Baló József patológus professzor és iskolája

Egy orvosegyetemi intézet a diktatúrában 1950-1969

Szerző

Szerkesztő

Róla szól

Budapest

'Kendrey Gábor: Baló József patológus professzor és iskolája ' összes példány

Kiadó:	Primed-X Kft.
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2004
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	123 oldal
Sorozatcím:	Nagy magyar orvosok és orvosiskolák
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-214-523-2
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A szerzőről
Baló professzor, az akkori Budapesti Orvostudományi Egyetem I. sz. Kórbonctani és Kísérleti Rákkutató Intézetének igazgatója 1950-ben, a szigorlaton hívta meg intézetébe. Évek során a néhai Juhász Jenő mellett legközelebbi munkatársává vált a kísérletes daganatkutatásban. Számos munkát közöltek egyes gyógyszerek daganatkeltő hatásáról, így például az izonikotinsavhidrazid (INH) rákkeltő tulajdonságának felismerése hármuk nevéhez fűződik. A szerző az ötvenes években kezdett foglalkozni az elsődleges májrákkal. Kísérletes vizsgálatait Lipcsében kezdte el 1961-ben, és eredményeit kandidátusi értekezésében 1966-ban összegezte. 1968-ban elnyerte a Nemzetközi Rákellenes Unió (UICC) E. Roosevelt-ösztöndíját, és egy évig Londonban a Chester Beatty Research Institute-ban a májrákképződéssel foglalkozott. 1970/71-ben az Országos Munkaegészségügyi Intézet Kísérletes Patológiai Osztályát, 1971 és 85 között a László Kórház Kórbonctani Osztályát vezette. Doktori értekezésében az emberi májban károsító hatásokra bekövetkező elváltozásokat foglalta össze 1978- ban, és lett a SOTE c. egyetemi tanára. 1986 és 1996 között tanszékvezető egyetemi tanárként az Orvostovábbképző Egyetem Kórbonctani Intézetét irányította. 1999-ben, visszavonulása évében lett a SOTE Professor emeritusa. Azóta a jogutód intézmény, az Országos Gyógyintézeti Központ Patológiai Osztályán szaktanácsadó. Közel 180 dolgozat, 9 könyvrészlet és 2 könyv szerzője. Közéleti ténykedésének (főigazgató-helyettes, kari dékán, a Magyar Patológus Társaság, illetve a Patológus Szakmai Kollégium elnöke stb.) elismerését jelzi több kitüntetés és díj (Kiváló Orvos, Markusovszky-, ill. Batthyány-Strattmann-díj, Baló József és Gerlóczy Zsigmond, továbbá Felsőoktatási Emlékérem stb.). A magyar-angol kapcsolatok kiépítéséért 1994-ben a Pathological Society of Great Britain and Ireland - mindmáig egyetlen magyar - tiszteleti tagjává választotta. Jelenleg is tagja az ETT Kutatásetikai Bizottságának.
A könyvről
Kendrey professzor - aki a Baló-iskola legidősebb tagja, és a „Tanárral" leghosszabb ideig szoros kapcsolatban dolgozó tanítvány -, ezzel a monográfiával szeretne emléket állítani a XX. század egyik legmarkánsabb patológusának. Baló professzor életútjának állomásait (Budapest, Szeged, Budapest) a családi háttértől az egyetemi és fiatal orvosi éveken át az egyetemi tanárságig és rektorságig tárja az olvasó elé. A leírásból egy valóban sokoldalú, karizmatikus egyéniség képe rajzolódik ki.
A szerző a munka első, „objektív" részében saját irodalmi tanulmányaira hagyatkozott, de ezeken túl munkájához a legnagyobb segítséget (írások, levelek, fényképek stb.) a nagyon sikeres orvos fiútól, Baló-Banga József Mátyás bőrgyógyász professzortól kapta. így kísérelte meg felvázolni a „Baló-portrét" az iskolateremtő tanárról, a közéleti személyiségről, a rendkívüli kutatóról és a történelmi sorsfordulókon meghurcolt tanártársa, Rusznyák István mellett kiálló, az egyetem javait védelmező, bátran fellépő, példaképpé vált magyar emberről. A könyv második, budapesti része már „szubjektív" olyan értelemben, hogy azon évek jó részét a szerző már közvetlenül élte meg. Így mutatja be Balónak az Akadémiához fűződő viszonyát, a Kossuth-díj elnyerését a tudós feleséggel, Banga Ilona professzor asszonnyal. Vázolja egy orvosegyetemi intézet hétköznapjait, a tanítványok kiválasztásának módszerét és a kutatói képességek kibontakozásának lehetőségét a diktatúra korában. Rámutat arra, hogy Baló professzor - mai szóhasználattal élve - egy „euroatlanti" személyiség volt, jóllehet ez a fogalom akkor még nem is létezett. A munka végén a nyugállomány évei, a végső nyughely, a tanítványok névsora található, majd szó esik arról a példaértékű magatartásról, ahogy a magyar patológusok Baló József emlékét ápolják. A tanulmány így részét képezi annak, amit a közelmúlt magyar orvostörténelmének tekinthetünk. Vissza

