Kentaur

Előszó

Részlet a könyvből:

Budapesten nincs Quartier Latin, nincs olyan kerület, amely magán viselné az egyetemi városrész színes és félre nem ismerhető jegyeit. De azért egyes vidékein, útvonalain fel lehet lelni azt a jellegzetes reggeli és déli nyüzsgést, ami az egyetemek és főiskolák közelségére vall. A Józsefvárosban az Üllői út és Baross utca mentén állnak az orvosképzés intézményei: a klinikák, kórházak és ambulanciák; beljebb, a Nemzeti Muzeum és Eszterházy utca vidékén, a Trefort utca körül a bölcsészek az urak, itt vannak a különféle filológiai és természettudományi intézetek is. A Belvárosban, az Egyetemi Könyvtár és a rektori hivatal környéke a jogászoké és teológusoké. Ha a budai Műegyetemet meg a gellérthegyi Eötvös Coliégiumot is számítjuk, már végeztünk is. Ezek közt adódik aztán Budapest térképén az a néhány vonal, amit ősztől tavaszig a serdültebb diákok rajzanak tele: a Budafoki és Nagyboldogasszony (sokaknak ma is csak Ménesi) út, a híd, a Vámház körút, Egyetem és Magyar utca, Károlyi kert, Üllői út, Reáltanoda, Baross és Eszterházy utca. Ide tartozik még az az átjáróház, amely a Károlyi kert és a Muzeum körút közt vezet, a Központi Egyetemtől a bölcsészek és orvosok felé. Bent tábla hirdeti, hogy az átjárás ideiglenes és csak visszavonásig engedélyezett, a diákok azonban itt is átsétálnak kék és fekete leckekönyveikkel, nem is gondolva a jövőre: mi lesz, ha egyszer hirtelen lezárják majd a kaput? Vissza