kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Műszaki Könyvkiadó |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Vászon |
Oldalszám: | 1.738 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 25 cm x 18 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Tankönyvi szám: 30297; 3700 |
I. kötet | |
A feketekőszén hasznosítása | |
Általános alapfogalmak | 25 |
Geológiai alapismeretek | 25 |
A feketekőszén bányászata | 27 |
A feketekőszén bányászata Nyugat-Európában | 27 |
Az észak-amerikai feketekőszén-bányászat | 30 |
Egyéb bányavidékek | 31 |
A feketkőszén előfordulása | 31 |
A feketekőszén kőzettana | 33 |
Szénkőzettani alapismeretek | 33 |
Alkalmazott szénkőzettan | 38 |
A feketekőszenek jellemzése, felosztása és tulajdonságai | 41 |
Kémiai és szerkezeti felépítés | 41 |
Jellemzés és felosztás | 43 |
Kémiai tulajdonságok | 46 |
A feketekőszén fizikai nemesítése | 54 |
Előkészítés | 54 |
A feketekőszén-előkészítés legfontosabb eljárásai | 55 |
Az előkészítő üzemek munkafolyamata | 58 |
Brikettezés | 63 |
A feketekőszénbrikett-gyártás folyamata | 64 |
A brikett minősége | 65 |
A kőszénbrikettezés egyéb kötőanyagai | 66 |
Feketekőszén eltüzelése | 67 |
Az égési folyamat | 67 |
Tüzelőberendezések | |
Rostélytüzelés | 68 |
Porszéntüzelés | 70 |
Gáztüzelés | 71 |
A feketekőszén kémiai nemesítése | 72 |
A feketekőszén kis- és középfokú kokszolása | 72 |
A kishőfokú kokszolás szénfeleslegei és kokszolási eljárásai | 73 |
A kishőfokú lepárlás termékei | 76 |
Brikettek kishőfokú lepárlása (brikett-svélezés) | 78 |
A feketekőszén kokszolása | 78 |
Történeti áttekintés | 78 |
A kokszszenek minőségi következményei | 79 |
A kokszolókemence | 80 |
A feketekőszén-kokszolás termékei és ezek feldolgozása | 83 |
A nagyhőfokú feketekőszén-lepárlási koksz | 83 |
A kokszolás során keletkező illó termékek (szénlepárlási termékek) kinyerése és feldolgozása | 87 |
Távgáz | 103 |
A feketekőszén és feketekőszén-koksz elgázosítása | 104 |
Általános tudnivalók | 104 |
A gázfejlesztő berendezések (generátorok) szerkezeti megoldásai | 112 |
Irodalom | 129 |
A barnakőszén és a geológiailag fiatalabb tüzelőanyagok nemesítése | |
Bevezetés | 137 |
A barnakőszenek keletkezése, felosztása és előfordulása | 138 |
A barnakőszén keletkezése | 138 |
A szén osztályozása | 139 |
A barnakőszén előfordulása | 140 |
A barnakőszén technológiai tulajdonságai | 142 |
Fizikai viselkedés | 142 |
Kémiai sajátságok | 145 |
A barnakőszén kitermelése és fizikai nemesítése | 147 |
A barnakőszén bányászata | 147 |
A barnakőszén-bányászat alapformái | 147 |
Barnakőszén-előfordulások feltárása | 147 |
A barnakőszén külszíni fejtése | 148 |
A barnakőszén mélyszíni bányászata | 149 |
Fizikai nemesítés | 150 |
Előkészítés | 150 |
Brikettszén | 156 |
Ipari tüzelőberendezések | 161 |
Rostélyostüzelésű berendezések barnakőszénhez | 161 |
Nyersszén | 161 |
Lepárlási koksz és brikett | 161 |
Barnakőszén-porszéntüzelés | 162 |
Központi örlőüzemek | 162 |
Malomtüzelés | 162 |
Ciklontüzelés | 164 |
Olaj- és gáztüzelés | 165 |
A barnakőszén kémiai nemesítése | 165 |
A barnakőszén lepárlása | 165 |
Általános ismertetés | 165 |
A szénlepárlás technológiája | 167 |
Városigáz előállítása kokszolással | 172 |
Városigáz előállítása kokszolással | 172 |
Kokszolás, magas hőmérsékleten előállított koksz | 173 |
A folyékony lepárlási termékek feldolgozása | 174 |
Desztillálás | 177 |
Paraffinmentesítés és tiszta paraffin előállítása | 180 |
A barnakőszén-kátrányolajok finomítása | 180 |
Középolaj | 182 |
Könnyűolaj (nyersbenzin) | 182 |
Fenol | 183 |
A barnakőszén elgázosítása | 183 |
A barnakőszén mint a gázfejlesztés nyersanyaga | 183 |
Elgázosító berendezések és eljárások | 188 |
Extrahálás (montánviasz-előállítás) | 201 |
Olajos pala és tőzeg | 202 |
Olajos pala | 202 |
Tőzeg | 203 |
Irodalom | 204 |
A kőolaj kémiai technológiája | |
Bevezetés | 209 |
A kőolaj termelése és tulajdonságai | 212 |
Keletkezés és lelőhelyek | 212 |
