| I. kötet | |
| A feketekőszén hasznosítása | |
| Általános alapfogalmak | 25 |
| Geológiai alapismeretek | 25 |
| A feketekőszén bányászata | 27 |
| A feketekőszén bányászata Nyugat-Európában | 27 |
| Az észak-amerikai feketekőszén-bányászat | 30 |
| Egyéb bányavidékek | 31 |
| A feketkőszén előfordulása | 31 |
| A feketekőszén kőzettana | 33 |
| Szénkőzettani alapismeretek | 33 |
| Alkalmazott szénkőzettan | 38 |
| A feketekőszenek jellemzése, felosztása és tulajdonságai | 41 |
| Kémiai és szerkezeti felépítés | 41 |
| Jellemzés és felosztás | 43 |
| Kémiai tulajdonságok | 46 |
| A feketekőszén fizikai nemesítése | 54 |
| Előkészítés | 54 |
| A feketekőszén-előkészítés legfontosabb eljárásai | 55 |
| Az előkészítő üzemek munkafolyamata | 58 |
| Brikettezés | 63 |
| A feketekőszénbrikett-gyártás folyamata | 64 |
| A brikett minősége | 65 |
| A kőszénbrikettezés egyéb kötőanyagai | 66 |
| Feketekőszén eltüzelése | 67 |
| Az égési folyamat | 67 |
| Tüzelőberendezések | |
| Rostélytüzelés | 68 |
| Porszéntüzelés | 70 |
| Gáztüzelés | 71 |
| A feketekőszén kémiai nemesítése | 72 |
| A feketekőszén kis- és középfokú kokszolása | 72 |
| A kishőfokú kokszolás szénfeleslegei és kokszolási eljárásai | 73 |
| A kishőfokú lepárlás termékei | 76 |
| Brikettek kishőfokú lepárlása (brikett-svélezés) | 78 |
| A feketekőszén kokszolása | 78 |
| Történeti áttekintés | 78 |
| A kokszszenek minőségi következményei | 79 |
| A kokszolókemence | 80 |
| A feketekőszén-kokszolás termékei és ezek feldolgozása | 83 |
| A nagyhőfokú feketekőszén-lepárlási koksz | 83 |
| A kokszolás során keletkező illó termékek (szénlepárlási termékek) kinyerése és feldolgozása | 87 |
| Távgáz | 103 |
| A feketekőszén és feketekőszén-koksz elgázosítása | 104 |
| Általános tudnivalók | 104 |
| A gázfejlesztő berendezések (generátorok) szerkezeti megoldásai | 112 |
| Irodalom | 129 |
| A barnakőszén és a geológiailag fiatalabb tüzelőanyagok nemesítése | |
| Bevezetés | 137 |
| A barnakőszenek keletkezése, felosztása és előfordulása | 138 |
| A barnakőszén keletkezése | 138 |
| A szén osztályozása | 139 |
| A barnakőszén előfordulása | 140 |
| A barnakőszén technológiai tulajdonságai | 142 |
| Fizikai viselkedés | 142 |
| Kémiai sajátságok | 145 |
| A barnakőszén kitermelése és fizikai nemesítése | 147 |
| A barnakőszén bányászata | 147 |
| A barnakőszén-bányászat alapformái | 147 |
| Barnakőszén-előfordulások feltárása | 147 |
| A barnakőszén külszíni fejtése | 148 |
| A barnakőszén mélyszíni bányászata | 149 |
| Fizikai nemesítés | 150 |
| Előkészítés | 150 |
| Brikettszén | 156 |
| Ipari tüzelőberendezések | 161 |
| Rostélyostüzelésű berendezések barnakőszénhez | 161 |
| Nyersszén | 161 |
| Lepárlási koksz és brikett | 161 |
| Barnakőszén-porszéntüzelés | 162 |
| Központi örlőüzemek | 162 |
| Malomtüzelés | 162 |
| Ciklontüzelés | 164 |
| Olaj- és gáztüzelés | 165 |
| A barnakőszén kémiai nemesítése | 165 |
| A barnakőszén lepárlása | 165 |
| Általános ismertetés | 165 |
| A szénlepárlás technológiája | 167 |
| Városigáz előállítása kokszolással | 172 |
