Krisztus követéséről

Előszó

Kempis Tamás, a kinek életéről keveset tudunk, 1380- vagy 1388-ban született, Németország Kempen vagy Kampen nevű városában, a mely akkoriban a kölni érseké volt. Neve voltaképen Hamerke, vgy Hamerken, vagy Hammerlein (t. i. kis kalapács vagy pöröly) volt, azért hívták latinul Malleolus-nak. 1395 táján, Deventer városában, Németalföldön, a közös életet folytató testvérek (fratres vitae communis vagy bonae voluntatis, Brüder des gemeinsamen Lebens) iskolájába járt, a hol Radewin Florentiusnak volt tanítványa. 1400-ban vagy 1407-ben, Zwoll vagy Zwolle németalföldi város mellett, a Sz.-Ágnes hegyén épült kolostorban, az utrechti egyházmegyében, a Sz.-Ágostonról nevezett kanonokrendbe álltt be, a hol, 1413- vagy 1423-ban, pappá szentelték; nemsokára, alkalmasint 1429-ben, annak a kolostornak másod fejévé (subprior), utóbb fejévé választották. 1471 június vagy július 24-én, Deventer városában halt meg.
Korának egyik legkiválóbb hittudósa s egyházi írója volt, a ki jeles irataiért és jámbor életéért egyaránt megérdemelte a világ tiszteletét. Latin nyelven írta munkáit, a melyek a középkori ascesist és mysticismus-t uraló nagy lelki tehetségeinek, kivált mély gondolkodásának és mély érzésének, ékesen szóló termékei. Írt egyházi beszédeket, vallásos elmélkedéseket, leveleket, szerzetesekről szóló életrajzokat, imádságokat és egyházi énekeket. Vissza