A kőolaj felkutatása | 214 |
Közvetett kutatási módszerek | 214 |
A különféle fúrómódszerek | 214 |
Kőolajtermelés | 216 |
Tárolás és szállítás | 217 |
Gáztalanítás | 217 |
Víztelenítés és sómentesítés | 217 |
Tárolás | 219 |
Szállítás | 220 |
A nyers kőolajok felosztása és tulajdonságai | 220 |
Kőolajfajták | 220 |
A nyers kőolajok tulajdonságai | 221 |
Földgáz | 230 |
A kőolaj feldolgozása üzemanyagokká | 235 |
A motorhajtóanyagok tulajdonságai | 235 |
Az Otto-motorok hajtóanyagai | 235 |
Traktor-üzemanyagok | 244 |
Gázturbina-üzemanyagok | 244 |
Diesel-motor hajtóanyagok | 245 |
Otto-motorok üzemanyagainak előállítása | 249 |
Atmoszferikus desztilláció | 250 |
A termikus krakkolás | 260 |
A katalitikus krakkolás | 267 |
Reformáló eljárások | 282 |
Benzinfinomítás | 287 |
Különleges eljárások nagyértékű motorbenzinek előállítására | 292 |
Diesel-motor üzemanyagok előállítása | 295 |
Üzemanyag-adalékok | 298 |
Az adalékok jelentősége | 298 |
A kopogásállóságot (komptesszióstűrés) fokozó adalékok | 300 |
Gyulladási készséget növelő adalékanyagok | 303 |
Teljesítményt növelő adalékanyagok | 304 |
Állási stabilitást növelő adalékanyagok | 304 |
Kenőanyagok előállítása kőolajból | 304 |
A kenőolajok tulajdonságai és felosztása | 304 |
Szénhidrogének viszkozitása | 305 |
A kenőolajok összetétele | 311 |
Kenőolaj-féleségek | 314 |
Kenőolajok előállítása kőolaj vákumlepárlásával | 318 |
A kenőolaj-párlatok (vákumpárlatok) finomítása | 322 |
Kénsavas finomítás | 322 |
Kőolajtermékek derítőföldes finomítása | 324 |
A szelektív-oldószeres finomítás | 325 |
A propános aszfaltmentesítés | 332 |
A paraffinmentesítés | 334 |
Szintetikus kenőanyagok | 338 |
Szintetikus szénhidrogén-kenőolajok | 338 |
Szintetikus észterek mint kenőanyagok | 346 |
Kenőolaj-adalékok | 348 |
Dermedéspont-csökkentő adalékok | 349 |
Viszkozitási-index javító adalékok | 350 |
Öregedésgátló adalékok | 352 |
Detergensek és diszpergálószerek | 354 |
Korróziógátló adalékok | 355 |
A kenőképességek és a filmszilárdság fokozása; nagynyomású és igen nagynyomású kenőolaj-adalékok | 355 |
Habzásgátló adalékok és színező anyagok | 356 |
Gépzsírok | 256 |
A gépzsírok felosztása és jellemzése | 356 |
A legfontosabb gépzsírtípusok | 359 |
Fűtőolajok | 361 |
Kőolajbitumen | 363 |
Bitumenféleségek és előállításuk | 363 |
Desztillációs bitumen | 363 |
Kemény bitumenek | 363 |
A bitumen felhasználása | 364 |
A nagynyomású katalitikus hidrogénezés | 364 |
Általános áttekintés | 364 |
Történeti áttekintés | 364 |
A hidrogénező eljárások alapjai és felosztásuk | 365 |
Nagynyomású hidrogénező berendezések | 367 |
A hidrogénező hasítás | 373 |
A hidrogénező raffinálás | 286 |
A hidrogénező izomerizálás | 398 |
A kőolaj és a földgáz, a vegyipar alapanyagai | 400 |
Olefinek előállítása gáz-halmazállopotú alkánokból | 401 |
Etilén előállítása etánból | 401 |
Propán hasítása | 403 |
Bután hasítása | 403 |
Olefinek előállítása cseppfolyós kőolaj-frakciókból | 404 |
Olefintartalmú termékgázok feldolgozása | 407 |
Irodalom | 411 |
Metanol- és isobutanol-szintézis | |
Metanolszintézis | 419 |
Bevezetés | 419 |
Történeti áttekintés | 419 |
A termelés és a termelés gazdaságosságának alakulása | 420 |
A metanol néhány felhasználási területe | 420 |
Fizikai-kémiai alapok | 421 |
A tiszta metanol tulajdonságai | 421 |
Termodinamikai adatok | 421 |
A metanolszintézis egyensúlyi és reakciókinetikai viszonyai | 423 |
A katalizátor | 426 |
A szintézis gyakorlati végrehajtása | 429 |
Szénmonoxidból és hidrogénből álló szintézisgáz előállítása és tisztítása | 429 |
Széndioxid-hidrogén-elegyek alkalmazása | 432 |
A nagyüzemben használt katalizátor | 433 |
Az eljárás kivitelezése és a gázhozam | 436 |
A szintézis | 438 |
A nyers metanol tisztítása | 452 |
Egyéb metanoleljárások | 455 |
Az izobutanol-szintézis | 456 |
Bevezetés | 456 |
Történeti áttekintés | 456 |
Fizikai-kémiai alapok | 456 |
Az ipari szintézis | 460 |
Üzemi adatok | 460 |
Különböző újabb módosítások | 461 |