| Városigáz előállítása kokszolással | 172 |
| Kokszolás, magas hőmérsékleten előállított koksz | 173 |
| A folyékony lepárlási termékek feldolgozása | 174 |
| Desztillálás | 177 |
| Paraffinmentesítés és tiszta paraffin előállítása | 180 |
| A barnakőszén-kátrányolajok finomítása | 180 |
| Középolaj | 182 |
| Könnyűolaj (nyersbenzin) | 182 |
| Fenol | 183 |
| A barnakőszén elgázosítása | 183 |
| A barnakőszén mint a gázfejlesztés nyersanyaga | 183 |
| Elgázosító berendezések és eljárások | 188 |
| Extrahálás (montánviasz-előállítás) | 201 |
| Olajos pala és tőzeg | 202 |
| Olajos pala | 202 |
| Tőzeg | 203 |
| Irodalom | 204 |
| A kőolaj kémiai technológiája | |
| Bevezetés | 209 |
| A kőolaj termelése és tulajdonságai | 212 |
| Keletkezés és lelőhelyek | 212 |
| A kőolaj felkutatása | 214 |
| Közvetett kutatási módszerek | 214 |
| A különféle fúrómódszerek | 214 |
| Kőolajtermelés | 216 |
| Tárolás és szállítás | 217 |
| Gáztalanítás | 217 |
| Víztelenítés és sómentesítés | 217 |
| Tárolás | 219 |
| Szállítás | 220 |
| A nyers kőolajok felosztása és tulajdonságai | 220 |
| Kőolajfajták | 220 |
| A nyers kőolajok tulajdonságai | 221 |
| Földgáz | 230 |
| A kőolaj feldolgozása üzemanyagokká | 235 |
| A motorhajtóanyagok tulajdonságai | 235 |
| Az Otto-motorok hajtóanyagai | 235 |
| Traktor-üzemanyagok | 244 |
| Gázturbina-üzemanyagok | 244 |
| Diesel-motor hajtóanyagok | 245 |
| Otto-motorok üzemanyagainak előállítása | 249 |
| Atmoszferikus desztilláció | 250 |
| A termikus krakkolás | 260 |
| A katalitikus krakkolás | 267 |
| Reformáló eljárások | 282 |
| Benzinfinomítás | 287 |
| Különleges eljárások nagyértékű motorbenzinek előállítására | 292 |
| Diesel-motor üzemanyagok előállítása | 295 |
| Üzemanyag-adalékok | 298 |
| Az adalékok jelentősége | 298 |
| A kopogásállóságot (komptesszióstűrés) fokozó adalékok | 300 |
| Gyulladási készséget növelő adalékanyagok | 303 |
| Teljesítményt növelő adalékanyagok | 304 |
| Állási stabilitást növelő adalékanyagok | 304 |
| Kenőanyagok előállítása kőolajból | 304 |
| A kenőolajok tulajdonságai és felosztása | 304 |
| Szénhidrogének viszkozitása | 305 |
| A kenőolajok összetétele | 311 |
| Kenőolaj-féleségek | 314 |
| Kenőolajok előállítása kőolaj vákumlepárlásával | 318 |
| A kenőolaj-párlatok (vákumpárlatok) finomítása | 322 |
| Kénsavas finomítás | 322 |
| Kőolajtermékek derítőföldes finomítása | 324 |
| A szelektív-oldószeres finomítás | 325 |
| A propános aszfaltmentesítés | 332 |
| A paraffinmentesítés | 334 |
| Szintetikus kenőanyagok | 338 |
| Szintetikus szénhidrogén-kenőolajok | 338 |
| Szintetikus észterek mint kenőanyagok | 346 |
| Kenőolaj-adalékok | 348 |
| Dermedéspont-csökkentő adalékok | 349 |
| Viszkozitási-index javító adalékok | 350 |
| Öregedésgátló adalékok | 352 |
| Detergensek és diszpergálószerek | 354 |
| Korróziógátló adalékok | 355 |
| A kenőképességek és a filmszilárdság fokozása; nagynyomású és igen nagynyomású kenőolaj-adalékok | 355 |
| Habzásgátló adalékok és színező anyagok | 356 |
| Gépzsírok | 256 |
