I. Víztisztaságvédelmi konferencia

Szeged 1995. november 13-16.

Szerző

Budapest

'Kerekes László: I. Víztisztaságvédelmi konferencia ' összes példány

Kiadó:	Magyar Hidrológiai Társaság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1995
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	526 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal és térképekkel.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

BEVEZETÉS, A KIS-BALATON VÉDŐRENDSZER KIALAKÍTÁSÁNAK ELŐZMÉNYEI
A XX. század közepétől a Balaton vízminősége egyre gyorsuló ütemben romlott és az 1960-as, 70-es évektől kezdve még a laikusok számára is nyilvánvalóvá vált. A vízminőségromlás a túlzott algásodásban (planktonikus eutrofizációban) nyilvánult meg, ami a fokozott tápanyagterhelésre vezethető vissza. Az okok felderítésére világviszonylatban is egyedülálló mérési program kezdődött, melynek eredményei alapján megállapították, hogy a Balaton vízutánpótlásának kb. 45 %-át szállító Zalával a tápanyagterhelés mintegy fele jutott a Keszthelyi-öbölbe, ami a Balaton felületének 6,5%-a, térfogatának 4,3%-a, így a vízminőségromlás ebben a térségben a legszembetűnőbb. A Zala tápanyagterhelése számlázási helyének feltárását is elvégeztük. Ez alapvető fontosságú volt ahhoz, hogy meghatározzuk: milyen intézkedéseket szükséges tenni annak érdekében, hogy a Zalával a Balatonba jutó tápanyagok mennyiségét minimalizáljuk. A mérési eredmények azt igazolták, hogy a Zala vízgyűjtőjéről származó nitrogén-terhelés mintegy 2/3-a, a foszfor-terhelés fele-kétharmada diffúz eredetű, így a keletkezés helyén hagyományos szennyvíztisztítási módszerekkel nem tartható vissza (JOÓ-LOTZ, 1980.). E célra az adott körülmények között legmegfelelőbbnek, gyorsan, relatíve kis költséggel megvalósíthatónak a torkolat közelében a hajdani KisBalaton "visszaállítása" látszott, ami a biológiai törvényszerűségek tudatos alkalmazásával, az eutrofizációs folyamatoknak mintegy a Balaton elé helyezésével, a tápanyagok jelentős részének visszatartására ad lehetőséget (JOÓ-LOTZ, 1980., LOTZ, 1986.). A KBVR relatíve olcsó és gyors kialakítására a térség történelmi és geológiai múltjának ismerete nyújtott módot:
A múlt szd. közepéig a mai alsó Zala-völgyben a folyónak gyakorlatilag nem volt medre „...eltűnt a láp alatt...". 1873-ban készült térképen látható, hogy a terület legnagyobb részét erdőmentes mocsár borította, a legmélyebb fekvésű térség - gyakorlatilag a ma nádasokkal borított rész - a Balaton nyíltvizű, sekély, növénymentes öble volt. Jellegében a mai Keszthelyi-öbölhöz hasonlított, 2-2,5 m körüli átlagmélységgel. Vissza

Tartalom

1. FELSZÍNI VIZEK
POMOGYI PIROSKA:
A Kis-Balaton víztisztaságvédelmi kérdései 5
SCHIEFNER KÁLMÁN:
A Velencei tó vízminőségének alakulásáról kotrás előtt és
után 24
VILIMI LÁSZLÓ:
Az Észak-magyarországi épített tavak víztisztaságvédelmi
kérdései 35
SZATHMÁRY MAGDOLNA:
A Dél-dunántúli épített tavak víztisztaságvédelmi kérdései 38
SOÓS JUDIT - KOCSIS GÁBORNÉ:
Nyírségi tározók vízminőségi állapotváltozásai az 1990- 94. 67
LÁSZLÓ FERENC:
A magyar Felső-Duna vízminőség vizsgálatai a
víztisztaság-védelem tükrében 82
BUKOVSZKY ANDRÁS - VÁRSZEGI CSABA:
Duna-víz minősége a Duna-menti vízművek szövetsége
vállalatainak vizsgálatai alapján 90
BUKOVSZKY ANDRÁS:
A Duna-vízminőségének 1962-94. közötti változása a
Fővárosi Vízművek Rt. víztisztítóműveinél 100
SIMOR JÓZSEF :
Az Alsó-Duna szakasz víztisztaságvédelmi kérdései 111
KÁDÁR MIHÁLY:
A Duna vízminőségének közegészségügyi értékelése 117
BOGNÁR SÁNDOR - SZÉL SÁNDOR:
Morfológiai és vízminőségi folyamatok hatáselemzése numerikus modellezéssel 124
WAIJANDT JÁNOS:
A Tisza víztisztaságvédelmi kérdései 136
JUHÁSZ ATTILA:
A Tiszántúli Környezetvédelmi Felügyelőség területén
lévő jelentősebb felszíni vízfolyások radiológiai
állapotának felmérése az 1994. január 1. és az 1995.
szeptember 30. közötti időszakban végzett összes B-aktivitás mérések során nyert adatok alapján 156
TÖRÖKNÉ KOZMA ANDREA:
Toxintermelő cianobaktériumok hazai felszíni vizeinkben 166
KOCSIS GÁBORNÉ:
Esettanulmány a Túr folyó romániai vízgyűjtő területén
történt rendkívüli szennyezésről és hatásairól 177
KEREKES LÁSZLÓ:
A Tisza-tó és a Tisza turisztikai jelentősége, a vízminőség
problémái 194