Az izobutanol-eljárás termékeinek feldolgozása | 462 |
Az elválasztás feltételei | 462 |
A feldolgozás újabb változatai | 462 |
A nyersolaj feldolgozásának menete | 463 |
Az izobutanol-szintézis termékeinek felhasználása | 464 |
Irodalom | 465 |
Fischer-Tropsch-szintézis | |
Bevezetés | 473 |
A szintézis története és fejlődése | 473 |
A szintézis jelentősége | 476 |
Fizikai-kémiai alapfogalmak | 478 |
Sztöchiometia | 478 |
Termodinamikai vonatkozások | 479 |
Kinetikai vonatkozások | 482 |
Reakciómechanizmus | 485 |
A reakció irányítása | 488 |
A Fischer-Tropsch-szintézis műszaki kivitelezése | 494 |
Gázelőállítás | 495 |
Gáztisztítás | 496 |
Katalizátorok előállítása | 499 |
Kobalt-katalizátorok | 499 |
Vas-katalizátorok | 501 |
A szintézis | 502 |
Szintézis nyugvóágyas katalizátorral | 505 |
Atmoszferikus nyomású szintézis kobalt-katalizátorokkal | 505 |
Atmoszferikus nyomású, vas-katalizátor jelenlétében végbemenő szintézis | 516 |
Középnyomású, nyugvóágyas vas-katalizátoros szintézis | 520 |
Középnymású, nyugvóágyas vas-katalizátoros szintézis | 520 |
Mozgó-katalizátorágyas szintézis | 526 |
Folyékony közegben végbemenő szintézis | 526 |
Fluidágyas szintézis (Hidrocol R-eljárás) | 531 |
Pneumatikus szintézis (szállóporos eljárás) | 534 |
Egyéb eljárások | 537 |
Ruténium-katalizátor jelenlétében lejátszódó nagynyomású szintézis | 537 |
Izoszintézis | 538 |
Oxigéntartalmú vegyületek szintézise | 538 |
Metánszintézis | 539 |
A széndioxid hidrogénezése | 540 |
Szénhidrogének szintézise szénmonoxidból és vízből | 541 |
A szintézistermékek felhasználása | 543 |
Energiamérleg és gazdaságosság | 546 |
Irodalom | 547 |
Alifás vegyületek és közbenső termékek | |
Az alifás nagyipar fejlődése | 555 |
Ipari acetilénkémia | 557 |
Gazdasági vonatkozások | 557 |
Az acetilén | 558 |
Tulajdonságok | 558 |
Előállítás | 558 |
Óvintézkedések acetilénnel végzett munkáknál | 571 |
Az acetilén addíciós származékai | 572 |
Klórtartalmú származékok | 572 |
Vinilezés | 576 |
Karbonilezés | 585 |
Hidratálás | 586 |
Etinilezés | 588 |
A primer addíciós termékek további feldolgozása | 590 |
A propargilalkohol származékai | 590 |
Az 1,4 -butindiol származékai | 590 |
Az acetaldehid származékai | 593 |
Az ecetsav és származékai | 600 |
Ecetsavanhidrid | 609 |
Az acetilén polimerizációja | 611 |
Vinilacetilén | 611 |
Metilvinilketon | 613 |
Kloroprén | 614 |
A paraffinok és olefinek | 615 |
A metán és homológjai | 615 |
Olefinek | 618 |
Kis szénatomszámú (C2-C4) olefinek | 618 |
Közepes szénatomszámú olefinek | 623 |
Szubsztituciós termékek és származékok | 623 |
Alkilezési termékek | 623 |
Nitroparaffinok | 630 |
Halogénvegyületek | 631 |
Alkoholok és éterek | 640 |
Aldehidek és ketonok | 658 |
Karbonsavak | 664 |
Aminok | 671 |
Egyéb származékok | 671 |
Irodalom | 674 |
Aromás közbenső termékek | |
Bevezetés | 683 |
Fejlődési és jelentősége | 683 |
Kiindulási anyagok | 686 |
Nevezéktan | 687 |
Az aromás közbenső termékek előállításának alapelvei | 688 |
Fizikai-kémiai alapfogalmak | 689 |
Az aktivitás módjai | 689 |
Kémiai egyensúly | 694 |
Hőmérséklet-irányítás | 695 |
Helyettesítési izoméria | 696 |
A legfontosabb alapeljárások | 697 |
Alkilezés | 697 |
Halogénezés | 699 |
Szulfonálás | 703 |
Nitrálás | 705 |
Nitrovegyületek redukálása | 708 |
Kicserélési reakciók | 710 |
Feldolgozási és elválasztási eljárások | 711 |
A közbenső termékek előállításának alapműveletei | 712 |
Készülékek | 712 |
Szerkezeti anyag és korróziós kérdések | 714 |
Balesetelhárítás, munkavédelem, egészségügy | 714 |
Az aromás közbenső termékek részletes technológiai eljárásai | 716 |
Monociklusos és nemkondenzált policiklusos aromások származékai | 716 |
C-atomon alkilezett vegyületek | 716 |
Klórszármazékok | 717 |
Szulfonsavak, származékaik és szulfinsavak | 721 |
Nitro- és nitrózóvegyületek | 725 |
Karboxilezés | 730 |
Cserebomlásos reakcióik | 731 |
Nitorvegyületek redukálása | 741 |
Közbenső termékek primer aminokból | 750 |
