A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Képzelt asszimiláció?

Négy zsidó értelmiségi nemzedék önképe

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Corvina Kiadó Kft.
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 299 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN: 978-963-13-5922-0
Megjegyzés: Fekete-fehér fotókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

„Utam zsidóként, Önnel ellentétben, egy képzelt asszimilációhoz vezetett. Magyarnak éreztem magam, itt voltam otthon, magyarként írtam és agitáltam, míg tudtomra nem adták, hogy itt semmi keresnivalóm sincs. Majd tízesztendős emigráció és egy undorító per, börtön és kiközösítés lett a sorsom. Mindazonáltal javíthatatlan vagyok, és be kell vallanom, hogy egybeforrtam az országgal és az emberekkel" - írta 1929. november 2-án kelt levelében Hatvany Lajos Martin Bubernek. E könyv címe ebből a levélrészletből származik, ám a kérdőjel már nem része az idézetnek: az saját kételyeimet, kíváncsiságomat hivatott jelezni.
Valóban képzelt volt csupán a magyarországi zsidók asszimilációja? Mit jelent, mire vonatkozik a „képzelt" kifejezés? Bár e kérdések elmélete könyvtárnyi, a választ maguktól az érintettektől reméltem: azt kutattam, hogyan látták és láttatták saját zsidóságukat a Magyarországon élt zsidó értelmiségiek, rabbik, írók, újságírók, tudósok. Arról szerettem volna képet alkotni,... Tovább

Fülszöveg

„Utam zsidóként, Önnel ellentétben, egy képzelt asszimilációhoz vezetett. Magyarnak éreztem magam, itt voltam otthon, magyarként írtam és agitáltam, míg tudtomra nem adták, hogy itt semmi keresnivalóm sincs. Majd tízesztendős emigráció és egy undorító per, börtön és kiközösítés lett a sorsom. Mindazonáltal javíthatatlan vagyok, és be kell vallanom, hogy egybeforrtam az országgal és az emberekkel" - írta 1929. november 2-án kelt levelében Hatvany Lajos Martin Bubernek. E könyv címe ebből a levélrészletből származik, ám a kérdőjel már nem része az idézetnek: az saját kételyeimet, kíváncsiságomat hivatott jelezni.
Valóban képzelt volt csupán a magyarországi zsidók asszimilációja? Mit jelent, mire vonatkozik a „képzelt" kifejezés? Bár e kérdések elmélete könyvtárnyi, a választ maguktól az érintettektől reméltem: azt kutattam, hogyan látták és láttatták saját zsidóságukat a Magyarországon élt zsidó értelmiségiek, rabbik, írók, újságírók, tudósok. Arról szerettem volna képet alkotni, hogy ők mit tartottak fontosnak megemlíteni vagy elhallgatni a zsidóságukkal kapcsolatban. Önéletírásaik, visszaemlékezéseik, vagy akár egy írói lexikon céljaira szolgáltatott adataik feldolgozása során döbbentem rá, hogy az önreprezentációk körébe az írásokon kívül az is beletartozik, hogy milyen - idegen csengésű vagy magyarosított - néven áll ki valaki a nyilvánosság elé, ahogyan az is, mely nyelv(ek)en teszi ezt.
Valójában persze arra voltam kíváncsi, milyen volt zsidónak lenni 1790 és 1918 között, a „hosszú 19. század" Magyarországán. Vissza

