Fülszöveg
A Kentaurok a chilei nép kormány utolsó napjait, a Monedapalota ostromát eleveníti meg pergő képsorokban, szinte a dokumentumfilm hitelességével.
Az ostrom nem akkor kezdődött, amikor "Pin tábornok", a junta feje kiadta a parancsot a műemléképület lövetésére, melynek falai közt az elnök és végsőkig elszánt maroknyi csapata fölkészült az ellenállásra. Hanem tulajdonképpen már azon az ígéretes, boldog napon, amikor a Népi Egység jelöltje, dr. Salvador Allende diadalmaskodott. A reakció nem nyugodott bele vereségébe, külső segédlettel nyomban szervezkedni kezdett, s végső támadását "Kentaurterv" néven készítette elő.
Allende a polgári értelemben vett, úgyszólván absztrakt abszoltú sajtószabadság híve volt: ezzel is igazolni akarta a Népi Egység kormányzásának demokratizmusát. Igen, úgy volt, ahogy az író Allende szavaiként leírja: 35 kormánypárti újsággal szemben 122 ellenzéki, a Népi Egység ellen dühödten uszító lap jelenet meg.
A hadsereg, főleg a flotta, amelynek soraiból az...
Tovább
Fülszöveg
A Kentaurok a chilei nép kormány utolsó napjait, a Monedapalota ostromát eleveníti meg pergő képsorokban, szinte a dokumentumfilm hitelességével.
Az ostrom nem akkor kezdődött, amikor "Pin tábornok", a junta feje kiadta a parancsot a műemléképület lövetésére, melynek falai közt az elnök és végsőkig elszánt maroknyi csapata fölkészült az ellenállásra. Hanem tulajdonképpen már azon az ígéretes, boldog napon, amikor a Népi Egység jelöltje, dr. Salvador Allende diadalmaskodott. A reakció nem nyugodott bele vereségébe, külső segédlettel nyomban szervezkedni kezdett, s végső támadását "Kentaurterv" néven készítette elő.
Allende a polgári értelemben vett, úgyszólván absztrakt abszoltú sajtószabadság híve volt: ezzel is igazolni akarta a Népi Egység kormányzásának demokratizmusát. Igen, úgy volt, ahogy az író Allende szavaiként leírja: 35 kormánypárti újsággal szemben 122 ellenzéki, a Népi Egység ellen dühödten uszító lap jelenet meg.
A hadsereg, főleg a flotta, amelynek soraiból az Allendekormány megdöntésére irányuló katonai akció elindult, mindig is arisztokratikus volt. Ma már tudjuk: illúzió volt azt hinni, hogy a tengerésztisztek valaha is felsorakoznak a Népi Egység mellé. Mint ahogy illúzió volt abban bízni, hogy a hadsereg "hagyományosan lojális" a mindenkori kormánnyal szemben.
Chilében nem volt proletárdiktatúra egy percig sem. A polgári demokrácia politikai, társadalmi és gazdasági játékszabályainak betartásával kezdődött el a nagy kísérlet: a latin-amerikai kontinensen megteremteni a népi hatalmat.
A hazai és a külföldi reakció nagy összeesküvése megbuktatta ezt a kísérletet, és nyílt fasizmust vezetett be. Olyan áron lehetett visszállítani a kizsákmányolók uralmát, hogy Chile napjainkban a fékezhetetlen infláció, a gazdasági csőd és a társadalmi káosz országa. (Pálfy József)
Vissza