Oxidációk | 754 |
A naftalin származékai | 759 |
A naftalin, hidrogénezési termékei, homológok és szulfonsavak | 759 |
Klórnaftalinok | 762 |
Nitronaftalinok | 762 |
Hidroxinaftalinok és szulfonsavaik | 763 |
Naftokinon | 767 |
Naftilaminok és naftilaminoszulfonsavak | 767 |
Aminonaftolok és aminoaftolszulfonsavak | 771 |
Karbonsavak | 774 |
Az antracén és a többgyűrűs rendszerek származékai | 776 |
Az antracén származékai | 777 |
Többgyűrűs rendszerek | 784 |
Heterociklusos közbenső termékek | 786 |
Ötös gyűrűk egy heteroatommal | 786 |
Ötös gyűrűk két és több heteroatommal | 790 |
Hatos gyűrűk heteroatomokkal | 793 |
Irodalom | 795 |
Névmutató | 799 |
Tárgymutató | 801 |
II. kötet | |
Szerves színezékek | |
Történeti és statisztiaki áttekintés | 29 |
Színezékek | 32 |
Nitro- és nitrozoszínezékek | 32 |
Nitroszínezékek | 32 |
Nitrozoszínezékek | 33 |
Diaril- és triarilmetán-színezékek | 33 |
Diarilmetán-színezékek | 33 |
Triarilmetán-színezékek | 34 |
Indolildiarilmetán-színezékek | 44 |
Oxitriarilmetán-színezékek | 44 |
Xantén-színezékek | 46 |
Akridin-színezékek | 50 |
Azinok, oxazinok, dioxazinok, tiazinok és kinonimin-színezékek | 52 |
Azinok | 52 |
Oxazinok és dioxazinok | 57 |
Tiazinok | 59 |
Kinonimin-színezékek | 60 |
Kénes színezékek | 61 |
Kinoftalon- és metin-színezékek | 65 |
Kinoftalon-színezékek | 65 |
Metin-színezékek | 66 |
Indigó- és tioindigó-színezékek | 67 |
Indigó | 67 |
Tioindigó | 69 |
A leukocsávaszínezékek észterei | 72 |
Antrakinon-színezékek | 73 |
Az antrakinonsorozat savas színezékei | 73 |
Antrakinon-színezékek acetátselyem, poliszter- és poliamidszálak színezéséhez | 76 |
Antrakinon pácszínezékek | 77 |
Antraktion-csávaszínezékek | 79 |
Perilénszínezékek és rokonvegyületek | 99 |
Azoszínezékek | 101 |
Diazovegyületek | 102 |
A diazotálás módszerei | 102 |
Diazohidroxidok, diazotátok | 104 |
Diazoaminovegyületek | 104 |
A kapcsolási reakció | 105 |
Az azoszínezékek osztályozása | 107 |
A legfontosabb azoszínezékek | 110 |
Ftalocianinok | 144 |
A színezékgyártás technológiája | 148 |
Készülékek | 148 |
Szűrési módszerek | 149 |
Szárítás | 149 |
Őrlés és keverés | 150 |
Finom eloszlású színezékek előállítása (Mikroporok) | 151 |
Irodalom | 152 |
A szerves színezékek felhasználása és tulajdonságai | |
Bevezetés | 171 |
A színezékek felhasználása | 172 |
Savas színezékek | 172 |
Króm- és pácszínezékek | 177 |
Direkt színezékek | 179 |
Bázisos színezékek | 182 |
Kénes színezékek | 183 |
Csávaszínezékek | 184 |
Pamut-csávaszínezékek | 184 |
Gyapjú-csávaszínezékek | 188 |
Leukocsávaszínezék-észterek | 188 |
Vízben nem oldódó színezékek | 189 |
Textilipari színezékek | 189 |
Pigment- és lakkszínezékek | 191 |
Színezékek előállítása a szálon | 191 |
Oldhatatlan azoszínezékek előállítás a szálon | 191 |
Oxidációs színezékek előállítása a szálon | 191 |
Ftalocianin-színezékek előállítása a szálon | 193 |
A színezékek színtartósági tulajdonságai | 194 |
Irodalom | 195 |
Felületaktív anyagok | |
Bevezetés | 199 |
A fogalom meghatározása | 199 |
A felületaktív anyagok gazdasági jelentősége | 201 |
A felületaktív anyagok felosztása és tulajdonságai | 203 |
Felosztás a kémiai szerkezet alapján | 203 |
Kémiai szerkezet | 203 |
A felületaktív anyagok felosztása | 205 |
A felületaktív anyagok fizikai sajátságai | 206 |
Alapvető fogalmak és törvények | 207 |
Molekulafizikai folyamatok határfelületeken | 211 |
A felületaktív anyagok használhatósági tulajdonságai és ezek vizsgálata | 219 |
Oldhatóság | 219 |
Ellenállóképesség | 221 |
A határfelületi aktivitáson alapuló tulajdonságok | 222 |
Biológiai hatás | 229 |
Korróziós tulajdonságok és korróziógátló hatás | 230 |
Analitikai módszerek | 230 |
Nyersanyagok | 231 |
Természetes olajok és zsírok | 231 |
Zsírbontás, zsírsav- és glicerin-desztilláció | 233 |
Zsíralkoholok | 237 |
Szintetikus és kőolaj-szénhidrogének | 239 |
Paraffinszénhidrogének | 239 |
Olefinek | 239 |
Szintetikus zsírsavak | 240 |
