Kereskedelmi kézikönyv
(Amit a kereskedőnek tudni kell)/Vám - Társadalombiztosítás - Adózás - Könyvvitel
Szerkesztő
Lektor
Kiadó: | Verzál Kft. |
Kiadás helye: | |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Ragasztott papírkötés
|
Oldalszám: | 413
oldal
|
Sorozatcím: | Verzál könyvek |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
29 cm x 21 cm
|
ISBN: | 963-802-809-2 |
Megjegyzés:
|
További szerkesztők a könyvben.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A kereskedelemről a gyakorlati életben általában boltok áruházak raktárak sokaságaként szokás beszélni. A köznapi fogalomban azokat a szervezeteket vélik beletartozónak, amelyek elnevezésükben is...
Tovább
Előszó
A kereskedelemről a gyakorlati életben általában boltok áruházak raktárak sokaságaként szokás beszélni. A köznapi fogalomban azokat a szervezeteket vélik beletartozónak, amelyek elnevezésükben is hordozzák a „kereskedelmi" meghatározást. A kereskedelmi tevékenység azonban közgazdasági funkcióként is értelmezhető, összekötő kapocs a termelés és a fogyasztás között, és hordozója az olyan közgazdasági kategóriáknak is, mint pl. a kínálat, a kereslet (szükséglet, fogyasztás stb.) A nemzeti jövedelem makroszintű mérlegének felhasználási oldalán tervezett fogyasztási hányad azonban nem azonos az áruforgalommal (beletartoznak ugyanis egyéb területek is mint pl. egészségügyi szolgáltatások, természetbeni juttatások stb.). A kereskedelem feladata a fogyasztásban csak az áruforgalommal közvetített fogyasztás lebonyolítása.
A kereskedelem megtalálható a társadalmi újratermelési folyamat minden árukapcsolatot létesítő fázisában, mert a kereskedelmi tevékenység révén jut el a termék a termelési fázisokon keresztül a végső felhasználás helyére.
A kereskedelem tehát egy olyan sajátos gazdasági ágazat, ahol a tevékenységet végső soron mindig „milliók ellenőrzése" (bírálata, elismerése) mellett kell végezni. Szorosan kötődik az emberek mindennapi életéhez. A kereskedelem működése, választékos kínálata, vásárlási körülményei (pl. a figyelmes, szakszerű kiszolgálás) közvetlenül befolyásolják a társadalom „közérzetét". Ezért bír a kereskedelem kiemelt jelentőséggel, mind társadalmi, mind gazdasági szempontból.
Vissza
Tartalom
1 A kereskedelem helye a piacgazdaságban 11
2. A belkereskedelem, mint tevékenység 13
3. Belkereskedelem 14
3.1. Nagykereskedelem 14
3.2. Kiskereskedelem 15
3.3. Diszkont 16
3.4. Egyéb 16
3.5. Az üzleti működés szabályai 18
4. Külkereskedelem 19
4.1. A sajátszámlás kapcsolati forma 21
4.2. A bizományi kapcsolati forma 21
4.3. A közös érdekeltségű, társulásos formák 22
4.4. Az ügynöki kapcsolat lényege 22
II.
1. Működési formák és főbb jellemzőik 24
1.1. A részvénytársaság 24
1.2. A szövetkezetek 28
1.3. A Kft 33
1.4. A jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok 41
1.5. Az egyéni vállalkozásról 50
2. A kereskedelem jogi szabályozása 53
2.1. A kereskedelmi törvény 53
2.2. A belkereskedelmi törvény 53
2.3. Az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról 54
2.4. A szakképesítés 58
2.5. Az üzletek működése 61
Üzletköri besorolás 66
3. A külkereskedelemmel kapcsolatos tudnivalók 72
3.1. Történeti visszatekintés 72
3.2. Szakmai követelmények 73
3.3. ,Engedélyköteles külkereskedelmi tevékenység 73
3.4. Hazai piac védelme 75
3.5. Az exportösztönzés egyes eszközei 76
3.6. A kedvezményes hitelek, garancia alapok 79
3.7. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány 80
3.8. A devizagazdálkodás szabályai 81
3.9. A külker tevékenység engedélyezési rendje 84
3.10. Az áruk behozatalának és kivitelének engedélyezése 87
3.11. Speciális tudnivalók 89
4. Devizagazdálkodás 97
4.1. Általános kérdések 97
4.2. Devizajogszabályok 97
4.3. Kereskedelmi szabályok 99
4.3.1. Külkereskedelem 99
4.3.2. Belkereskedelem 102
4.3.3. A kül- és belkereskedelem közös szabályai 103
4.4. Devizagazdálkodás és a dereguláció 105
III.