Tartalom

Előszó 9
Bevezetés 11
Személyes irodalom és életrajzi lexikon - mint forrás-A lexikoncikk mint önreprezentáció -
Ki zsidó, és miért? - Az összehasonlíthatatlan összehasonlítása - Miről „árulkodik" a szöveg?
I. Az előfutárok 29
Zsidó felvilágosodás Magyarországon 29
Héber felvilágosodás - Jiddis anyanyelvűség és latin tudományosság -
A magyarországi zsidó kultúra jogi keretei - Az oktatás szabályozásának következményei -
Az anyanyelvhasználat tiltása és a nyelvváltás kezdetei - Névrendelet, névválasztás, névváltás - Az átmenet kezdete - A német diadala
II. Az első nemzedék 43
Beszédes nevek 43
Első nyelv, anyanyelv, legtöbbet használt nyelv. Bach • Saphir • Ágai 46
Kulturális identitás 51
Iskolák. Héder • Jesiva 53
Pályalehetőségek. Kereskedő • Hitszónok és tanár • Újságíró • Orvos 55
A zsidó család - költészet és valóság 62
A konvenciók jár szalagján - Görbe tükörben - Értelem és érzelem
Vallás és/vagy felekezet? 69
Vallás. Sem, sem - A zsidóság mint erkölcs
Közösségeken belül és kívül. Zsidó közösségek • Változó csoporthatárok 75
III. A második nemzedék 81
Korszak és nemzedék 81
A névhasználat változásai 82
Ingadozó gyakorlat -A név- mint mágia és mint stratégia - A szülők választása: a névadás.
Nevek és jelentések • Tájak és nevek • Nevek és felekezetek ~ Gyorsuló magyarosodás.
Névváltoztatás és vallásváltás • A leggyakoribb családnevek • Evangélikus névpolitika •
A romantika korának névmagyarosításai • Folytonosság a változásban
Két nyelvváltás között 94
Jiddisről németre - A német a zsinagógában
Magyarosodó nemzedék 98
A magyarosodás úttörője: Löw Lipót - Politikai döntés és érzelmi azonosulás-A többnyelvűség mint norma - A nyilvános és a magánnyelvhasználat szétválása
Két ágon ülve 106
A hagyományos oktatás formái. Héder • Melamed • Jesiva • Oktatási módszerek •
A tanulás társadalmi funkciója - A jesiva és a gimnázium veszélyei - A kétkezi munka -
Változó műveltségeszmény. A német kultúra mint etalon • Az emancipáció hatása
A család - mítoszon innen és túl 117
A hagyományos zsidó család. A paradox pátriárka • Házasság és/vagy szerelem
Megszépítő messzeség? • A „zsidó nő" • Említetlen utódok • „Minden boldogtalan család
a maga módján az"?
Egyén(ek), közösség(ek), kultúrák 127
A hagyományos zsidó közösség - Nem zsidók között -
Viselkedés és kultúra. Kultúrsokk • Zsidó vircsaft
Beérkezettek 138
1848-49 és a magyarországi zsidók 141
Lelkes szemtanúk - Résztvevők - Vegyes érzelmekkel - A magyar nemzettel való összetartozás érzése-Az ellennarratíva hiánya -A forradalom és szabadságharc mint önéletrajzi adalék
Vallás, felekezet és/vagy nép, nemzet? 150
Felekezeti hovatartozás - Vallásváltók és a kitérés. A skót misszió • Goethével a kitérés ellen -Zsidó népiség és magyar nemzeti érzés - Piros-fehér-zöld cionizmus - Nyilvános megjelenés és felekezeti sajtó - Felekezeti irányzatok és a háromfelé szakadás - Felekezeteken kívül - Csoporthovatartozások
IV. A harmadik nemzedék 173
Nevek változóban 173
A névanyag jellemzői. A teljes névcsere • A folytonosság jelzései • Családnév, névváltoztatás
A nyelvi magyarosodás és a többnyelvűség állása 180
Nyelvtudás, nyelvhasználat - Zsidó zsargon és magyar anyanyelvűség
A zugiskolától az egyetemig 184
Héder és más magániskolák - A felekezeti iskola modernizálódása - Választott tanulmányok
Térbeli mobilitás, közéleti tevékenység és újságírás
Konfliktusok, törésvonalak 191
Falusi zsidó/városi zsidó - Üvegplafon. Goldziher • Zsengeri • Az eötvösi elmélet • A treforti gyakorlat
A zsidó közösség és értelmisége 199
A hitközség elnöke és Zsengeri • A „sine cura" és Goldziher. Változatok a neológiára -
A vallásosság átalakulása - Konzervatív neológok. Vallásvédő tanárok • Felekezet hitvallás
nélkül? -A felekezet és a köz alkalmazásában
V. A negyedik nemzedék 213
Család- és személynevek és ezek viszonya: a kulturális kongruencia 213
Nemzedék az önéletrajzi adalékok tükrében 216
Apák és fiúk
Szakítani a determinációval 221
Zsidónak születtek - Hit? Felekezet?
A zsidó családeszmény felbomlása 228
Szerelem, házasság, válás - Tervezett gyerekek, választott családok - Zsidók és finom emberek
Akkulturációs deficit és akkulturációs többlet 241
Antijudaizmus, antiszemitizmus, vagy amit akartok 245
Képzelt asszimiláció? 250
Zárszó 263
Hivatkozott irodalom 265
Függelékek 275
Névmutató 291

Fenyves Katalin

Fenyves Katalin műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Fenyves Katalin könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem