Kérészek/Ephemeroptera

Előszó

A kérészek a rovarok egyik sői rendje. Ősi mivoltukra mutat vízhez kötött fejlődésük, átalakulásokban a bábállapot hiánya, és szervezetük aránylag egyszerű felépítése. Fejükön két rövid csápot, két fejlett összetett szemet és három pontszemet találunk. Egyes családok hímjein az összetett szemek két részre oszlanak. Az ilyen osztott szem felső része erősen kiemelkedik, gomba, vagy turbán alakú, és rendszerint a szem többi részétől eltérő színű. Az ilyen osztott szemet az irodalom többnyire "turbánszem"-nek nevezi. A kérészek imágóinak szájszervei fejletlenek, puhák, táplálkozásra alkalmatlanok. Ugyanígy alkalmatlan a táplálék felvételére az emésztőcsatorna is, és így az imágó rövid élete alatt levegővel telt. A tor három szelvénye egymással szoros kapcsolatban van. A toron keresztbe futó két barázda jelzi az összenőtt torszelvények határát. A három torszelvények ered a három megnyúlt, hosszú és előre irányul. Ezek a lábak párzáskor a nőstény átkarolására szolgálnak. A lábfej (tarsus) legtöbbször 5 vagy 4, vagy ritkán kevesebb ízből áll. A lábfej ízeinek száma fontos rendszertani bélyeg. A legtöbb fajnak mindkélt szárnypárja kifejlett, csak a Cloeon és a Caenis nembe tartozó fajokon hiányzik a hátulsó szárnypár teljesen, a Centroptilum nem fajain pedig csak igen kicsiny és keskeny. Az imágó szárnya a legtöbb faj esetében átlátszó és színtelen. A fejlődésben az imágót legtöbbször megelőző és ugyancsak szárnyas ún. szubimágó szárnyai legtöbbször zavarosak, átlátszatlanok és szürkések. A szubimágót éppen a szárnyai alapján különböztethetjük meg legkönnyebben az imágótól. Vannak kisebb számban azonban olyan nemek, illetve fajok is, amelyeknek imágóin a szárnyak átlátszatlan fehérek. Egyes fajok szárnya barna, szürke vagy fekete foltokkal tarkázott. Vissza