| A gépzsírok felosztása és jellemzése | 356 |
| A legfontosabb gépzsírtípusok | 359 |
| Fűtőolajok | 361 |
| Kőolajbitumen | 363 |
| Bitumenféleségek és előállításuk | 363 |
| Desztillációs bitumen | 363 |
| Kemény bitumenek | 363 |
| A bitumen felhasználása | 364 |
| A nagynyomású katalitikus hidrogénezés | 364 |
| Általános áttekintés | 364 |
| Történeti áttekintés | 364 |
| A hidrogénező eljárások alapjai és felosztásuk | 365 |
| Nagynyomású hidrogénező berendezések | 367 |
| A hidrogénező hasítás | 373 |
| A hidrogénező raffinálás | 286 |
| A hidrogénező izomerizálás | 398 |
| A kőolaj és a földgáz, a vegyipar alapanyagai | 400 |
| Olefinek előállítása gáz-halmazállopotú alkánokból | 401 |
| Etilén előállítása etánból | 401 |
| Propán hasítása | 403 |
| Bután hasítása | 403 |
| Olefinek előállítása cseppfolyós kőolaj-frakciókból | 404 |
| Olefintartalmú termékgázok feldolgozása | 407 |
| Irodalom | 411 |
| Metanol- és isobutanol-szintézis | |
| Metanolszintézis | 419 |
| Bevezetés | 419 |
| Történeti áttekintés | 419 |
| A termelés és a termelés gazdaságosságának alakulása | 420 |
| A metanol néhány felhasználási területe | 420 |
| Fizikai-kémiai alapok | 421 |
| A tiszta metanol tulajdonságai | 421 |
| Termodinamikai adatok | 421 |
| A metanolszintézis egyensúlyi és reakciókinetikai viszonyai | 423 |
| A katalizátor | 426 |
| A szintézis gyakorlati végrehajtása | 429 |
| Szénmonoxidból és hidrogénből álló szintézisgáz előállítása és tisztítása | 429 |
| Széndioxid-hidrogén-elegyek alkalmazása | 432 |
| A nagyüzemben használt katalizátor | 433 |
| Az eljárás kivitelezése és a gázhozam | 436 |
| A szintézis | 438 |
| A nyers metanol tisztítása | 452 |
| Egyéb metanoleljárások | 455 |
| Az izobutanol-szintézis | 456 |
| Bevezetés | 456 |
| Történeti áttekintés | 456 |
| Fizikai-kémiai alapok | 456 |
| Az ipari szintézis | 460 |
| Üzemi adatok | 460 |
| Különböző újabb módosítások | 461 |
| Az izobutanol-eljárás termékeinek feldolgozása | 462 |
| Az elválasztás feltételei | 462 |
| A feldolgozás újabb változatai | 462 |
| A nyersolaj feldolgozásának menete | 463 |
| Az izobutanol-szintézis termékeinek felhasználása | 464 |
| Irodalom | 465 |
| Fischer-Tropsch-szintézis | |
| Bevezetés | 473 |
| A szintézis története és fejlődése | 473 |
| A szintézis jelentősége | 476 |
| Fizikai-kémiai alapfogalmak | 478 |
| Sztöchiometia | 478 |
| Termodinamikai vonatkozások | 479 |
| Kinetikai vonatkozások | 482 |
| Reakciómechanizmus | 485 |
| A reakció irányítása | 488 |
| A Fischer-Tropsch-szintézis műszaki kivitelezése | 494 |
| Gázelőállítás | 495 |
| Gáztisztítás | 496 |
| Katalizátorok előállítása | 499 |
| Kobalt-katalizátorok | 499 |
| Vas-katalizátorok | 501 |
| A szintézis | 502 |
| Szintézis nyugvóágyas katalizátorral | 505 |
| Atmoszferikus nyomású szintézis kobalt-katalizátorokkal | 505 |
| Atmoszferikus nyomású, vas-katalizátor jelenlétében végbemenő szintézis | 516 |
| Középnyomású, nyugvóágyas vas-katalizátoros szintézis | 520 |
| Középnymású, nyugvóágyas vas-katalizátoros szintézis | 520 |
