]
Mi volt a próféták feladata? • Héber privilégium volt-e a prófétaság? • Ismerünk-e
pogány prófétákat is? • Próféták az Ó- és Újszövetségben • Ki volt az első próféta? •
Ézsaiás próféta csodálatos próféciái • Mi volt a próféta szó eredeti értelme és tartalma? • A hamis próféták • Vannak-e még ma is próféták?
29. fejezet
Milyennek látták Istent a próféták és hogyan beszéltek vele? [305]
Milyen nyelven beszélt az Úr a prófétákkal? • Hol találkozott velük? • Milyen kérdéseket vitattak meg? • Látták-e a próféták Istent? • Milyennek írták le? • Honnan származnak az isten-szörnyalak ábrázolások? • Hol lakik az Isten?
30. fejezet
A tizenkét apostol és működésük.
Kik és mivel rágalmazták Pál apostolt? [313]
Van-e különbség a próféták és apostolok között? • A 12 apostol neve és működésük
területei • Miként lett a tarsusi Saul Paullá? • Melyik Damaszkuszba ment Saul?
A szíriaiba vagy máshová? Hová? • Miként vélekedtek a tanítványok Saul megtéréséről? • Igaz-e, hogy Pál apostol római ügynök volt? • Voltak-e Jakab és Pál apostolok
között ellentétek? • Miként különböztethető meg az ifjú és idős Jakab apostol egymástól? • Milyen kereszténységet akart Jakab apostol?
31. fejezet
Ki volt az Igaz Tanító, a Hazug és a Gonosz Pap? [334]
Igaz-e, hogy Jézus volt az Igaz Tanító? • Ki volt a Hazug? • Ki lehetett a Gonosz
Pap? • Lehetett e Jakab apostol az Igaz Tanító? • Miről vallanak a radioaktív tesztek? • Vannak-e keresztény szófordulatok a qumráni tekercsekben? • A Habakkuk-kommentár jelentősége a kereszténység gyökereinek kutatásában • Ki volt Jakab apostol? A zsidók főpapja vagy az óegyház feje? • Jakab apostol tanításai
32. fejezet
A qumráni tekercsek keletkezésének társadalmáról. Szadduceusok, farizeusok, esszénusok, asszideusok, szikarioszok, zelóták, nazarénusok, jesszeánusok, pogányok, zsidók és keresztények [347]
Kik lakták a Szentföldet? • Róma és a zsidók • Miként ítélhetők meg a zelóták? • Kik
voltak a szadduceusok? • A farizeusok irányzatainak értékelése • Az esszénusok és
megítélésük • Messiás(ok) Ézsaiásnál, az Ószövetségben és az esszénusoknál • A keresztény és esszénus szavak és a Biblia
33. fejezet
Betekintés az esszénusok, az ókeresztények és a Biblia világába [358]
Létezett-e Jézus előtt a kereszténység? • Mikor működött Qumrán? • Kik voltak az
esszénusok? • Milyen volt a qumráni közösség felépítése? • Miként ítélhetők meg
Qumránlakói? • A kereszténység eszmeiségének összevetése a qumráni elvekkel • Jézus
tanításai és a qumráni törekvések közötti antagonizmus
34. fejezet
Változott-e a megítélésünk Jézus Krisztusról a qumráni tekercsek tükrében? Igaz-e, hogy János evangélista antiszemita volt? [368]
Miért minősül János apostol megrágalmazása Jézus megtagadásának? • Kik és miért
támadják az Isten Fia és az Ember Fia formula alkalmazását? • Messiás volt-e Jézus? •
A zsidók és keresztények messianizmusának különbözősége • Miért Jánost támadják
leginkább az evangélisták közül? • Igaz-e, hogy János apostol antiszemita volt? •
A próféciákból kitűnik-e Jézus messiásként való földi küldetése? • Honnan ered a Magasságos Fia és az Isten Fia elnevezés?
Igazat írtak-e az evangéliumok Jézus Krisztus elítéléséről?
35. fejezet
Kik és miért ölték meg Őt? [380]
Hűen írták-e le az evangéliumok Jézus elítélését? • Lehet-e a vezetők bűneiért a népeknek felelniük? • Jézus elítélése és a Benes-dekrétumok • Hozhattak-e a római megszállók a Sziinhedrion hozzájárulása nélkül halálos ítéletet? • Az agyonkövezésen túl
volt-e más zsidó halálbüntetés vagy sem? • A keresztre feszítés kizárólag római halálbüntetési nem volt-e? • Kik és miért féltek Jézustól? • Az evangéliumok hitelességét
az évtizedekkel későbbi írásba foglalásuk megkérdőjelezhetővé teheti-e?

IV. rész
A Szent Biblia titkai [391]
36. fejezet
Hány tízparancsolat van? Isten törvényei [393]
Igaz-e, hogy Mózes törvényeinek egy részét Hammurabi törvénykönyvéből vette
át? • Mi értelme lenne ennek? • Ha több tízparancsolat létezne, azok hol lennének
olvashatók? • Az Isten és az emberek alkotta törvények közötti különbözőségek • Uruk
agina és Hammurabi törvényeinek összevetése • Milyen volt a mezopotámiai istenkép, és átkerült-e abból bármi is az Ószövetségbe?
37. fejezet
Külön parancsolatok vonatkoznak-e a zsidókra és a keresztényekre? [404]
Milyen parancsolatok vonatkoznak a nem zsidókra az Úr Noénak adott utasítása
szerint? • Milyen előírások vonatkoznak a zsidókra? • Miért sújtja több törvénnyel az
Úr a zsidókat? • Hány részre osztható az emberiség története a zsidók szerint? Mit
tartanak erről a keresztények? • Milyen parancsolatokat tartalmaz az Ó- és Újszövetség? • Milyen előírások vonatkoznak a leigázott népek asszonyaira és kisdedeire? •
A megítélés ószövetségi aránytalanságai • Milyen isteni parancsolatok vonatkoznak a
vegyesházasságokra? • A nőkkel szembeni elvárás az ősatyák korában
38. fejezet
Szent szertartások [413]
Miként nyilatkozott erről az Úr nevében Ézsaiás próféta? • Fontosnak tartotta-e az
Úr a külsőségeket? • Miként rendelkezett az Úr a véres és vértelen áldozatok ügyében? • Voltak-e állatáldozatok a kereszténységben? • Előírta-e az Isten, hogy mivel
kell hozzájárulniuk a hívőknek az Úr és a papok eltartásához? • A qumráni szertartások szigora • Mi volt a qumráni közösség álláspontja sabbat kérdésében? • Miért és
miben tért el a véleményük a jeruzsálemi papságétól? • Milyen feladataik lesznek
Mikáél-, Gábriel-, Száriéi- és Rafáélnek a végső időkben?
39. fejezet
Hamisan vagy hamisítatlanul maradt-e ránk az Ó- és Újszövetség? [426]
Meghamisították-e az Ószövetséget? • Romlatlanul marad-e ránk az Újszövetség? • Az
ószövetségi bibliamásolók módszerei • Az Újszövetség hány fordítása ismert? • Ézsaiás
próféta Jézusra vonatkozó próféciái • Igaz-e, hogy Júdás nem árulta el Jézust? • Mi a
jelentősége a Qumránban talált iratoknak a judeo-kereszténységre? • Milyen vallási
okokból kerültek szembe az esszéneusok a zsidóság többi részével? • Felmerült-e újabb
fontos bizonyíték Jézus kereszthalálának okairól?
40. fejezet
Igaz-e, hogy Constantinus császár elfoglalta a kereszténységet? [436]
Hogyan tért meg a keresztényüldöző császár? • Igaz-e, hogy Jézus elé akarta helyezni
magát? • A Niceai Zsinat és jelentősége • Hamisítvány-e Constantinus Adománylevele? • Mikor és hogyan lett a pápa a kereszténység ügyeiben tévedhetetlen? • Összeegyeztethető-e az őskeresztények elveivel a császár hitvallása? • Adalékok a kereszténységet felkaroló császár életéből
41. fejezet
Van-e alapja, hogy Jézus és Keresztelő Szent János is esszénusok voltak, és ellentétek voltak közöttük? [444]
Esszénus volt-e Jézus? • A Keresztelő és a qumráni közösség • Honnan ered és mióta
használatos a keresztény szó? • További gondolatok a zsidó és keresztény messiásvárás különbözőségeiről • Jézus és János a pusztában • Voltak-e ellentétek Jézus és János
között? • Igaz-e, hogy az Újszövetség egyes részei korábbiak, mint a kereszténység?
