Kereskedelempolitika

Szerző

Lektor

Budapest

'Huszár Ernő: Kereskedelempolitika ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1987
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	342 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-18-0141-1
Megjegyzés:	Tankönyvi szám: 4567. Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E tankönyv a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem külgazdasági, külkereskedelmi szaktanulmányokat folytató hallgatói számára készült. A szerző ugyanakkor reméli, hogy munkájával segítséget nyújthat mindazoknak, akik gyakorlati tevékenységük, hivatali feladataik kapcsán, illetve ettől függetlenül is érdeklődnek a kereskedelempolitika kérdései iránt. A tankönyv elsődleges célja, hogy a kereskedelempolitika alapkérdéseit tárgyalva a hallgatókat felkészítse a külkereskedelmi kapcsolatok alakulásában fontos szerepet játszó ezen tényezők nemegyszer bonyolult, összetett jelenségeinek elemzésére, jobb megértésére, ismeretanyagával hozzájáruljon a külkereskedelmi tevékenységünket érintő gazdaság-, kereskedelempolitikai döntések hatékonyabb előkészítéséhez, azok várható következményeinek felméréséhez.
Figyelembe véve a téma sokrétűségét, nem lehetett cél a kereskedelempolitika teljes körű tárgyalása. Így eleve eltekintettem az alkalmazott kereskedelempolitikák nemzeti, regionális jelenségeinek tárgyalásától, bár illusztrációs célokból számos esetben hivatkozás történik egyes országok vagy országcsoportok gyakorlatára.
A tankönyv elsősorban négy fő kérdéskör viszonylag részletesebb feldolgozására vállalkozik. Mindenekelőtt a kereskedelempolitika kialakulását, fogalomkörét, korai formáját (merkantilizmus), fő irányzatanak kifejlődését, ezen irányzatok harcát, illetve sajátos szimbiózisát elemzi. A szerző figyelme elsősorban természetesen a protekcionista kereskedelempolitika szerepére, azokra a tényezőkre, okokra irányul, amelyek a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban történő "makacs", nemegyszer igen intenzív jelenlétét magyarázhatják.
A kereskedelmpolitikai célok megvalósítása nem lehetséges a megfelelő eszközök alkalmazása nélkül. A tankönyv éppen ezért viszonylag részletesen tárgyalja a kereskedelempolitika eszközrendszerének olyan elemeit mint a vám, szubvenció, mennyiségi korlátozások, a devizális és egyéb (elsősorban adminisztratív) eszközök. E témakörhöz csatlakozik a nominális és effektív vámvédelem kérdéseivel foglalkozó fejezet, amely a kereskedelempolitikai eszközök hatásának komplex vizsgálatához kíván segítséget nyújtani. Vissza