| Mozgó-katalizátorágyas szintézis | 526 |
| Folyékony közegben végbemenő szintézis | 526 |
| Fluidágyas szintézis (Hidrocol R-eljárás) | 531 |
| Pneumatikus szintézis (szállóporos eljárás) | 534 |
| Egyéb eljárások | 537 |
| Ruténium-katalizátor jelenlétében lejátszódó nagynyomású szintézis | 537 |
| Izoszintézis | 538 |
| Oxigéntartalmú vegyületek szintézise | 538 |
| Metánszintézis | 539 |
| A széndioxid hidrogénezése | 540 |
| Szénhidrogének szintézise szénmonoxidból és vízből | 541 |
| A szintézistermékek felhasználása | 543 |
| Energiamérleg és gazdaságosság | 546 |
| Irodalom | 547 |
| Alifás vegyületek és közbenső termékek | |
| Az alifás nagyipar fejlődése | 555 |
| Ipari acetilénkémia | 557 |
| Gazdasági vonatkozások | 557 |
| Az acetilén | 558 |
| Tulajdonságok | 558 |
| Előállítás | 558 |
| Óvintézkedések acetilénnel végzett munkáknál | 571 |
| Az acetilén addíciós származékai | 572 |
| Klórtartalmú származékok | 572 |
| Vinilezés | 576 |
| Karbonilezés | 585 |
| Hidratálás | 586 |
| Etinilezés | 588 |
| A primer addíciós termékek további feldolgozása | 590 |
| A propargilalkohol származékai | 590 |
| Az 1,4 -butindiol származékai | 590 |
| Az acetaldehid származékai | 593 |
| Az ecetsav és származékai | 600 |
| Ecetsavanhidrid | 609 |
| Az acetilén polimerizációja | 611 |
| Vinilacetilén | 611 |
| Metilvinilketon | 613 |
| Kloroprén | 614 |
| A paraffinok és olefinek | 615 |
| A metán és homológjai | 615 |
| Olefinek | 618 |
| Kis szénatomszámú (C2-C4) olefinek | 618 |
| Közepes szénatomszámú olefinek | 623 |
| Szubsztituciós termékek és származékok | 623 |
| Alkilezési termékek | 623 |
| Nitroparaffinok | 630 |
| Halogénvegyületek | 631 |
| Alkoholok és éterek | 640 |
| Aldehidek és ketonok | 658 |
| Karbonsavak | 664 |
| Aminok | 671 |
| Egyéb származékok | 671 |
| Irodalom | 674 |
| Aromás közbenső termékek | |
| Bevezetés | 683 |
| Fejlődési és jelentősége | 683 |
| Kiindulási anyagok | 686 |
| Nevezéktan | 687 |
| Az aromás közbenső termékek előállításának alapelvei | 688 |
| Fizikai-kémiai alapfogalmak | 689 |
| Az aktivitás módjai | 689 |
| Kémiai egyensúly | 694 |
| Hőmérséklet-irányítás | 695 |
| Helyettesítési izoméria | 696 |
| A legfontosabb alapeljárások | 697 |
| Alkilezés | 697 |
| Halogénezés | 699 |
| Szulfonálás | 703 |
| Nitrálás | 705 |
| Nitrovegyületek redukálása | 708 |
| Kicserélési reakciók | 710 |
| Feldolgozási és elválasztási eljárások | 711 |
| A közbenső termékek előállításának alapműveletei | 712 |
| Készülékek | 712 |
| Szerkezeti anyag és korróziós kérdések | 714 |
| Balesetelhárítás, munkavédelem, egészségügy | 714 |
| Az aromás közbenső termékek részletes technológiai eljárásai | 716 |
| Monociklusos és nemkondenzált policiklusos aromások származékai | 716 |
| C-atomon alkilezett vegyületek | 716 |
| Klórszármazékok | 717 |
| Szulfonsavak, származékaik és szulfinsavak | 721 |
| Nitro- és nitrózóvegyületek | 725 |
| Karboxilezés | 730 |
| Cserebomlásos reakcióik | 731 |
| Nitorvegyületek redukálása | 741 |
| Közbenső termékek primer aminokból | 750 |
