Fülszöveg
Dr. Bakonyi (Kovács) István, az Árgus című kulturális és társadalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese, 1952. július 30-án született Székesfehérvárott. Tizennyolc éves koráig szüleivel együtt Bodajkon élt. Fehérvárott végezte a gimnáziumot, Pécsett magyar-angol szakos főiskolai oklevelet, majd az ELTE-n magyar szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Országos tudományos diákköri konferenciákon Vörösmartyról, majd pedig Németh Lászlóról írt pályamunkával ért el szép eredményeket. Egyetemi doktori címet Németh László regényeiről szóló disszertációjával szerzett.
Sokáig a székesfehérvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában tanított, majd pedig a Jáky József Műszaki Szakközépiskola kulturális nevelőtanáraként dolgozott. Számára a tanítás és a kutatás egymást erősítő ikerfeladat. Jelenleg a Kodály Zoltán 12 Évfolyamos Ének-Zenei, Művészeti Iskola tanára. 1985-ben és 1991-ben is - összefogva Fehérvár számos ügyszerető emberével - sikeres Németh László-konferenciát szervezett....
Tovább
Fülszöveg
Dr. Bakonyi (Kovács) István, az Árgus című kulturális és társadalmi folyóirat főszerkesztő-helyettese, 1952. július 30-án született Székesfehérvárott. Tizennyolc éves koráig szüleivel együtt Bodajkon élt. Fehérvárott végezte a gimnáziumot, Pécsett magyar-angol szakos főiskolai oklevelet, majd az ELTE-n magyar szakos középiskolai tanári diplomát szerzett. Országos tudományos diákköri konferenciákon Vörösmartyról, majd pedig Németh Lászlóról írt pályamunkával ért el szép eredményeket. Egyetemi doktori címet Németh László regényeiről szóló disszertációjával szerzett.
Sokáig a székesfehérvári II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában tanított, majd pedig a Jáky József Műszaki Szakközépiskola kulturális nevelőtanáraként dolgozott. Számára a tanítás és a kutatás egymást erősítő ikerfeladat. Jelenleg a Kodály Zoltán 12 Évfolyamos Ének-Zenei, Művészeti Iskola tanára. 1985-ben és 1991-ben is - összefogva Fehérvár számos ügyszerető emberével - sikeres Németh László-konferenciát szervezett. Mindkét emlékülés anyaga megjelent: A lélek tápanyagai (1987) és Az író rejtettebb birtokán (1992) című kötetekben.
Pilinszky János utolsó, Székesfehérvárott tartott író-olvasó találkozójának is egyik fő szervezője volt. A Vörösmarty Társaság által kiadott köteteknek ő a szerkesztője. Az Akadémiai Kiadó megbízásából Tamás Menyhértről készített kismonográfiát a Kortársaink sorozat számára.
Első tanulmánykötetét, az Elidegenedés és társadalmi cselekvés címűt (1990) követte A folytatás reménye (1991). A társadalmi cselekvés és az elidegenedés problematikáját vizsgálva vonta le konklúzióját: "igazi cselekvés nélkül a lét értelmetlen... az ember csak tetteivel formálhatja személyiséggé önmagát."
A Kérdések a korhoz című tanulmánykötet anyaga hiánytalanul megjelent folyóiratokban. A könyvalakú kiadást az elemzett művek, a határozott és átfogó szempontú elemzések, a részletekben is megmutatkozó értékes felismerések egyaránt indokolják. Elemzést találunk benne Babits, Németh László, Csoóri Sándor, Takács Imre, Kalász Márton, Sütő András, Szőcs Géza, Tamás Menyhért, Bertók László, Szokolay Zoltán és Sárándi József műveiről.
Bakonyi István személyében Székesfehérvár - jelentős, országosan ismert költői és írói: Takács Imre, Kalász Márton, Péntek Imre, Sobor Antal után - a középiskoláinkból oly fájdalmasan hiányzó tudós tanárt, irodalomtörténészt, kritikust és szerkesztőt tudhat magáénak.
Vissza