Előszó
Bevezetés.
A rajzolás szerepe a földrajztanításban.
A táblai rajzolás, mint ismeretnyújtó és kifejező eszköz, a tanításgyakorlat legújabb fejlődési szakaszán mindinkább az érdeklődés körébe...
Tovább
Előszó
Bevezetés.
A rajzolás szerepe a földrajztanításban.
A táblai rajzolás, mint ismeretnyújtó és kifejező eszköz, a tanításgyakorlat legújabb fejlődési szakaszán mindinkább az érdeklődés körébe jutott. Itt-ott néha túlhajtott formában jelentkezett s szerepet kapott ott is, ahol csak túlterhelést s a gyermek átlagtehetségének elérhetetlen követelményeket támasztott.
Ebben a kérdésben hangsúlyoznunk kell azt, hogy a rajzolás ott indokolt, ahol mesterkéltség nélkül magától kínálkozik, igy különösen a reáltárgyak keretében, a munka kiegészítése végett, különböző ábrázolás, elvontabb jelenségek, stb. világossá tétele céljából. A rajzolás sokszor nélkülözhetetlen segédeszköz, melyet földrajztanításunk alkalmával is eredménnyel használhatunk.
Az ember ősi időkből kifejező képességeket örökölt, melyeket a kiválasztottak a művészet magaslatára tudtak emelni. A belső lelki tartalom kifejező formái különböző sajátságaik mellett is harmonikus együttesben képviselik a kifejező készséget s primitív színvonalon bár, de az emberek átlaga bizonyos mértékig rendelkezik mindenoldalú kifejező képességgel. A rajzolás így általában jogot nyer az iskolában, sőt mint formanyelv, tapasztalati körből vett tárgyaknál nagyobb átfogó és rendszerező erejű, mint a beszéd. A tanuló nyer vele egy új szemléleti kört, gazdagodik a rajz felépítéséhez fűzött logikai gondolatmenettel s a felépítésben való cselekvő részvétel erős benyomásaival. A rajzolás keresztülvitele fokozott készületet és gondos kivitelt igényel. A rajz csak kisegítő munka, így öncélúvá nem válhatik s értékét akkor hasznosíthatjuk, ha az eredmény növekedő viszonyban van a befektetett munkával szemben. Figyelembe kell venni a tanulók átlagos rajzi tudását, nehogy a rendes rajzóráikon elvégzendő feladataikat meghaladó problémák elé kerüljenek. Irányadó elvünk legyen az egyszerűség. Keressük a rajztanárral való együttműködést s a siker érdekében vegyük át a rajztanítás idevonatkozó metodikai elveit. A rajzolás, mint segítőeszköz, vázlatszerű és vonalas munka, ezért a könnyed és vázlatszerű kivitel legyen eljárásunk gerince, ami megfelel a vonalvezetési gyakorlatoknál követett rajztanítási módszernek. Enélkül célt téveszthetünk s ártunk a tanulók rajzbeli fejlődésének, amit a rajzi órákon bizony nehéz helyrehozni.
Vissza