| Oxidációk | 754 |
| A naftalin származékai | 759 |
| A naftalin, hidrogénezési termékei, homológok és szulfonsavak | 759 |
| Klórnaftalinok | 762 |
| Nitronaftalinok | 762 |
| Hidroxinaftalinok és szulfonsavaik | 763 |
| Naftokinon | 767 |
| Naftilaminok és naftilaminoszulfonsavak | 767 |
| Aminonaftolok és aminoaftolszulfonsavak | 771 |
| Karbonsavak | 774 |
| Az antracén és a többgyűrűs rendszerek származékai | 776 |
| Az antracén származékai | 777 |
| Többgyűrűs rendszerek | 784 |
| Heterociklusos közbenső termékek | 786 |
| Ötös gyűrűk egy heteroatommal | 786 |
| Ötös gyűrűk két és több heteroatommal | 790 |
| Hatos gyűrűk heteroatomokkal | 793 |
| Irodalom | 795 |
| Névmutató | 799 |
| Tárgymutató | 801 |
| II. kötet | |
| Szerves színezékek | |
| Történeti és statisztiaki áttekintés | 29 |
| Színezékek | 32 |
| Nitro- és nitrozoszínezékek | 32 |
| Nitroszínezékek | 32 |
| Nitrozoszínezékek | 33 |
| Diaril- és triarilmetán-színezékek | 33 |
| Diarilmetán-színezékek | 33 |
| Triarilmetán-színezékek | 34 |
| Indolildiarilmetán-színezékek | 44 |
| Oxitriarilmetán-színezékek | 44 |
| Xantén-színezékek | 46 |
| Akridin-színezékek | 50 |
| Azinok, oxazinok, dioxazinok, tiazinok és kinonimin-színezékek | 52 |
| Azinok | 52 |
| Oxazinok és dioxazinok | 57 |
| Tiazinok | 59 |
| Kinonimin-színezékek | 60 |
| Kénes színezékek | 61 |
| Kinoftalon- és metin-színezékek | 65 |
| Kinoftalon-színezékek | 65 |
| Metin-színezékek | 66 |
| Indigó- és tioindigó-színezékek | 67 |
| Indigó | 67 |
| Tioindigó | 69 |
| A leukocsávaszínezékek észterei | 72 |
| Antrakinon-színezékek | 73 |
| Az antrakinonsorozat savas színezékei | 73 |
| Antrakinon-színezékek acetátselyem, poliszter- és poliamidszálak színezéséhez | 76 |
| Antrakinon pácszínezékek | 77 |
| Antraktion-csávaszínezékek | 79 |
| Perilénszínezékek és rokonvegyületek | 99 |
| Azoszínezékek | 101 |
| Diazovegyületek | 102 |
| A diazotálás módszerei | 102 |
| Diazohidroxidok, diazotátok | 104 |
| Diazoaminovegyületek | 104 |
| A kapcsolási reakció | 105 |
| Az azoszínezékek osztályozása | 107 |
| A legfontosabb azoszínezékek | 110 |
| Ftalocianinok | 144 |
| A színezékgyártás technológiája | 148 |
| Készülékek | 148 |
| Szűrési módszerek | 149 |
| Szárítás | 149 |
| Őrlés és keverés | 150 |
| Finom eloszlású színezékek előállítása (Mikroporok) | 151 |
| Irodalom | 152 |
| A szerves színezékek felhasználása és tulajdonságai | |
| Bevezetés | 171 |
| A színezékek felhasználása | 172 |
| Savas színezékek | 172 |
| Króm- és pácszínezékek | 177 |
| Direkt színezékek | 179 |
| Bázisos színezékek | 182 |
| Kénes színezékek | 183 |
| Csávaszínezékek | 184 |
| Pamut-csávaszínezékek | 184 |
| Gyapjú-csávaszínezékek | 188 |
| Leukocsávaszínezék-észterek | 188 |
| Vízben nem oldódó színezékek | 189 |
| Textilipari színezékek | 189 |
| Pigment- és lakkszínezékek | 191 |
| Színezékek előállítása a szálon | 191 |
| Oldhatatlan azoszínezékek előállítás a szálon | 191 |
| Oxidációs színezékek előállítása a szálon | 191 |
| Ftalocianin-színezékek előállítása a szálon | 193 |