A vám 107
1. Vámeljárás 107
1.1. Általános fogalmak, szabályok 107
1.1.1. A vámárú kiadása 107
1.1.2. Zálogjog 107
1.1.3. Vámbiztosíték 108
1.1.4. Vámtarifa 109
1.1.5. Kötelezettségek az államhatáron 110
1.1.6. Vámellenőrzés 110
1.1.7. Származás 111
1.1.8. Illetékesség 111
1.1.9. Árunyilatkozat 111
1.1.9.1. Vám 111
1.1.9.2. Más árunyilatkozatok 111
1.1.9.3. Az árunyilatkozat elfogadása 114
1.2. Vámeljárások 114
1.2.1. Árutovábbítás 115
1.2.2. Raktározás 116
1.2.2.1. Vámraktárak fajtái 117
1.2.2.2. Különös szabályok 119
1.2.3. Belföldi forgalom számára történő vámkezelés 120
1.2.3.1. Általános szabályok 121
1.2.3.2. A vámfizetésre kötelezett 123
1.2.3.3. A vám alapja, kiszabása és közlése 124
1.2.3.4. Esedékesség, megfizetés, végrehajtás 126
1.2.3.5. Vámvisszatérítés 127
1.2.3.6. Helyesbítés 129
1.2.3.7. Kamat, pótlék, bírság, költségtérítés 129
1.2.3.8. A vámmal együtt fizetendő adók, illetékek, díjak 131
1.2.3.9. Vámkedvezmény, vámmentesség 134
1.2.3.10. Kalkulációs példa 135
1.2.4. Vámkedvezményes eljárás 137
1.2.5. Behozatali előjegyzés 138
1.2.6. Kiviteli ellenőrzés 140
1.2.7. Kiviteli előjegyzés 142
1.2.8. Kiléptetés 142
1.3. Jogorvoslat 142
1.4. Speciális vámjogi intézmények 143
1.4.1. Vámszabadterület 143
1.4.2. Tranzit-terület 145
2. Jövedéki szabályozás 145
2.1. Célja, indoka 145
2.2. Hatálya 147
2.2.1. Területi hatály 147
2.2.2. Tárgyi hatály 147
2.2.2.1. Jövedéki termékek 147
2.2.2.2. Jövedéki tevékenységek 150
2.2.2.3. Egyéb tevékenységek 151
2.2.3. Személyi hatály 151
2.2.4. Időbeli hatály 151
2.3. Eljárási szabályok 152
2.4. Fogalmak 152
2.5. A jövedéki engedélyezés 152
2.5.1. Feltételrendszer 153
2.5.2. Az engedély megszerzése 154
2.5.3. Módosítás iránti kérelem 156
2.5.4. A jövedéki jogosultság megszűnése 157
2.6. A jövedéki tevékenység folytatásának általános szabályai 158
2.6.1. Jövedéki termékek külkereskedelme 159
2.6.2. A kiskereskedelem általános szabályai 162
2.7. Egyes jövedéki tevékenységekre vonatkozó külön rendelkezések 164
2.7.1. Dohány 164
2.7.2. Szeszes italok 165
2.7.3. Kávé 167
2.7.4. Kőolajtermékek 167
2.7.5. A zárjegy 167
2.7.6. A készletzárjegy 168
2.8. Mit kell tudni a jövedéki ellenőrzésről 169
2.9. Jogkövetkezmények 170
2.9.1. A jövedéki bírság 170
2.9.2. Az elkobzás 171
Mellékletek:
- Kérelem jövedéki tevékenység folytatásának engedélyezésére 172
- Bejelentő lap a jövedéki engedélyben szereplő adatok változásáról 174
- A jövedéki tevékenységet engedélyező területi pk.-ok címei 178
- HTO-utalványok 179
- Zárjegytípusok 180
- Zárjegymegrendelő-lap belföldi felhasználásra-import céljára 182
- Gyártó zárjegyfelhasználó igénybejelentése 184
- Importőr zárjegyfelhasználó igénybejelentése 186
3. Szabálysértési-, valamint büntető eljárás 188
3.1. A büntetőjog feladata, fogalma, tagozódása 188
3.2. A büntető eljárásjog 195
3.3. Szabálysértési eljárás 204
IV.
