Képesítési követelmények a tanítói és az óvodapedagógusi szakokra

Előszó

A hatályos oktatási törvény 1990, évi módosítása megszüntette a felsőoktatásban a tantervi irányelveket, s az intézmények autonómiájának kereteit tovább tágítva a képzést pusztán a "kimenet felől" kívánta szabályozni, azaz a diplomák egyenértékűségét biztosítandó az ún. képesítési követelmények megfogalmazását (illetve az intézmények részéről betartását) irta elő. Különböző szakmai bizottságokban meg is indultak az erre irányuló munkálatok, majd 1991 őszén az újjászerveződött MKM valamennyi Magyarországon tanított alapszak képesítési követelményeinek a meghatározására - párhuzamosan a felsőoktatási törvény és a terület távlati fejlesztési koncepciójának kidolgozásával - létrehozott testületeket. A tanító- és óvóképzés területén a bizottságban való közreműködésre felkértünk közoktatási, illetőleg tanárképzési szakembereket is. A testület (kibővülve szaktárgyi albizottságokkal) 7 ülésen tárgyalta az írásos előterjesztéseket, határozatait általában (bár nem minden esetben) konszenzusos alapon hozta.

A pedagógusképzés képesítési követelményeinek kidolgozásakor tekintettel kell lennünk a képzés kétirányú elkötelezettségére: a közoktatás igényeinek és a felsőoktatás értelmiségi képzési funkcióinak optimális összehangolására. A tanítóképzést érintő kihívásnak tekintjük a tankötelezettség időtartamának tervezett meghosszabbítását; az iskolaszerkezet belső tagolásának változásait, az elemi szintű képzés várható kiterjeszkedését egyes szerkezeti formákban; az iskolai tantárgyi rendszer módosulását, elemi szinten főként integrálódását; újabb és újabb tevékenységi formák beépülését az iskolai oktatásba; az alternativitás megerősödését a magyar iskolaügyben; mindezek következményeként is az iskolák munkaerő szükségletének megváltozását. Vissza