| A színezékek színtartósági tulajdonságai | 194 |
| Irodalom | 195 |
| Felületaktív anyagok | |
| Bevezetés | 199 |
| A fogalom meghatározása | 199 |
| A felületaktív anyagok gazdasági jelentősége | 201 |
| A felületaktív anyagok felosztása és tulajdonságai | 203 |
| Felosztás a kémiai szerkezet alapján | 203 |
| Kémiai szerkezet | 203 |
| A felületaktív anyagok felosztása | 205 |
| A felületaktív anyagok fizikai sajátságai | 206 |
| Alapvető fogalmak és törvények | 207 |
| Molekulafizikai folyamatok határfelületeken | 211 |
| A felületaktív anyagok használhatósági tulajdonságai és ezek vizsgálata | 219 |
| Oldhatóság | 219 |
| Ellenállóképesség | 221 |
| A határfelületi aktivitáson alapuló tulajdonságok | 222 |
| Biológiai hatás | 229 |
| Korróziós tulajdonságok és korróziógátló hatás | 230 |
| Analitikai módszerek | 230 |
| Nyersanyagok | 231 |
| Természetes olajok és zsírok | 231 |
| Zsírbontás, zsírsav- és glicerin-desztilláció | 233 |
| Zsíralkoholok | 237 |
| Szintetikus és kőolaj-szénhidrogének | 239 |
| Paraffinszénhidrogének | 239 |
| Olefinek | 239 |
| Szintetikus zsírsavak | 240 |
| Szintetikus, nagymolekulájú alkoholok | 240 |
| Felületaktív anyagok előállítása | 240 |
| Anionaktív vegyületek | 240 |
| Karbonsavak sói | 240 |
| Savanyú kénsavészterek sói (szulfátok) | 247 |
| A szulfonsavak sói (szulfonátok) | 252 |
| Alkilszulfonátok | 252 |
| Zsírsavak oxi- és amino-alkánszulfonsavakkal alkotott kondenzációs termékei | 254 |
| A szerves foszforsavészterek sói | 260 |
| Kationaktív vegyületek | 261 |
| Aminsók | 262 |
| Kvaterner ammóniumvegyületek | 263 |
| Amfoter vegyületek (amfolitek) | 264 |
| Nemionos vegyületek | 265 |
| Polialkoholok zsírsavészterei | 265 |
| Zsírsavas alkanolamidok | 265 |
| Etilénoxid-adduktumok | 266 |
| Újabb felületaktív vegyületek | 269 |
| Perflurozott vegyületek | 269 |
| Szerves szilíciumvegyületek | 269 |
| Szakaszos szulfatálási eljárások | 271 |
| Folyamatos szulfurálási eljárások | 272 |
| A felületaktív anyagok feldolgozása és alkalmazása | 275 |
| Háztartási mosó- és tisztítószerek | 275 |
| Por alakú mosószerek | 275 |
| Folyékony mosó- és tisztítószerek | 278 |
| Paszta alakú mosó- és tisztítószerek | 279 |
| Darabos mosószerek | 279 |
| Mosó- és tisztítószerek ipari célokra | 279 |
| A felületaktív anyagok alkalmazása textilipari segédanyagul | 280 |
| Felületaktív anyagok alkalmazása a szintetikus szálak előállításában | 280 |
| Felületaktív anyagok alkalmazása fonó- és szövőműveletek előkészítésében | 280 |
| Alkalmazás a textilkikészítésben | 2281 |
| A felületaktív anyagok alkalmazása a vegytisztításban | 284 |
| Felületaktív anyagok alkalmazása a kőolajiparban | 285 |
| Felületaktív anyagok felhasználása a cement- és építőanyag-iparban | 285 |
| Egyéb felhasználási területek | 285 |
| Irodalom | 285 |
| A terpének, a kolofónium és a kámfor | |
| Általános áttekintés | 293 |
| A fogalmak meghatározása, kémiai összetétel | 293 |
| Gazdasági kérdések | 295 |
| Természetes anyagokból előállított termékek | 296 |
| A különböző termékek kinyerése | 296 |