42. fejezet
Megfelel-e a valóságnak,
hogy az Újszövetség antiszemita? [457]
Kire lövik mérgezett nyilaikat a hitrombolók? • Mivel vádolják a tanítványt, akit
Jézus szeretett? • Miért tesznek különbséget János és a szinoptikusok evangéliumai
között? • Az ördög fiai és a judeo-kereszténység • Jézus és a farizeusok • A haragvó és
szelíd Isten a judeo-kereszténységben • Miként feddték Mózes, Ézsaiás és a héberek
más prófétái a tévelygő zsidó népet? • Hogyan viszonyult Jézus a tévelygőkhöz?
43. fejezet
Van-e kódolt üzenete a Bibliának? [467]
Sifrírozott szöveggel írták-e a Bibliát? • írtak-e kódolt szövegű Bibliát? • Kik, mikor
és hol használtak rejtjelezett szövegeket? • Damaszkusz-e Damaszkusz? • Agnosztikusok írásjelei • A peserek mint a qumráni iratok helyes értelmének kulcsai • „Akinek
van füle, hallja meg" valós és hamis értelme
44. fejezet
Földönkívüliek a Bibliában. Eszkatologia és apokalipszis [475]
A Biblia és a földönkívüliek • Ezékiel próféta látomása • Megalitikus ókori alkotások
és a földönkívüliek • A Jelenések Könyve • Misztikus vallások és az eszkatologia •
Énokh és a túlvilág • Milyen létrán lehet feljutni a mennybe? • A rékábiták története • Ábrahám apokalipszise
45. fejezet
Az Ószövetség és a biblikus kor nagy mágusai, varázslói, démonűzői, jövendőmondói és hírhedt hamis prófétái [487]
Honnan tudhattuk meg a Háromkirályok neveit? • Illés próféta Baal hány segítőjét
győzte le? • Milyen feladatok voltak a próféták ókori vetélkedőjében? Mi döntött? •
Mózes és az egyiptomi írástudók vetélkedője • Bálám próféta és az ő szamara • Miért
kellett meghalnia Bálám próféta segítőinek, majd magának Bálámnak is? • Miként
lehet megkülönböztetni az igaz prófétát a hamistól? • Hanina ben Dosza és a kígyók •
Az eltűnt egyiptomi és a várt visszatérése
46. fejezet
Gyógyítás és bűnbocsánat az Ó- és Újszövetségben [498]
A betegségek eredete • Kiknek volt joga gyógyítani? • Válogatás az ókor híres gyógyításainak kincsestárából • Mikortól gyógyíthattak az orvosok a pogányoknál majd a
hébereknél? • Miben különbözött Jézus gyógyítása a korabeli terapeutákétól? • Kiket
gyógyított Jézus? • Mivel vádolták a farizeusok Jézust a gyógyításai kapcsán?
