Fülszöveg
"Súlyos válságot él át korunkban az egyház. Balsejtelem, aggodalom, de főképp félelem érzése hatalmasodik el az egyik oldalon, csalódottságé és lázadásé a másikon.
Ez a légkör szöges ellentéte annak, amely 20-30 évvel ezelőtt uralkodott az elkötelezett katolikusok körében - az optimizmusnak, hogy íme, az egyház nagy lépést tett előre és ismét örvendezhetünk megújulásán.
Mára a válságjelentések nyilvánvalóakká váltak, s meglétüket egyik oldal sem vitatja. Leküzdésükre azonban olyan javaslatokat tesznek, hogy úgy tűnik, nem járunk messze az igazságtól, ha a válság megnyilvánulásának tartjuk magukat a reá adott feleleteket is".
Ezekkel a komor szavakkal kezdi Alois Müller könyvecskéjét, amelyben az egyház belső és külső válságának előzményeit és jelentéseit elemzi, keresve azt az egyházi magatartásformát és hitértelmezést, mely elkerüli a gettóba vonulás fenyegető kharybdiszi szikláját és a hitazonosság feladásának hat fejű skyllai marásait, s mely megőrzi a keresztényt...
Tovább
Fülszöveg
"Súlyos válságot él át korunkban az egyház. Balsejtelem, aggodalom, de főképp félelem érzése hatalmasodik el az egyik oldalon, csalódottságé és lázadásé a másikon.
Ez a légkör szöges ellentéte annak, amely 20-30 évvel ezelőtt uralkodott az elkötelezett katolikusok körében - az optimizmusnak, hogy íme, az egyház nagy lépést tett előre és ismét örvendezhetünk megújulásán.
Mára a válságjelentések nyilvánvalóakká váltak, s meglétüket egyik oldal sem vitatja. Leküzdésükre azonban olyan javaslatokat tesznek, hogy úgy tűnik, nem járunk messze az igazságtól, ha a válság megnyilvánulásának tartjuk magukat a reá adott feleleteket is".
Ezekkel a komor szavakkal kezdi Alois Müller könyvecskéjét, amelyben az egyház belső és külső válságának előzményeit és jelentéseit elemzi, keresve azt az egyházi magatartásformát és hitértelmezést, mely elkerüli a gettóba vonulás fenyegető kharybdiszi szikláját és a hitazonosság feladásának hat fejű skyllai marásait, s mely megőrzi a keresztényt kereszténynek úgy önmaga előtt, mint mások előtt.
Alois Müller fejtegetései e válság, illetve átalakulás tényének megállapításából indulnak ki. Két, éles ellentétben álló és magát egyedül helyes útnak tartó s ezért bomlasztó hatású reakcióformát - a "külvilág" problémái elől begubózást és a keresztény hitazonosság kiárusításával járó hitvesztést - valósághűen ábrázolja, szenvedélyesen visszautasítja a keresztény hitazonosság szükségességének kétségbevonását, de az azonosságot megvédendő "gettóbavonulásra" is nemet mond. Harmadik utat vázol föl: összeköti a keresztény azonosság hat - semelyik oldal vagy tudomány felől "el nem vitatható" - pillérén nyugvó keresztény hitet a lelkiismereti nyitottsággal minden ismert és becsületes gondolat, minden jószándékú ember irányában folytatott párbeszéd iránt. A keresztény hit alapján lehetséges ez az út, s annak az egyház küldetéséből kell erednie.
"Vajon van-e és lesz-e ilyen út? ... A kérdés megválaszolása a keresztények feladata, akik elhatározták magukat, hogy ezen az úton haladnak."
Vissza