Tartalom

Köszönetnyilvánítás 10
Prológus és az Olvasó köszöntése 11
I. RÉSZ
A gyökerek
Néhány adat a Baló családról a XVII. századtól Baló József pályakezdéséig 17
Az életút állomásai
Budapest
Az egyetemi évek (1913-1919) 19
A patológusi működés és a kutatómunka első szakasza (1919-1928) 19
A róla elnevezett betegség (encephalitis periaxialis concentrica) leírása 21
Szeged
A tanszékvezető egyetemi tanári évek (1928-1945) 22
Egyetemi közélet 22
Egy elfelejtett (nem ismert?) fejezet
a magyar orvostovábbképzés történetéből - 1934. 23
Tudományos munka. A Baló-iskola kialakulásának kezdete 23
Korpássy Béla a hivatali utód és az első tanszékvezető tanítvány 25
Egy eddig nem ismert történet - két változatban. Hogyan mentette meg Baló József, illetve Ábrahám Ambrus professzor a zsidó származású Rusznyák István belgyógyász professzort
és családját a deportálástól 1944. áprilisában? Bátor kiállás egy kritikus időszakban 26
Az utolsó tett a szegedi egyetemért. Az egyetemi javak visszahozatala. Sopron, 1945. szeptember 12. 28
Egy másik nem ismert esemény. Előadás a szegedi Csillagbörtönben kiütéses
tífuszban elhunyt magyar és német foglyok boncolási leleteiről.
1945. szeptember 26. - Tudomány a világégésben 29
Budapest
Az Üllői úti aktív tanári évek (1945-1967). Az életmű kiteljesedése 31
A Baló-portré
A „Tanár" 32
A kutató 33
A közéleti személyiség 34
A magyar patológia utazó „nagykövete", egy „euroatlanti" személyiség, aki megelőzte korát 35
Egy bonyolult kérdés: A Magyar Tudományos Akadémia és Baló József akadémikus viszonya. A négy székfoglaló 36
Epilógus - Baló József rehabilitációja 10 évvel halála után 42
Emberi adottságok, tulajdonságok. Művészi talentumok 44
A pályafutás utolsó szaka
A nyugállományba vonulástól a Farkasréti temetőig (1968-1979).
Csak személyes élmények és a fiával, dr. Baló-Banga József Mátyás bőrgyógyász professzorral folytatott beszélgetések alapján 47

II. RÉSZ
A Baló-iskola kialakulásának budapesti időszaka
Az Üllői úti évek hétköznapjai, ahogyan azokat a szerző megélte (1949-1969) 53
Az intézetvezetés és utánpótlásnevelés 55
Baló professzor „munkarendje" és a vezetés formái 56
Az intézet szerkezete - hierarchia, laborok és laborvezetők 57
A munkatársak kiválasztása 60
Az ún. „intézeti könyv" 61
Az „eligazítás", mint az intézet heti fontos eseménye 61
A medikusoktatás. Orvostovábbképzés, szakvizsgáztatás 63
A „tanári" előadás 63
Kórszövettani gyakorlatok 64
Vizsgák - kollokvium, szigorlat 64
A „Tanár" a szakvizsgán 65
Az ún. „rutin"-munka 66
A „Tanár" a boncteremben 67
Biopsziás és műtéti anyagok konzultációja 70
Kliniko-patológiai konferenciák 73
Tudományos munka. Humán patológiai vizsgálatok 76
Experimentális tanulmányok. - Hogyan indult egy-egy munka? „Vizitek" az állatházban 77
Referáló ülések, készülés tudományos rendezvényekre. Kongresszusi részvételek 80
Az intézeti és a „Kari Könyvtár" használata 81
Közlemények javítása és azok elhelyezése itthon és külföldön 82
Az ún. „kis kötetek" („Abhandlungen") - az intézeti munka megismertetése neves hazai és külföldi szakemberekkel - a „Tanár", mint tudományos „menedzser" 84
Nemzetközi kapcsolatok 84
A „Tanár" és a nyelvismeret 84
Külföldi látogatók, a velük való foglalkozás és a „vendégkönyv" 86
A pártállam jelenléte és befolyása egy orvosegyetemi intézetben - 1950 és 1969 között 87
A mindenható pártbizalmi - egy boncmester 88
A Szabad Nép-félórák 89
A „szocialista" munkaverseny 89
A május 1-jei felvonulások 90
Baló professzor és az intézet tagjai az 1956-os forradalomban és az azt követő időben 90
Egy történelmi nap, 1956. október 23. - ahogyan bennem megmaradt 93
Az intézet fejlesztése és átépítése 99
Elektronmikroszkópos laboratórium létesítése 99
Állatházat építünk a tetőtérben 104
Intézeti vidámságok 105
„Színházi előadás" és „bál" a könyvtárban 108
Hogyan teremtett „iskolát" Baló professzor? - A nagy kérdés 109
Az „iskola" tanítványai és hatásuk a magyar orvoslásban - A teljesség igénye nélkül 112
Patológusok 116
Klinikusok 117

III. RÉSZ
Baló József emlékének ápolása halála után
A Magyar Patológus Társaság „Baló József-emlékérme" 118
A Baló József-centenárium. A Magyar Patológus Társaság Kongresszusa, Szeged, 1995. október 25-28 118
Egy festmény „hazatér". Szeged 2002. május 27 121
Epilógus 123