Fülszöveg
övéinek el kell tanulniok a Messiástól a szelídséget és alacsonyszí-vűséget; úgy kell egymást szeretniök, ahogyan ö szeretett minket; úgy kell megmaradniuk az Ö szeretetében, ahogyan ö megmarad az Atya szeretetében; ugyanúgy a szolgálatra kell beállítaniuk életüket, ahogyan ezt Nála látták. Különös erővel nyomatékozza ezt az utolsó vacsorai lábmosás: „Ha én, az Úr és a Mester megmostam lábatokat, akkor tinektek is mosnotok kell egymás lábát. Példát adtam ndztek, hogy ti is úgy tegyete^ ahogyan én tettem veletek". Nincs mód ennek a p&dát-adás-nak kikarikázásáray zárójelbe-tevésére. Ha mi tágas kapukon és széles utakon is eljuthatnánk oda, ahová ö emberi alakot öltvén csak szűk kapun és keskeny úton, a Maga útján juthatott el, nagyobbak lennénk Nála. Mi sem kaphatjuk meg olcsón azt, amiért Neki drága árat kellett fizetnie. Individuális sajátosságaink, valamint a nekünk jutó történelmi szerepkör különbözősége folytán „ár-lefízetéseink" különböző nagyságúak lehetnek ugyan, de...
Tovább
Fülszöveg
övéinek el kell tanulniok a Messiástól a szelídséget és alacsonyszí-vűséget; úgy kell egymást szeretniök, ahogyan ö szeretett minket; úgy kell megmaradniuk az Ö szeretetében, ahogyan ö megmarad az Atya szeretetében; ugyanúgy a szolgálatra kell beállítaniuk életüket, ahogyan ezt Nála látták. Különös erővel nyomatékozza ezt az utolsó vacsorai lábmosás: „Ha én, az Úr és a Mester megmostam lábatokat, akkor tinektek is mosnotok kell egymás lábát. Példát adtam ndztek, hogy ti is úgy tegyete^ ahogyan én tettem veletek". Nincs mód ennek a p&dát-adás-nak kikarikázásáray zárójelbe-tevésére. Ha mi tágas kapukon és széles utakon is eljuthatnánk oda, ahová ö emberi alakot öltvén csak szűk kapun és keskeny úton, a Maga útján juthatott el, nagyobbak lennénk Nála. Mi sem kaphatjuk meg olcsón azt, amiért Neki drága árat kellett fizetnie. Individuális sajátosságaink, valamint a nekünk jutó történelmi szerepkör különbözősége folytán „ár-lefízetéseink" különböző nagyságúak lehetnek ugyan, de mindannyiunknak fizetnünk kell.
A jóakaratú embereket az emberiség reménye mozgatja. Ez küldi őket keresni-megtalálni azt, amiben hihessenek, amit hűségesen szolgálhassanak. A Messiás az emberiségnek azt a csoportját vezeti, amdy tudja, hogy csak a szeretet meg nem nyirbált teljessége, azaz a szolgálat s az ebből kinövő adás és erő-nemalkdmazás hordja méhében az ember reményét. Azt a csoportját, amely világosan látja, hogy a gonoszok megbüntetésének az útja csak csalóka álreménjrt nyújt, amely a múlt tragédiáiba kapcsolódva készíti az emberiség számára a jövő új és egyre nagyobb tragédiáit. Isten népén belül elhal az erőalkalmazás, elhal az, ami véres embergyilkosságok színhelyévé és a Kezdettől Embergyilkos territóriumává teszi a Földet. E sátáni színjátéknak Isten népe csak áldozatdeme lehet. Vállalja ezt a szerepet Vállalja, mert reménye van az Embergyilkos népének történelmi kevesbedésében, a Messiás tértnyerésében, a Sátán visszaszorításában. Vállalja, mert reménye van abban a Sátánt véglegesen kirekesztő életben, amely csak azoknak van megígérve, akik készek akár azt is vállalni, hogy ruhájukat itt a Messiás vérébe mártják.
Az immanens jövő és a transzcendens jövő reménye adja — lélektani síkon — az erőt Isten népének az Út vállalására. Az a remény, hogy a Messiás példaéletének megsokszorozásával láthatóvá teheti a Földön — a megváltást.
Vissza