Keresztény társadalometika

Tartalom

ELŐSZÓ A KÖNYV MAGYAR KIADÁSÁHOZ 9
1. FOGALMI MEGHATÁROZÁS 11
1.1 Társadalometika 11
1.1.1 A társadalmiság 11
1.1.2 Etika 13
1.1.3 Individuáletika és társadalometika 15
1.1.4 Az individuáletika és a társadalometika viszonyának
meghatározása 17
1.2 Keresztény társadalometika 19
1.2.1 A kinyilatkoztatás társadalometikai dimenziója 19
1.2.1.1 A teremtés motívuma 20
1.2.1.2 A kivonulás és a szövetség motívuma 21
1.2.1.3 A próféták társadalmi ethosza 23
1.2.1.4 Jézus eszkatológikus etikája 24
1.2.1.5 Pál teológiája 26
1.2.1.6 A közösség 27
1.2.1.7 Áttekintés 29
1.2.2 Filozófiai meghatározás 30
1.2.2.1 A társadalmiság a filozófiai gondolkodásban 30
1.2.2.2 Társadalomfilozófia és keresztény társadalometika ... 31
1.2.3 Konkretizálás az egyes tudományágak segítségével 34
1.2.3.1 A területek és a tudományágak autonómiája 35
1.2.3.2 Elmélet és realitás 37
2. A MODERNITÁS 40
2.1 Az újkor 41
2.1.1 A középkor 41
2.1.2 A polgárság 45
2.1.3 Szubjektum felé fordulás 47
2.1.4 Felvilágosodás 50
2.2 Részrendszerek 54
2.2.1 Politika: jog és állam 54
2.2.1.1 Az emberjog eszméje és szerződéselméletek 55
2.2.1.2 A politikai liberalizmus 59
2.2.1.3 Klasszikus és újkori természetjog 63
2.2.2 Tudomány és technika 69
2.2.3 Gazdaság 74
2.2.4 Család 81
2.2.5 Világnézet 86
2.2.6 Összegzés 92
2.3 Pozíciók, álláspontok 92
2.3.1 John Rawls 93
2.3.2 James M. Buchanan 97
2.3.3 Niklas Luhmann 101
2.3.4 Jürgen Habermas 105
2.3.5 A kommunitarizmus 110
2.3.6 A posztmodern 113
2.4 Áttekintés 117
3. A KATOLIKUS EGYHÁZ TÁRSADALMI TANÍTÁSA 118
3.1 Az egyház társadalmi gondolkodása a Rerum novarumig 119
3.1.1 A XIX. század egyháza 119
3.1.2 A társadalmi kérdés 122
3.1.3 Elméleti megoldások 125
3.1.4 A Rerum novarum (1891) 130
3.2 A Rerum novarum és a II. Vatikáni zsinat közötti időszak 133
3.2.1 A Quadragesimo annóig tartó folyamat (1891-1931) 133
3.2.2 Quadragesimo anno (1931) 137
3.2.3 A Quadragesimo anno és a II. Vatikáni zsinat
közötti időszak 141
3.2.4 XXIII. János és a II. Vatikáni zsinat 143
3.3 A II. Vatikáni zsinat utáni időszak 146
3.3.1 Fejlődési irányvonalak 147
3.3.2 A politikai teológia 149
3.3.3 A felszabadítás teológiája 152
3.3.4 Ujabb nézetek 156
3.3.5 A tanítóhivatal megnyilatkozásai 158
3.4 Kitérő: Az evangélikus társadalometika 162
3.5 Távlatok 166
4. ALAPELVEK 169
4.1 Perszonalitás (személyközpontúság) 169
4.1.1 Az ember mint személy 170
4.1.2 Egyediség (individualitás) és társadalmiság (szocialitás) 174
4.1.3 A személy emberjogi státusza 179
4.1.4 Emberközpontúság (antropocentrizmus)? 184
4.2 Szolidaritás 186
4.2.1 A szolidaritás-fogalom kifejtése 187
4.2.2 A közjó 191
4.2.3 Harmonikus társadalmi széttagolódás 195
4.3 Szubszidiaritás 200
4.3.1 Az elv jelentése 201
4.3.2 Alkalmazási szintek 205
4.3.3 Szociális igazságosság 211
RÖVIDÍTÉSEK 215
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM 217
NÉVMUTATÓ 227

Témakörök