47. fejezet
Hogyan találtak rá a Napkeleti Bölcsek a betlehemi jászolra? Asztronómiai és asztrológiai kapcsolódási pontok a bibliakutatásban [507]
Mi volt a Napkeleti Bölcsek tudománya? • Csillag vagy üstökös volt-e a betlehemi csillag? • Igaz-e a betlehemi csillag története? • Hogyan kell értelmezni azt az állítást,
hogy „Krisztus a Szaturnusz dicsfényében született"? • Mikor jelent meg a betlehemi
csillaga mai időszámításunk szerint? • Tertullianus egyházatya és Kepler • Az asztronómia és az asztrológia viszonya • Bevezetés a horoszkópok rejtelmeinek birodalmába

V. rész
Merítés őseink kincsestárából. Bolyongás az ókor és napjaink hitvilágaiban [513]
48. fejezet
Pogány hitek, elfelejtett ősi kultúrák [515]
A pogányság fogalma • A test, a lélek és a szellem megítélése • A napisten kultusza •
A választás lehetősége, mint a szabad akarat megjelenése az ősi hitvilágban • A hallgatás tornyai • Olümposz Tizenkét Istene • Az északi népek vallásai • A vikingek és a szüzek
49. fejezet
A titkok titka, a föld utálatosságainak és paráznáinak anyja [523]
A nagy titok, Babilon • Nabukodonozor mint építő és lovagias férfi • A bábeli torony
és a zikkuratok • A babiloni gyónási tükrök • Obeliszkek és naposzlopok • Hogyan került a héliopoliszi obeliszk a Szent Péter-bazilika elé? • Nimród a Bibliában • A kereszténység legfőbb jelképe
50. fejezet
Ördöggé lefokozott istenek és segítőik, valamint ellenfeleik, továbbá a perzsa hitvilág és az abból merítkezők [533]
Istenek és szörnyek • Ki volt az ördögök ördöge? • Belzebub isten volt vagy ördög? •
A szülő nők egykori védőszentje, Lamastum istennő • Bölcs és vészthozó démonok •
A perzsa mágusok • Kürosz, az Úr felkentje • A perzsák mennyország- és pokolképe •
A beavatási szertartások • Tűzimádók voltak-e a perzsák?
51. fejezet
Bolyongás az ókor elfelejtett kultikus kincsei, jóshelyei és jósdai trükkjei világában [543]
A magasság és mélység képzete az emberiség hitvilágában • A világ jelenleg ismert
legrégebbi épülete, az évente egyszer világító sírhalom • A jóslás barlangja • A Cumaei
Szibilla • A római szenátus féltve őrzött titka • Püthia jóslatai • A piramisok titkai •
Hová tűnt Kheopsz fáraó? • A négyszázmillió év múlva is pontos naptár
52. fejezet
Keresztény hitünk megújulásának szükségességéről [551]
Az egyetemes keresztény egyház nyugati és keleti ágakra történt szakadása • Bizánc
és a kereszténység • A nesztoriánus, a Tamás-, és a kopt kereszténység • A tudatunkból kiesett keresztény egyházak • Cirill és Metód, valamint a hunok • Hol őrizték
Jézus hiteles képmását, és mi történt azzal? • Még egyszer Nagy Konstantin megítéléséről • Szent Baszileiosz a keresztény hitvilágban • A Biblia néhány vitatható
megfogalmazású része
53. fejezet
Szükséges-e a zsidó-keresztény párbeszéd? [560]
Mit vitat a hebraisztika? • Igaz-e, hogy kétségbe vonják a szeplőtelen fogantatást? •
Tartható-e a kollektív felelősség felvetése Jézus keresztre feszítése ügyében? • A Jézus
születésére vonatkozó ószövetségi próféciák értelmezése • Helyes vagy helytelen fordítással került-e a szűzi szülés a Bibliába? • Valóban Betlehemben született-e Jézus? •
A judeo-kereszténység istenképei
54. fejezet
Az emberiség hitvilágának sokszínűsége. Hitek, hívők és hitetlenek. Korunk vallásos szerveződései [570]
Az egy Isten ezerféle tisztelete • Mi a közös a vallásokban? • Miként fogalmazták meg
a világ nagy vallásainak alapítói az emberi cselekedetek isteni mércéjét? • Van-e
purgatórium? • A bűnbocsátó cédulák • Nyugati és keleti típusú egyházak • A vallások közötti párbeszéd • Expanzív és patrióta vallások • Az áldozatok • A vallási gyülekezetek

VI. rész
A judeo-kereszténység melletti nagy világvallások [581]
55. fejezet
Ezerarcú istenek és a hinduizmus [583]
A hindu istenháromság, Brahmá, Visnu és Siva • Milyen időközökben kerül sor a teremtésre? • Az önmagát is megsemmisítő Isten • A Pusztító több mint ezer megjelenési formája • A harmadik szem keletkezésének története • Az Indus-völgy, civilizáció • A szabadulás intézménye • A tantrikus hinduizmus • A szent patkányok
A dzsainizmus, a végletek hite.
