Kényszerpályák és külön utak

Fülszöveg

Hírszerzés, diplomácia és a magyar-jugoszláv kapcsolatok 1945—1956
A második világháborút követően a Sztálin és Tito között kialakult konfliktus alapjaiban rengette meg a szocialista tömböt. Rákosi Mátyás az elsők között határolódott el a jugoszláv vezetéstől, Magyarország pedig frontországgá vált, a szovjet-jugoszláv viszály nem csak hazánk kül-, de belpolitikájára is nagymértékben hatott. „Tito, az imperialisták láncos kutyája" - a közemlékezetben talán ez a mondat ragadt meg leginkább a korszakot illetően, azonban a „háború" nem csak a propaganda szintjén folyt, ¦J az 1950-es évek elejére a konfliktus
"i^ háborúvá eszkalálódása valós lehető-
ig séggé vált és a kapcsolatok egészen
'j Sztálin 1953-as haláláig egyre rosszabbra
i fordultak. Dómján Dániel Ferenc részle-
tesen ismerteti a kapcsolatok megrom-I lásának, majd javulásának állomásait,
megállapításait pedig számos új kutatási tj eredménnyel támasztja alá. A politikatör-
i| téneti ismertető mellett a szerző a diplo-... Tovább

Fülszöveg

Hírszerzés, diplomácia és a magyar-jugoszláv kapcsolatok 1945—1956
A második világháborút követően a Sztálin és Tito között kialakult konfliktus alapjaiban rengette meg a szocialista tömböt. Rákosi Mátyás az elsők között határolódott el a jugoszláv vezetéstől, Magyarország pedig frontországgá vált, a szovjet-jugoszláv viszály nem csak hazánk kül-, de belpolitikájára is nagymértékben hatott. „Tito, az imperialisták láncos kutyája" - a közemlékezetben talán ez a mondat ragadt meg leginkább a korszakot illetően, azonban a „háború" nem csak a propaganda szintjén folyt, ¦J az 1950-es évek elejére a konfliktus
"i^ háborúvá eszkalálódása valós lehető-
ig séggé vált és a kapcsolatok egészen
'j Sztálin 1953-as haláláig egyre rosszabbra
i fordultak. Dómján Dániel Ferenc részle-
tesen ismerteti a kapcsolatok megrom-I lásának, majd javulásának állomásait,
megállapításait pedig számos új kutatási tj eredménnyel támasztja alá. A politikatör-
i| téneti ismertető mellett a szerző a diplo-
i mácia és a hírszerzés kérdéskörébe is
; I betekintést nyújt, ami talán a kötet egyik
¦j legnagyobb nóvuma. A belgrádi magyar
követség mindennapjai mellett a belgrádi rezidentúra működésébe is bepillantást nyerhet az olvasó, a két ország között kibontakozó ügynökháborún keresztül pedig a jugoszláv hírszerző szervekről és azok módszereiről szerezhetünk újabb ismereteket. Vissza