Szintetikus, nagymolekulájú alkoholok | 240 |
Felületaktív anyagok előállítása | 240 |
Anionaktív vegyületek | 240 |
Karbonsavak sói | 240 |
Savanyú kénsavészterek sói (szulfátok) | 247 |
A szulfonsavak sói (szulfonátok) | 252 |
Alkilszulfonátok | 252 |
Zsírsavak oxi- és amino-alkánszulfonsavakkal alkotott kondenzációs termékei | 254 |
A szerves foszforsavészterek sói | 260 |
Kationaktív vegyületek | 261 |
Aminsók | 262 |
Kvaterner ammóniumvegyületek | 263 |
Amfoter vegyületek (amfolitek) | 264 |
Nemionos vegyületek | 265 |
Polialkoholok zsírsavészterei | 265 |
Zsírsavas alkanolamidok | 265 |
Etilénoxid-adduktumok | 266 |
Újabb felületaktív vegyületek | 269 |
Perflurozott vegyületek | 269 |
Szerves szilíciumvegyületek | 269 |
Szakaszos szulfatálási eljárások | 271 |
Folyamatos szulfurálási eljárások | 272 |
A felületaktív anyagok feldolgozása és alkalmazása | 275 |
Háztartási mosó- és tisztítószerek | 275 |
Por alakú mosószerek | 275 |
Folyékony mosó- és tisztítószerek | 278 |
Paszta alakú mosó- és tisztítószerek | 279 |
Darabos mosószerek | 279 |
Mosó- és tisztítószerek ipari célokra | 279 |
A felületaktív anyagok alkalmazása textilipari segédanyagul | 280 |
Felületaktív anyagok alkalmazása a szintetikus szálak előállításában | 280 |
Felületaktív anyagok alkalmazása fonó- és szövőműveletek előkészítésében | 280 |
Alkalmazás a textilkikészítésben | 2281 |
A felületaktív anyagok alkalmazása a vegytisztításban | 284 |
Felületaktív anyagok alkalmazása a kőolajiparban | 285 |
Felületaktív anyagok felhasználása a cement- és építőanyag-iparban | 285 |
Egyéb felhasználási területek | 285 |
Irodalom | 285 |
A terpének, a kolofónium és a kámfor | |
Általános áttekintés | 293 |
A fogalmak meghatározása, kémiai összetétel | 293 |
Gazdasági kérdések | 295 |
Természetes anyagokból előállított termékek | 296 |
A különböző termékek kinyerése | 296 |
Éteres olajok elkülönítése | 296 |
A terpentinolaj és a kolofónium kinyerése | 297 |
A természetes kámfor | 300 |
A termékek tulajdonságai | 300 |
A terpentinolaj | 300 |
A kolofónium | 300 |
A kámfor | 301 |
A termékek alkalmazása és ipari feldolgozása | 301 |
A kolofónium | 301 |
Átalakított gyanták | 302 |
Gyantaszappanok, rezinátok | 303 |
A terpentinolaj | 304 |
Oxigénszármazékok | 304 |
Egyéb terpénszármazékok | 308 |
Szintetikus kámfor | 309 |
Irodalom | 312 |
A műanyagok | |
Bevezetés | |
A műanyagok rövid története | 317 |
Gazdasági fejlődés | 318 |
A műanyagok felépítése, szintézismódszerek | 320 |
Makromolekulák | 320 |
Makromolekulák alakja | 321 |
A mólsúly és a molekulaalakzat meghatározása | 323 |
Nagymolekulájú anyagok előállítása | 327 |
Természetes eredetű nagymolekulájú anyagok | 327 |
Makromolekulák szintézise | 328 |
Természetes alapanyagokból készült műanyagok | 336 |
Cellulózszármazékok | 336 |
Hidrátcellulóz-fólia | 336 |
A vulkánfiber | 338 |
A nitrocellulóz | 339 |
A cellulózacetát | 342 |
A cellulóz nagyobb szénatomszámú szerves észterei és keverékészterei | 344 |
A cellulózéter | 345 |
Proteinalapú műanyagok | 247 |
A linóleum | 348 |
Szintetikus műanyagok | 349 |
Reverzibilis polikondenzáicóval előállított nagymolekulájú termékek | 349 |
Poliamidok | 349 |
Poliészterek és poliéterek | 354 |
Irreverzibilis polikondenzációval előállítható nagymolekulájú termékek | 360 |
Fenol-formaldehid-gyanták | 361 |
Anilin-formaldehid-gyanták | 364 |
Karbamid-formaldehid-gyanták | 364 |
Melamin-formaldehid-gyanták | 365 |
Lineáris poliuretánok | 367 |
Gyűrűhasítással egybekötött polimerizációval előállított nagymolekulájú termékek | 367 |
Epoxigyanták (etoxilingyanták) | 368 |
A 3,3 -diklórmetiloxaciklobután polimerjei | 369 |
Olefinek és olefinszármazékok polimerizációja révén előállított makromolekulák | 369 |
Poliolefinek | 370 |
Aromás vinilszármazékok polimerjei | 375 |
Halogénnel helyettesített olefinek polimerjei | 377 |
Polivinilészterek és származékaik | 386 |
Poliviniléter | 389 |
Akrilsavszármazékok polimerjei | 389 |
