Kenyeres Zoltán-emlékkönyv

Fülszöveg

Kenyeres Zoltán (1939) irodalomtörténész, egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalomtörténeti Intézete alapító igazgatója, Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke és az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője 2004januárjában betöltötte hatvanötödik életévét. Vezetői munkásságának méltatásaként, születésnapi köszöntésül állították össze ezt a kötetet tisztelői, munkatársai, tanítványai. A kötet élén személyes hangú portrétanulmány áll, az első fejezetben - Kenyeres Zoltán 1995-ös tanulmánykötetének címét és tagolását átvéve -az irodalom, a történet és az írás hármasságát követtük. Az Irodalom ciklusban korunk magyar irodalmának kiemelkedő alkotói és a fiatalabb nemzedékek képviselői új, eredeti szépirodalmi művekkel fejezik ki rokonszenvüket a Kenyeres-féle irodalomértés iránt. A Történet íiklusban a történetiség elvi dilemmáit, a XX. századi történelem vitatott jelenségeit, személyiségeit elemzik a szerzők. Az írás ciklus a nyelv... Tovább

Fülszöveg

Kenyeres Zoltán (1939) irodalomtörténész, egyetemi tanár, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Irodalomtörténeti Intézete alapító igazgatója, Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéke és az Irodalomtudományi Doktori Iskola vezetője 2004januárjában betöltötte hatvanötödik életévét. Vezetői munkásságának méltatásaként, születésnapi köszöntésül állították össze ezt a kötetet tisztelői, munkatársai, tanítványai. A kötet élén személyes hangú portrétanulmány áll, az első fejezetben - Kenyeres Zoltán 1995-ös tanulmánykötetének címét és tagolását átvéve -az irodalom, a történet és az írás hármasságát követtük. Az Irodalom ciklusban korunk magyar irodalmának kiemelkedő alkotói és a fiatalabb nemzedékek képviselői új, eredeti szépirodalmi művekkel fejezik ki rokonszenvüket a Kenyeres-féle irodalomértés iránt. A Történet íiklusban a történetiség elvi dilemmáit, a XX. századi történelem vitatott jelenségeit, személyiségeit elemzik a szerzők. Az írás ciklus a nyelv filozófiai, irodalomelméleti gközelítéseiből ad ízelítőt. A második fő fejezet - Irodalomtörténet-írás -a klasszikus irodalomtörténettől a máig nyúló modernségig konkrét műértelmezésekkel mintegy egységbe foglalja az előző rész hármasságát. A kötetet - Tudomány, egyetem, képzés címmel -az oktatáspolitika legidőszerűbb kérdésköre zárja: milyen lehet, milyen legyen a magyar tanárképzés a jövőben. Vissza