| Éteres olajok elkülönítése | 296 |
| A terpentinolaj és a kolofónium kinyerése | 297 |
| A természetes kámfor | 300 |
| A termékek tulajdonságai | 300 |
| A terpentinolaj | 300 |
| A kolofónium | 300 |
| A kámfor | 301 |
| A termékek alkalmazása és ipari feldolgozása | 301 |
| A kolofónium | 301 |
| Átalakított gyanták | 302 |
| Gyantaszappanok, rezinátok | 303 |
| A terpentinolaj | 304 |
| Oxigénszármazékok | 304 |
| Egyéb terpénszármazékok | 308 |
| Szintetikus kámfor | 309 |
| Irodalom | 312 |
| A műanyagok | |
| Bevezetés | |
| A műanyagok rövid története | 317 |
| Gazdasági fejlődés | 318 |
| A műanyagok felépítése, szintézismódszerek | 320 |
| Makromolekulák | 320 |
| Makromolekulák alakja | 321 |
| A mólsúly és a molekulaalakzat meghatározása | 323 |
| Nagymolekulájú anyagok előállítása | 327 |
| Természetes eredetű nagymolekulájú anyagok | 327 |
| Makromolekulák szintézise | 328 |
| Természetes alapanyagokból készült műanyagok | 336 |
| Cellulózszármazékok | 336 |
| Hidrátcellulóz-fólia | 336 |
| A vulkánfiber | 338 |
| A nitrocellulóz | 339 |
| A cellulózacetát | 342 |
| A cellulóz nagyobb szénatomszámú szerves észterei és keverékészterei | 344 |
| A cellulózéter | 345 |
| Proteinalapú műanyagok | 247 |
| A linóleum | 348 |
| Szintetikus műanyagok | 349 |
| Reverzibilis polikondenzáicóval előállított nagymolekulájú termékek | 349 |
| Poliamidok | 349 |
| Poliészterek és poliéterek | 354 |
| Irreverzibilis polikondenzációval előállítható nagymolekulájú termékek | 360 |
| Fenol-formaldehid-gyanták | 361 |
| Anilin-formaldehid-gyanták | 364 |
| Karbamid-formaldehid-gyanták | 364 |
| Melamin-formaldehid-gyanták | 365 |
| Lineáris poliuretánok | 367 |
| Gyűrűhasítással egybekötött polimerizációval előállított nagymolekulájú termékek | 367 |
| Epoxigyanták (etoxilingyanták) | 368 |
| A 3,3 -diklórmetiloxaciklobután polimerjei | 369 |
| Olefinek és olefinszármazékok polimerizációja révén előállított makromolekulák | 369 |
| Poliolefinek | 370 |
| Aromás vinilszármazékok polimerjei | 375 |
| Halogénnel helyettesített olefinek polimerjei | 377 |
| Polivinilészterek és származékaik | 386 |
| Poliviniléter | 389 |
| Akrilsavszármazékok polimerjei | 389 |
| Karbonilvegyületek polimerizációja előállított makromolekulák | 392 |
| Poliformaldehid | 392 |
| Műanyagok feldolgozása és vizsgálata | 392 |
| Feldolgozás | 392 |
| Feldolgozás oldatból és diszperzióból | 393 |
| Feldolgozás sajtolással | 394 |
| Fröccsöntés | 394 |
| Feldolgozás csigasajtóval | 395 |
| Hengerlés, gyúrás és kalanderezés | 396 |
| Lemezek és fóliák alakítása és húzása | 397 |
| Bevonatok előállítása perfelhős eljárással, lángszórással | 397 |
| Egyéb feldolgozásmódok | 397 |
| Műanyag- és lakklágyítók | 398 |
| Általános áttekintés | 398 |
| A lágyítószerek vizsgálata | 401 |
| A lágyítók feldolgozása és alkalmazása | 403 |
| Belső lágyítás | 403 |
| Műanyagvizsgálat | 404 |
| Deformációs sajátságok | 404 |
| Az alkalmazhatósági hőmérséklet tartománya | 408 |
| Termikus, optikai és villamos tulajdonságok vizsgálata | 408 |