Karbonilvegyületek polimerizációja előállított makromolekulák | 392 |
Poliformaldehid | 392 |
Műanyagok feldolgozása és vizsgálata | 392 |
Feldolgozás | 392 |
Feldolgozás oldatból és diszperzióból | 393 |
Feldolgozás sajtolással | 394 |
Fröccsöntés | 394 |
Feldolgozás csigasajtóval | 395 |
Hengerlés, gyúrás és kalanderezés | 396 |
Lemezek és fóliák alakítása és húzása | 397 |
Bevonatok előállítása perfelhős eljárással, lángszórással | 397 |
Egyéb feldolgozásmódok | 397 |
Műanyag- és lakklágyítók | 398 |
Általános áttekintés | 398 |
A lágyítószerek vizsgálata | 401 |
A lágyítók feldolgozása és alkalmazása | 403 |
Belső lágyítás | 403 |
Műanyagvizsgálat | 404 |
Deformációs sajátságok | 404 |
Az alkalmazhatósági hőmérséklet tartománya | 408 |
Termikus, optikai és villamos tulajdonságok vizsgálata | 408 |
Fizikai-kémiai vizsgálatok | 410 |
Használati tulajdonságok vizsgálata | 411 |
Irodalom | 411 |
A természetes és szintetikus elasztomerek | |
Bevezetés | |
Meghatározás és nomenklatura | 425 |
Az elasztomerek fejlődése és gazdasági jelentősége | 426 |
A természetes kaucsuk | 427 |
A természetes kaucsuk előfordulása és fajtái | 428 |
Latex | 428 |
A latex kitermelése | 428 |
A latex összetétele | 429 |
A latex konzerválása és stabilizálása | 430 |
A latex töményítése | 431 |
A természetes kaucsuk kinyerése és feldolgozása látexből | 432 |
Koaguláció | 432 |
A kicsapási eljárás | 432 |
Keverékek összetétele, a vulkanizátumok tulajdonságai és alkalmazása | 434 |
Szintetikus elasztomerek | 436 |
A nagymolekulájú térhálósítható láncmolekulák szintézise | 436 |
Polimerizációs eljárások | 438 |
A diénpolimerek szerkezete | 443 |
Diének polimerizációjával előállított szintetikus elasztomerek | 445 |
Butadién és sztirol kopolimerjei | 445 |
Butadién és akrilnitril kopolimerjei | 455 |
Butadién és más vinilvegyületek kopolimerjei | 459 |
A butadién polimerjei és ezek származékai | 461 |
A 2-klórbutadién (kloroprén) polimerjei | 465 |
A 2-metilbutadién (izoprén) polimerjei | 470 |
A 2,3-dimentilbutadién polimerjei | 471 |
Monovinil-vegyületekből készülő szintetikus elasztomerek | 472 |
Izobutilén - izoprén - kopolimerek (butilkaucsuk) | 472 |
Etilén-, propilén- és butilén-kopolimerek | 474 |
Szulfoklórozott polietilén | 475 |
Fluor és klórtartalmú etilénbázisú elasztomerek | 476 |
Akrilészter alapú elasztomerek | 477 |
Polikondenzációval és poliaddícióval előállított szintetikus elasztomerek | 479 |
Poliuretán elasztomerek | 479 |
Poliszulfid-elasztomerek | 484 |
Szilikonkaucsuk | 485 |
Segédanyagok, feldolgozás és vizsgálat | 486 |
Gumiipari adalékanyagok és a gumikeverékek összetétele | 486 |
Térhálósító rendszerek | 486 |
Töltőanyagok | 490 |
Lágyítók és feldolgozási segédanyagok | 492 |
Keményítőszerek | 493 |
Öregedésgátló szerek | 493 |
Hajtóanyagok | 494 |
Egyéb segédanyagok | 494 |
A latexfeldolgozás segédanyagai | 496 |
Keverékek receptúrája | 496 |
A feldolgozás technológiája | 497 |
Félkész gyártmányok előállítása szilárd kaucsuk feldolgozásával | 498 |
Félkész gyártmányok előállítása latex feldolgozásával | 504 |
Félkész gyártmányok előállítása oldatok feldolgozásával | 505 |
Félkész gyártmányok meleg vulkanizálása | 506 |
Különleges eljárások | 509 |
Használt gumi regenerálása | 510 |
Vizsgálati módszerek | 511 |
Technológiai vizsgálati módszerek | 511 |
Kémiai és fizikai vizsgálati módszerek | 517 |
Irodalom | 519 |
Szilikonok | |
Bevezetés | 529 |
A kémiai összetétel és a molekulafelépítés alapjai | 529 |
Történeti fejlődés | 534 |
Gazdasági adatok | 535 |
Az organo-polisziloxánok előállítása | 536 |
Általános rész | 536 |
Alkilhalogén- és a alkilaloxiszilánok előállítása | 537 |
Metil,- és fenilklórszilánok ipari előállítása; a Rochow-eljárás. Összehasonlítás a Grignard-eljárással | 538 |
Különböző alkihalogén- és alkilalkoxiszilánok elválasztása és elkülönítése | 541 |
Polisziloxánok előállítása | 542 |
Hidrolízis és kondenzáció | 542 |
Feldolgozás késztermékké | 543 |