Társadalombiztosítás 218
1. Egyéni vállalkozók 218
2. Megállapodás társadalombiztosítási ellátásra 227
3. Társas vállalkozások 229
3.1. Főfoglalkozású társas vállalkozó utáni járulékfizetés 229
3.2. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó utáni baleseti
járulékfizetési kötelezettség 230
3.3. Kell-e járulékot fizetni az önkéntes tűzoltók díja után 231
3.4. Biztosítás és járulékfizetés elbírálása megbízási jogviszony alapján 232
3.5. Járulékfizetés jövedelemérdekeltségű üzemeltetés esetén 233
3.6. Szakmunkástanuló utáni járulékfizetés 233
3.7. Segítő családtagok 234
3.8. Külföldi állampolgárok foglalkoztatása 234
3.9. Járulékfizetés Kft. tagja után 235
4. A szövetkezet tagja 235
5. A munkáltató járulékfizetése 236
6. A biztosított egyéni járulékfizetésé 239
7. Jogkövetkezmények 240
V.
A kereskedelem adózása 242
1. Az adózás rendje 242
1.1. A törvény hatálya 242
1.1.1. Tárgyi hatály 242
1.1.2. Területi és személyi hatály 243
1.2. Hatáskör 243
1.3. Illetékesség 244
1.4. Az adókötelezettség 245
1.4.1. A bejelentés szabályai 247
1.4.2. Az adómegállapítás 248
1.4.3. Az adóbevallás 250
1.4.4. Az adó és az adóelőleg megfizetése 250
1.4.5. A megfizetés és a kiutalás módja 250
1.4.6. Az egyes adók, illetve adóelőleg megfizetésének (kiutalásának) határideje 251
1.4.6.1. ADÓK 251
1.4.7. Adatszolgáltatási kötelezettség 252
1.4.8. Az önellenőrzés 254
2. A személyi jövedelemadó 255
2.1. Az adókötelezettség 255
2.2. Bevétel 256
2.3. A jövedelem meghatározása 258
2.4. Nem önálló tevékenység jövedelme 259
2.5. Az önálló tevékenység jövedelme 261
2.5.1. Az egyéni vállalkozásból származó jövedelem 261
2.5.2. Egyes szellemi tevékenységek jövedelme 269
2.5.3. Ingatlan, ingó, ingó vagyontárgy és vagyon érték jog átruházásából
származó jövedelem 269
2.6. Értékpapírból, takarékbetétből származó jövedelem 270
2.7. A kisösszegű kifizetés jövedelme 270
2.8. Egyéb jövedelmek 270
2.9. A természetbeni juttatás adózása 271
2.10. A költségtérítések adózása 272
2.11. Gépkocsi költségek elszámolása 273
2.12. Az adómentes jövedelmek 273
2.13. Az adó alapja 277
2.14. Összjövedelem csökkentő kedvezmények 280
2.15. Az adó mértéke 283
2.16. Az adókedvezmények 284
2.17. Az adó megállapítása és megfizetése 284
2.18. Az adóelőleg fizetési kötelezettség 285
2.18.1. Munkaviszonyból, tagi jogviszonyból származó rendszeres jövedelem
adóelőlege 285
2.18.2. A nem önálló tevékenységből - a munkaviszonyból, tagi jogviszonyból ¦
származó nem rendszeres jövedelem adóelőlege 287
2.18.3. Kifizetők által történő adóelőleg levonás 288
3. Az általános forgalmi adó 292
3.1. Az adó alanya 292
3.2. A termékértékesítés 292
3.3. Nem termékértékesítés 294
3.4. A szolgáltatásnyújtás 294
3.5. A termékexport 294
3.6. A termékimport 295
3.7. A teljesítés helye 295
3.7.1. Termékértékesítésnél 296
3.7.2. Szolgáltatásnyújtásnál 296
3.8. Az adómentesség 296
3.8.1. Tárgyi adómentesség 296