56. fejezet
Aszkéták és kereskedők egy vallásban [592]
Kik voltak a dzsainák? • Hány spirituális fokozaton lehet eljutni a megszabadulás
birodalmába? • A dzsainák hitvilágának hat nagy fogadalma • Kik a digambarák és
miért nem hordanak ruhát? • Miben különböznek a svétámbarák a digambaráktól? •
Hány szinten helyezkednek el a legfőbb lények? • Az Öt Hódolat • A világmindenség
természete • A különböző mennyországok • A poklok világai • A legelmélyültebb meditáció különös következményei
57. fejezet
Kis szekér, nagy szekér, gyémántszekér
és még a bennük sem elférő buddhizmus [597]
Buddha élete • A bódhiszatvák • A hat bölcsesség • A buddhizmus néhány válfaja •
A nagy szekér • A kis szekér • A gyémántszekér • A tibeti buddhizmus, valamint a
dalai és a pancsen lámák • A zen-buddhizmus, valamint meditációs gyakorlataik •
Miért kell a jobb kezünkben vadzsrát, a balban pedig csengőt tartanunk? • Mit mondott önmagáról Buddha?
58. fejezet
Merítés India vallásainak mérhetetlenül nagy kincsestárából. A szikh vallás [606]
Szat Guru az Igaz Tanító • Ki tekinthető szikhnek? • Az Öt Könyv jelentése és mögöttes értelme • Guru Nának és tanításai • A hindu avatárák testet öltésének szikh
értelmezése • A szikh vallás politikai felhangjai • Az Aranytemplom és a szent Amritszár-tó • Szent ember vagy szent irat-e Guru Granth Száhib?
59. fejezet
A kínai univerzalizmus gyöngyszeme, a taoizmus [613]
A taoizmus fogalma • Lao-ce, a taoizmus atyja • Tao tö king, a taoista filozófia gyűjteményes kötete • Különböző taoista irányzatok • A tao három útja • A taoista viszonylagosság • A taoizmus mint vallás • A buddhizmus sajátos fajtája, a kínai buddhizmus
60. fejezet
A konfucianizmus mint kínai államvallás [622]
Történelmi személy volt-e Kung Fu-ce? • Lao-ce és Kung Fu-ce, a két kínai géniusz •
Államideológia vagy vallás? • Vallásalapító vagy filozófus? • Kung mester gondolatai • Miként lett Kung Fu-ce Konfucius? • Kung Fu-ce tanítványai • Mikor és miként
lett isten Kung Fu-ce? • Mely országokban építettek tiszteletére templomokat?
61. fejezet
Az iszlám és öt oszlopa, valamint a síiták, szunniták és a szúfik [630]
A muszlim hitvallás alapja, a Saháda • Nevezhető-e mohamedánizmusnak az iszlám? • Miért tartják a muszlimokat a héberek rokonainak? • A Nagyon dicsért élete •
Mit mondott Gábriel arkangyal Mohamednek? • Mekka, Medina és a hidzsra • Mohamed égi utazása Allahhoz • A dzsihád helyes értelmezése • Mi a saria? • Az iszlám öt
pillére • Síiták, szunniták és szúfik
62. fejezet
A természeti népek hitvilága [641]
Világ- és törzsi vallások • Az Isten segítői a történeti vallásokban • Sámánizmus,
mint a törzsi vallások csúcsán álló hitvilág • Miért nem léphetett be az új haza területére Álmos? • Az idő fogalma a törzsi gondolkodásban • Teremtésmítosz a természeti vallásokban • Szertartások törzseknél és egyéb természeti népeknél • Egyes világvallások mellékhajtásai
Zárógondolatok [649]
A tudás fája • Ismereteim és a vallások • Alkalmas-e a descartes-i filozófia a vallások
megítélésére? • A hű és gondolkodás viszonya • Mi a vallások célja? • Mit kell tennünk az isteni szándék megvalósításáért?
Peserek [653]
Felhasznált főbb források jegyzéke [657]

Dr. Torgyán József

Dr. Torgyán József műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Torgyán József könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem