Bevezetés | 9 |
Iparunk megváltozott helyzetének kérdőjelei | 17 |
A makroszint nyitott kérdései | 18 |
Milyen ütemű lehet iparunk növekedése a következő évtizedben? | 19 |
Szerkezetváltoztatás - de milyen irányban? | 29 |
Milyen lehetőségeink és feladataink vannak a hatékonyság és versenyképesség növelése terén? | 35 |
Kérdőjeleink - egy esettanulmány tükrében | 44 |
A vizsgálat tárgya: a fűtőberendezés-gyártás | 46 |
A termelési keresztmetszet feladatai | 48 |
Hogyan igazodott a szilárd tüzelőanyagú kályhagyártás az új követelményekhez? | 56 |
Milyen hatást gyakorolt az olajárrobbanás az olajkályhák gyártására | 61 |
Mennyiben valósult meg a gázfűtőberendezés-gyártás kívánatosnak ítélt növelése? | 64 |
Milyen tényezők befolyásolták a villanykályhagyártás fejlesztését? | 71 |
A lehetséges következtetések és a nyitott kérdések | 76 |
Miben segítik a válaszadást a rendelkesére álló tapasztalatok? | 84 |
A szakirodalom iránymutatásai | 85 |
Az iparfejlesztés fogalma | 86 |
Az iparfejlesztés lényege (céljai) | 90 |
Az állam szerepe az iparfejlesztésben | 99 |
Az iparfejlesztés és a vállalatok | 107 |
Történelmi tapasztalataink | 115 |
Iparunk fejlődése 1945 előtt | 116 |
A szocialista iparfejlődés első 30 éve (1945-1975) | 122 |
Gazdálkodás új feltételek között | 132 |
Az iparfejlesztés állami befolyásolása Nyugat-Európában | 138 |
Iparpolitikai törvény Olaszországban | 141 |
A belga iparpolitika | 147 |
Az iparfejlesztés állami befolyásolása az NSZK-ban | 154 |
Az állam szerepe az angol ipar fejlesztésében | 164 |
Az iparfejlesztés állami befolyásolása Franciaországban | 170 |
Válaszkeresés a konkrét termelő és fejlesztő munkában | 182 |
Mekkora mozgásterünk van az ipar fejlesztésében? | 184 |
Mozgástér, korlátok, determináció | 185 |
Beruházási korlátaink - a középtávú népgazdasági tervben | 192 |
Külgazdasági determináció | 200 |
Az iparfejlesztési mozgástér és korlátai | 206 |
Iparfejlesztés - struktúrafejlesztés | 209 |
A struktúrafejlesztés eredményei és gondjai | 210 |
Mit kell tennünk struktúránk javítása érdekében | 222 |
Az iparfejlesztés komplexitása | 228 |
A komplexitás és fogalma | 228 |
A komplexitás záloga: az egységes iparpolitika | 235 |
Milyen feladataink vannak a komplexitás biztosítása terén? | 238 |
Válaszkeresés a vezetés területén | 251 |
Hogyan javíthatja a vállalati középtávú tervezés iparunk szervezettségét? | 253 |
A távlatokra tekintő gazdálkodás igénye | 253 |
A stratégiai gondolkodás gyengesége iparunkban | 262 |
A jövő bizonytalanságából fakadó tervezési nehézségek | 265 |
A tervezés vállalati és népgazdasági feladatainak konfliktusai | 271 |
A tervmunka további gondjai | 279 |
Milyen szinten (szerkezeti tagolásban) határozzunk az iparfejlesztési tennivalókról? | 281 |
A vizsgálatról | 282 |
A döntés-előkészítés információk tagolásai | 285 |
A tervezési egységek | 288 |
A részletek szabályozásának a hiánya | 292 |
Bővítsük az átfogó célú erőfeszítések körét is | 297 |
A többdimenziós megközelítés szükségessége | 302 |
Hogyan érvényesíthetők a hatékonysági követelmények az iparfejlesztésben? | 308 |
Az elvek és a gyakorlat eltérései | 308 |
A gazdaságossági számítások szerepköréről | 312 |
A műszaki-gazdasági kritériumok alkalmazási lehetőségei | 324 |
A hatékonyságjavítás szervezeti-érdekeltségi feltételei | 330 |
Összefoglalás | 336 |
Függelék | 345 |
Irodalom | 369 |