Tartalom

Előszó	11
A kereskedelempolitika fogalma, klasszikus irányzatai	13
A kerekedelempolitika fogalma	15
A merkantilista kereskedelempolitika	20
Merkantilista nézetek a külkereskedelem és a kereskedelempolitika szerepéről	24
Néhány összefoglaló megjegyzés	29
A kereskedelempolitika új irányzatai, elvek és gyakorlat	31
A szabadkereskedelmi politika	31
Marx és Engels nézetei a szabadkereskedelemről	35
A kereskedelempolitika jellemzői 1860-1914 között	38
A kereskedelmi szerződések	41
Kereskedelempolitika a két világháború közötti időszakban	46
Neoliberalizmus - neoprotekcionizmus	48
Néhány következtetés a protekcionizmusról	51
A protekcionista kereskedelempolitikai irányzatok tartós érvényesülésének néhány oka	54
A vám fogalma, hatékonyságának alapvető kritériuma	58
A vám fogalma, kettős funkciója	59
A vám adójellege és ennek következményei	62
A vám és a kettős adózás problematikája	63
Az árképző tényező mint a vám hatékonyságának alapkritériuma	67
A vámteher megjelenése a belföldi árban	69
A vámteher megoszlása a belföldi és a külföldi ár között	73
A vámteher teljes lecsapódása a külföldi árban	76
A vámok alkalmazása és a komparatív előnyök	77
A vám mint gazdaság-, kereskedelempolitikai eszköz	79
A vámok csoportosítása vámtechnikai szempontok alapján	80
Export-, import- és tranzitvámok	80
Autonóm és szerződéses vámok, vámtarifák	82
Értékvámok, specifikus vámok	85
A vámok csoportosítása az elérendő gazdaság- és kereskedelmpolitikai célok alapján	86
Néhány megjegyzés a fiskális vámokról	87
A védővámok	88
A nevelővám	89
A piacbiztosító vám	91
Devizavédelmi vám	97
Antidömping és kiegyenlítő vámok	98
Taktikai és harci ( retorziós) vámok	102
A preferenciális vám	103
A vámok és a diszkriminációs hatások	107
A szubvenció	111
A szubvenció fogalma, főbb jellemzői	111
A termelési szubvenció mint "fordított" vám	113
A termelési szubvenció alkalmazásának néhány problémája	116
Exportszubvenció	119
Az exportszubvenció típusai és formái	121
Az exportszubvenció lehetséges hatásai	122
A GATT és a szubvenciók	123
A GATT Szubvenciós Kódexe	125
A mennyiségi korlátozások	131
A mennyiségi korlátozás mint az állami direkt beavatkozás egyik alapvető eszköze	132
A kontingens mint "drasztikus vám"	133
A kontingens alkalmazásának hatása az importáló országban	133
A kontingens és a diszkriminációs hatások	136
Exportkontingens	138
A kontingensek csoportosítása	141
Az "önkéntes" exportkorlátozás	142
A vámkontingens	150
A közvetett mennyiségi korlátozás	153
A nem tarifális protekcionizmus egyéb eszközei	155
A protekcionizmus valutáris eszközei	156
Devizaellenőrzés, kötött devizagazdálkodás	156
Az árfolyampolitika és a külkereskedelmi politika néhány összefüggése	159
A lebegő árfolyamok néhány kereskedelempolitikai vonatkozása	161
Többes árfolyam, az állami beavatkozás más valutáris eszközei	165
Az adminisztratív és paratarifális protekcionizmus eszközei	166
Az áruforgalommal kapcsolatos okmányok és illetékek, engedélyezési rendszer	167
Egészségi, biztonsági, származási előírások	169
A paratarifális protekcionizmus	173
"Vásárolj hazai árut" mozgalmak, rendelkezések, kormánybeszerzések	177
Nominális és effektív vámvédelem	181
Nominális vám, nemzeti vám	182
A nominális vámok rendszerének (vámtarifa) kettős jellege	188
Az effektív vám mint komplex vámráta fogalma	191
Az effektív vám nagyságát meghatározó tényezők	195
Az effektív vám alkalmazási lehetőségei és korlátai	200
A nem tarifális korlátozások hatásának számbavételi lehetőségei, néhány problémája	202
Az effektív vám és az export néhány összefüggése	204
A nem kompetitív termékek, illetve a termelési tényezők szerepe az átalakulásban	206
Az effektív vám szerepe a gazdaság-, kereskedelempolitikában	208
Regionális vámelmélet és kereskedelempolitika	212
A regionális vámegyezmények szerepe a gazdasági integráció folyamatában	215
A szabadkereskedelmi övezet, vámunió és a határon áthaladó áruk adóztatásának problémája	212
A regionális vámelmélet alapvonásai	224
A kereskedelmfejlesztés és -terelés által indukált statikus és dinamikus hatások, az azok nagyságát befolyásoló tényezők	230
A vámunió világgazdasági szerepét, illetve jóléti hatásait befolyásoló néhány tényező	234
Dinamikus hatások a vámunióban	239
Néhány megjegyzés a vámuniós hatások érvényesüléséről a preferenciális, illetve szabadkereskedelmi övezet esetében	241
A GATT és a regionális vámegyezmények	247
A preferenciális vámegyezmények és a GATT	247
A szabadkereskedelmi övezet és a vámunió GATT-konformitásának feltételi	249
Az Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény	255
A GATT megalakulásának előzményei és körülményei	255
Az Egyezmény státusa, céljai, jellege	262
Az Egyezmény tartalma, felépítése	263
Az ideiglenes alkalmazás értelmezése	265
A GATT működésének néhány szervezeti feltétele, vonatkozása	267
Csatlakozás, felmondás	270
A vitás kérdések rendezése: konzultációk és döntéshozatal	272
Diszkriminációmentesség - a legnagyobb kedvezmény és a viszonosság elve a GATT-ban	276
A viszonosság (reciprocitás) elve és értelmezésének egyes kérdései	281
A GATT és a nemzetközi kereskedelem liberalizálása	286
A vámliberalizálás multilaterális keretei	287
A kétoldalú vámtárgyalások elvei és mechanizmusa	288
Az általános lineáris vámcsökkentés lényege, megvalósításának problémái a Kennedy-forduló tükrében	292
A Kennedy-forduló eredményei	300
A kereskedelem liberalizálásának eredményei és problémái a tokiói körtárgyalásokon	303
A vámtárgyalások módszere és problémái a tokói fordulóban	305
A vámliberalizálás főbb eredményei	309
A nem tarifális korlátozások terén elért haladás	310
A vámok jogi státusa, újratárgyalásuk lehetőségei a GATT-ban	311
A vámkoncessziók újratárgyalása a kibúvó záradék alapján	313
A GATT multilaterális jellege és a nemzetközi kereskedelempolitika néhány időszerű kérdése	315
A fejlődő országok és a GATT	317
A mezőgazdasági kereskedelm problémája	321
A GATT és a neoprotekcionizmus jelenségei	325
A GATT és a szocialista országok	329
A GATT és az állami kereskedelmi vállalatok	330
Szocialista országok a GATT-ban	331
Magyarország és a GATT	334
Függelék	337
Forrásmunkák	339