3.8.2. Az alanyi mentesség 297
3.9. Az adófizetési kötelezettség keletkezése 299
3.9.1. Részletfizetés adókötelezettsége 300
3.9.2. Előleg adózása 300
3.9.3. Bizományosi konstrukció 300
3.9.4. A szolgáltatást igénybe vevő adózása 300
3.9.5. Adófizetési kötelezettség és a pénzforgalmi szemlélet 300
3.9.6. Az ellenérték nélkül megvalósított beruházás adófizetése 301
3.9.7. Saját vállalkozásban megvalósított beruházás 301
3.9.8. A gazdasági tevékenység megszüntetése 302
3.9.9. A termék és a szolgáltatás-import 302
3.10. Az adó alapja 302
3.10.1. Bizományosi konstrukció 303
3.10.2. Közvetített szolgáltatás, csere 303
3.10.3. Ellenérték nélkül megvalósuló értékesítés 304
3.11. Az adó mértéke 304
3.12. Az ÁFA levonása 305
3.12.1. Adólevonási jog keletkezése 306
3.13. Az előzetesen felszámított adó megosztása 307
3.13.1. Tárgyi eszköz esetén 309
3.14. Egyes értékesítésre vonatkozó különleges rendelkezések 310
3.14.1. Bolti kiskereskedelem 310
3.14.2. Kereskedelmi szálláshely eladás 316
3.14.3. Idegenforgalmi tevékenység 316
3.14.4. Használt termék felvásárlása 317
3.14.5. Mezőgazdasági tevékenység 317
3.15. A göngyöleg elszámolása 322
3.16. A számla 323
3.17. Az egyszerűsített számla 323
3.18. A nyugtaadási kötelezettségről 324
3.18.1. A pénztárgép 325
4. Társasági adó 334
4.1. Adóalap 335
4.2. Adómérték 370
4.3. Adómentességek 371
4.4. Adókedvezmények 371
4.5. Kettős adózás elkerülése 382
4.6. Fizetendő adó 383
5. Fogyasztási adó, fogyasztói árkiegészítés 386
5.1. Adó és árkiegészítés tárgya 386
5.2. Adó és árkiegészítés alanya 386
5.3. Fogyasztási adó 386
5.3.1. Az adó megfizetése alóli mentesség 387
5.3.2. Adófizetési kötelezettség keletkezése 387
5.3.3. Az adó alapja 388
5.3.4. Az adó mértéke 388
5.4. A fogyasztói árkiegészítésre jogosultak köre 388
5.4.1. Igénybevételi Jogosultság megnyitása 388
5.5. Eljárási szabályok 389
VI.
Egyszeres könyvvitelről általában 390
1. Az egyszeres könyvvitel, egyszerűsített mérleg 390
a) Alapelvek 391
b) Egyszeres könyvvitel tartalma 392
c) Egyszeres könyvvitel felépítése 392
d) Pénzforgalmi könyvvitel általános szabályai 393
e) Pénzforgalmi tételek, elszámolás 393
1. Végleges pénzbevételek 393
2. Felszámított ÁFA 394
3. Végleges kiadások 394
4. Levonható ÁFA 395
5. Követelések 395
6. Kötelezettségek 395
7. Tőke-, tőketartalék 396
8. Pénzügyi eredmény 396
2. Naplófőkönyv 397
2.1. Felépítése 397
2.2. Vezetése 398
3. Egyes gazdasági események elszámolása 399
3.1. Pénztár és bankszámla 399
3.2. Értékesítés árbevétele 400
3.3. Készpénzbevételek 401
3.4. Tárgyi eszközök 405
3.5. Egyéb elszámolások 405
4. Termelési és kezelési költségek és egyéb ráfordítások 406
4.1. Fogalma, tartalma 406
4.2. Elszámolás a naplófőkönyvben 407
4.3. Egyéb kiadások 411
5. Egyéb, kiskereskedelemben előforduló gazdasági események könyvelése 412
5.1. Adott hitelek 412
5.2. Kapott hitelek 412
6. A naplófőkönyv zárása 412