2. FELSZÍN ALATTI VÍZ
PÁLFAI IMRE:
A Duna-Tisza közi talajvízszintsüllyedés és hatásai a
vízminőségre 205
VARSÁNYI ZOLTÁNNÉ:
A talajvíz minőségének kérdései a Duna-Tisza közén 216
PÉTER BALÁZS - KONYÁR ZOLTÁN:
A talajvizek minőségi jellemzése néhány vegyi összetevő
alapján az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi
Felügyelőség működési területének déli részén 224
KARVALY ELEMÉR - WITTNER ILONA
Települések alatti talajvíz helyzetének és minőségének
változása 242
VADNAY ÁKOS - SZILÁGYINÉ PUSKÁS ERZSÉBET - VADNAYNÉ BOGÁR ÉVA:
A kismélységű felszín alatti vizek vízminőségi állapota
Nyíregyháza környezetében 273
KUTI LÁSZLÓ - PÁDÁR ISTVÁN - MIKÓ LAJOS:
A tiszántúl talaj-vízminőségi kérdései 276
JAMBRIK ROZÁLIA:
DK Tiszántúl rétegvíz viszonyai 294
DEGRÉ ANDRÁS:
A Dél-Dunántúl rétegvíz készletei 309
GAÁL ZOLTÁN:
Szekszárd város ivóvízvízbázisainak diklór-etilén
szennyezése, szennyezőforrás kutatás 339
DITTERT JENŐNÉ:
A dombóvári N1-es mélyfuratú kút salmonella
fertőzöttsége 353
HALÁSZ BÉLA:
A Kisvárda II. számú vízbázis védőidomának méretezése 360
ÜVEGES GÁBOR:
A Bükki és Észak-Borsodi karsztforrások vízminőségi
kérdései 369
KLOPP GÁBORNÉ:
A gyógyvíz hasznosítás vízminőségi kérdései 384
TÖRÖK JÓZSEF:
Környezetbarát geotermikus energiahasznosító
létesítmény üzembehelyezése Szegeden 400

3. CSATORNÁZÁS, SZENNYVÍZKEZELÉS
VARGA PÁL:
A szennyvízelhelyezés feltételrendszere a befogadó
terhelhetőségének figyelembevételével 407
SZOLNOKY CSABA - RAUM LÁSZLÓ:
A befogadó és a szennyvíz találkozása, elkeveredés,
levonulás 424
ÖLLŐS GÉZA:
Szervesanyag eltávolító víztisztítási technológiák 429
JUHÁSZ ATTILA:
Környezetbarát szennyvízkezelési eljárás 450
BARTHA PÉTER:
Katasztrófaelhárítás a víztisztaságvédelem érdekében 460
DULOVICS DEZSŐ:
Falusi szennyvízelhelyezés, kisberendezések, szikkasztás
és ezek hatásai a környezetre 475
VERMES LÁSZLÓ:
A szennyvíziszap hasznosítás lehetőségei 495
KOVÁCS LÁSZLÓ - MMÁLYFFY ÁRPÁDNÉ:
Szennyvízcsatornahálózat helyett szennyvíztisztító
kisberendezések 503
BARDÓCZYNÉ SZÉKELY EMŐKE - HARKÁNYINÉ SZÉKELY ZSUZSANNA:
Talajban való szennyvízelhelyezés néhány kérdése kis
települések esetében 512
KLIMÓ ERZSÉBET:
Csatornázatlan települések szennyvízkezelési megoldásai 522