A szilikonok tulajdonságai és alkalmazásuk | 545 |
Szilikonolajok | 545 |
Szilikongyanták | 548 |
Kaucsukszerűen rugalmas szilikonok (szilikongumi) | 550 |
Szilikonzsírok | 552 |
Alkáliszilikonátok | 552 |
Irodalom | 553 |
Műszálak | |
Bevezetés | 557 |
Történeti fejlődés | 559 |
A műszálak gazdasági jelentősége | 560 |
Nyersanyagok | 562 |
Nagymolekulájú vegyületek mint a műszálak nyersanyagai | 562 |
Átalakított természetes anyagok | 563 |
Cellulóz | 563 |
Alginsav | 569 |
Fehérjék | 569 |
Nagymolekulájú szintetikus polimerek | 570 |
Polimaidok és rokon vegyületek | 572 |
Poliészterek | 576 |
Polimer szénhidrogének | 578 |
Polivinihalogenidek | 578 |
Polivinilalkohol | 579 |
Az akrilnitril polimerjei és kopolimerjei | 580 |
Polimer formaldehid | 582 |
A műszálgyártás technológiája | 582 |
Általános szempontok | 582 |
Szálformázás oldatokból | 582 |
Száraz fonási eljárás | 586 |
Nedves fonási eljárások | 593 |
Termikus formázás | 610 |
Fonás olvadékból | 610 |
Termikusan lágyított polimerizátumok fonása | 613 |
Üvegszálak | 615 |
A fonási eljárást követő munkafolyamatok | 616 |
Nyújtás és temperálás | 616 |
Fodrozás és vágás | 618 |
Cérnázás és kupolás (Konen) | 620 |
Kémiai utókezelés | 620 |
Szálszerkezet és szálsajátságok | 621 |
Molekuláris elrendeződés a szálakban | 621 |
Vizsgálati módszerek | 621 |
Nem nyújtott lineáris polimerek viselkedése | 622 |
A nyújtás és fixálás mint molekulafizikai folyamatok | 623 |
A nyújtott szálak szerkezete | 624 |
Szálsajátságok | 626 |
Szálvizsgálat | 626 |
Egyedi szálsajátságok | 632 |
Összefüggés a szál felépítése és tulajdonságai között | 633 |
Rövid áttekintés a műszálak felhasználásáról | 634 |
Irodalom | 636 |
Lakknyersanyagok | |
Általános áttekintés | 641 |
A lakknyersanyagok gazdasági jelentősége | 641 |
A festékek felosztása | 642 |
A festékek felépítése | 642 |
Kötőanyagok | 642 |
Oldószerek | 643 |
Színező és töltő alkotórészek | 643 |
Adalékanyagok | 643 |
A nyersanyagok | 644 |
Kötőanyagok (filmképzők) | 644 |
Zsíros olajok és átalakított termékeik | 644 |
Természetes gyanták | 657 |
Műgyanták | 662 |
Egyéb kötőanyagok | 680 |
Pigmentek, hígítószerek és töltőanyagok | 685 |
Oldószerek | 686 |
Lakkadalékok | 689 |
Szárítóanyagok (szikkatívok) | 689 |
Lágyító- és plasztifikálószerek | 690 |
Egyéb lakkadalékok | 691 |
Lakkelőállítási eljárások és lakkvizsgálati módszerek | 692 |
A lakk-készítés módjai | 692 |
Színtelen lakkok | 693 |
Pigmentált festékek | 695 |
Késtapaszok | 696 |
Lakkhoz hasonló műanyagbevonatok | 697 |
Bevonatok plasztiszolokból | 697 |
Fluidizációs ráolvasztás | 697 |
Lángszórás | 697 |
Bevonatok készítése fóliákból | 698 |
Vizsgálati módszerek és mérőszámok | 698 |
Lakknyersanyagok | 698 |
Lakkok és lakkfestékek vizsgálata | 700 |
Bevonatok (lakkrétegek) vizsgálata | 703 |
Irodalom | 703 |
Robbanóanyagok | |
Bevezetés | 709 |
Mehatározások és fejtegetések | 709 |
A robbanás és a robbanékony anyag fogalmának meghatározása | 709 |
A robbanékony anyagok kémiája | 709 |
A robbantószerek | 712 |
A gyakorlati alkalmazhatóság határai | 713 |
Elégés, explózió és robbanás (detonáció) | 713 |
A gyakorlati robbantószerek és lőporok áttekintése | 715 |
Feketelőpor | 715 |
Salétromsavészterek | 715 |
Nitrovegyületek | 716 |
Dinamitok | 716 |
Por alakú ipari robbantószerek | 717 |
Sújtólégbiztos robbantószerek | 717 |
Folyékony oxigén alapú robbantószer-keverékek | 717 |
Iniciálóanyagok és gyújtóanyagok | 718 |
Füst nélküli lőpor | 718 |
A robbanószerek minősítése | 718 |
A vegyi összetétel megállapítása | 718 |
A fizikai állapot meghatározása | 718 |
A detonációsebesség mérése | 719 |
További jellegzetes vizsgálatok | 721 |
Robbantótechnikai alkalmazás és a robbantószerek tulajdonságai | 723 |
Robbanóanyagok és robbantószerek előállítása | 724 |
Feketelőpor és robbanósalétrom | 724 |
Folyékony salétromsavészterek | 725 |
A salétromsavészterek tulajdonságai | 725 |
Nitroglicerin | 726 |
Egyéb folyékony salétromsavészterek | 735 |
Szilárd salétromsavészterek | 736 |
Nitrocellulóz | 736 |
Nitrokeményítő | 740 |
Különböző nitrucukrok | 740 |
Nitromannit | 741 |
Nitropentaeritrit | 741 |
Aromás nitrovegyületek | 742 |
A benzol és klórbenzol nitroszármazékai | 743 |
A fenol és krezol nitroszármazékai | 744 |
A toluol és xilol nitroszármazékai | 746 |
A nitrát anilinek | 749 |
A naftalin nitroszármazékai | 750 |
Két benzolmagot tartalmazó nitrovegyületek | 750 |
Trinitrofenilmetilnitramin | 750 |
Alifás nitrovegyületek | 751 |
Nitroparaffinok | 751 |
Alifás nitraminok | 751 |
Szerves nitrátok és perklorátok | 754 |
Ipari robbantószerek | 754 |
Pol alakú robbantószerek nem zselatinált robbanóolaj fő energiahordozóval | 754 |
Robbanózselatinok és zselatindinamitok | 755 |
Oxisav-só alapú, por alakú robbantószerek | 758 |
Biztonsági robbantószerek | 760 |
Oxilikvitek | 762 |
Folyékony robbantószerek | 763 |
Füst nélküli lőpor | 763 |
Illó oldószerek előállított lőpor | 763 |
Illó oldószerek nélkül előállított lőporok | 763 |
Oldószer nélküli lőporok kristályos nitrovegyületekkel | 764 |
Gyújtóanyagok (iniciálóanyagok) | 764 |
Durranóhigany | 765 |
Ólomazid | 765 |
Diazodinitrofenol (4,6-dinitro-2-diazo-1-oxibenzol) | 766 |
Robbantógyutacsok előállítása | 766 |
Gyújtózsinórok és elektromos gyújtók előállítása | 766 |
Irodalom | 767 |
Fényképészeti filmek, lemezek és papírok gyártása | |
Általános áttekintés | 773 |
Bevezetés | 773 |
A fényképezés fejlődése | 773 |
A fényképészeti anyag és felhasználása | 775 |
Fizikai és kémiai alapelvek | 775 |
Az ezüsthalogenidek tulajdonságai és fényképészeti viselkedésük | 775 |
A színes fényképezés fizikai és kémiai alapjai | 779 |
A fényképészeti anyag vizsgálata | 780 |
A fényérzékenység | 780 |
A színképérzékenység | 782 |
Gradáció, fátyol | 782 |
A fényképészeti anyag tárolhatósága | 783 |
A fényképészeti papírok felülete és színe, valamint öntési minősége | 783 |
Az ezüst felvitele, a rétegvastagság, az olvadáspont | 783 |
Képélesség, feloldóképesség, fényudvar elleni védelem | 784 |
A fényképészeti anyag kidolgozása | 784 |
Negatív-pozitív eljárás, fordítási eljárás, ezüstsó-diffúzió eljárás | 784 |
A kidolgozó fürdők | 785 |
Az ezüst-bázisú fényképészeti anyagok | 786 |
A fényképészeti emulzió | 786 |
A fényképészeti emulzió készítésének nyersanyagai | 786 |
Az emulzió készítése | 788 |
Emulzióadalékok | 794 |
Réteghordozók | 800 |
A fényképészeti film | 800 |
A papír | 802 |
Fényképészeti lemezek | 803 |
Öntési bevonótechnika | 804 |
Az öntési eljárás | 804 |
Az emulzióréteg dermedése | 806 |
Az emulcióréteg fénymásolás | 809 |
Védőréteg, rétegsorozatok | 807 |
Öntési vastagság | 808 |
Kiszerelés, raktározás | 808 |
Fényképészeti eljárások, ezüstsók nélkül | 809 |
Fotokémiai fénymásoló eljárások | 809 |
Vassókkal végzett fénymásolás | 809 |
Bikromátos másoló eljárások | 809 |
Diazotípia | 810 |
Elektrofényképészeti másoló eljárások | 811 |
Hőmásoló eljárás | 812 |
Irodalom | 812 |
A kártevők elleni vegyi védekezés | |
Bevezetés | 817 |
A kártevők elleni védekezés feladata és fejlődése | 817 |
A kártevők elleni védekezés rendszerezése | 817 |
A kártevők elleni védekezés gazdasági jelentősége | 818 |
Toxikológia | 820 |
Növényvédelem | 820 |
Általános szempontok | 820 |
A felhasználási technika | 821 |
Az eszközök | 821 |
Az eszközök | 822 |
A rovarirtó szerek | 822 |
Természetes szervetlen és szerves rovarírtó szerek | 822 |
Szintetikus rovarírtó szerek | 826 |
Atkaölő szerek | 840 |
Peteölő szerek | 841 |
Fonálféregölő szerek | 843 |
Szervetlen gombaölő szerek | 843 |
Szerves gombaölő szerek | 845 |
Gyomirtó szerek | 849 |
Totális gyomirtó szerek | 850 |
Szelektív növényirtó szerek | 851 |
Újabb termékek | 852 |
Készletvédelem | 852 |
Gáz alakú rovarirtó szerek | 853 |
Gyomor- és érintési mérgek | 855 |
Moly elleni védőszerek | 855 |
Rágcsálóirtó szerek | 856 |
Higiéniai kártevők elleni védelem | 858 |
Irodalom | 860 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.