| Fizikai-kémiai vizsgálatok | 410 |
| Használati tulajdonságok vizsgálata | 411 |
| Irodalom | 411 |
| A természetes és szintetikus elasztomerek | |
| Bevezetés | |
| Meghatározás és nomenklatura | 425 |
| Az elasztomerek fejlődése és gazdasági jelentősége | 426 |
| A természetes kaucsuk | 427 |
| A természetes kaucsuk előfordulása és fajtái | 428 |
| Latex | 428 |
| A latex kitermelése | 428 |
| A latex összetétele | 429 |
| A latex konzerválása és stabilizálása | 430 |
| A latex töményítése | 431 |
| A természetes kaucsuk kinyerése és feldolgozása látexből | 432 |
| Koaguláció | 432 |
| A kicsapási eljárás | 432 |
| Keverékek összetétele, a vulkanizátumok tulajdonságai és alkalmazása | 434 |
| Szintetikus elasztomerek | 436 |
| A nagymolekulájú térhálósítható láncmolekulák szintézise | 436 |
| Polimerizációs eljárások | 438 |
| A diénpolimerek szerkezete | 443 |
| Diének polimerizációjával előállított szintetikus elasztomerek | 445 |
| Butadién és sztirol kopolimerjei | 445 |
| Butadién és akrilnitril kopolimerjei | 455 |
| Butadién és más vinilvegyületek kopolimerjei | 459 |
| A butadién polimerjei és ezek származékai | 461 |
| A 2-klórbutadién (kloroprén) polimerjei | 465 |
| A 2-metilbutadién (izoprén) polimerjei | 470 |
| A 2,3-dimentilbutadién polimerjei | 471 |
| Monovinil-vegyületekből készülő szintetikus elasztomerek | 472 |
| Izobutilén - izoprén - kopolimerek (butilkaucsuk) | 472 |
| Etilén-, propilén- és butilén-kopolimerek | 474 |
| Szulfoklórozott polietilén | 475 |
| Fluor és klórtartalmú etilénbázisú elasztomerek | 476 |
| Akrilészter alapú elasztomerek | 477 |
| Polikondenzációval és poliaddícióval előállított szintetikus elasztomerek | 479 |
| Poliuretán elasztomerek | 479 |
| Poliszulfid-elasztomerek | 484 |
| Szilikonkaucsuk | 485 |
| Segédanyagok, feldolgozás és vizsgálat | 486 |
| Gumiipari adalékanyagok és a gumikeverékek összetétele | 486 |
| Térhálósító rendszerek | 486 |
| Töltőanyagok | 490 |
| Lágyítók és feldolgozási segédanyagok | 492 |
| Keményítőszerek | 493 |
| Öregedésgátló szerek | 493 |
| Hajtóanyagok | 494 |
| Egyéb segédanyagok | 494 |
| A latexfeldolgozás segédanyagai | 496 |
| Keverékek receptúrája | 496 |
| A feldolgozás technológiája | 497 |
| Félkész gyártmányok előállítása szilárd kaucsuk feldolgozásával | 498 |
| Félkész gyártmányok előállítása latex feldolgozásával | 504 |
| Félkész gyártmányok előállítása oldatok feldolgozásával | 505 |
| Félkész gyártmányok meleg vulkanizálása | 506 |
| Különleges eljárások | 509 |
| Használt gumi regenerálása | 510 |
| Vizsgálati módszerek | 511 |
| Technológiai vizsgálati módszerek | 511 |
| Kémiai és fizikai vizsgálati módszerek | 517 |
| Irodalom | 519 |
| Szilikonok | |
| Bevezetés | 529 |
| A kémiai összetétel és a molekulafelépítés alapjai | 529 |
| Történeti fejlődés | 534 |
| Gazdasági adatok | 535 |
| Az organo-polisziloxánok előállítása | 536 |
| Általános rész | 536 |
| Alkilhalogén- és a alkilaloxiszilánok előállítása | 537 |
| Metil,- és fenilklórszilánok ipari előállítása; a Rochow-eljárás. Összehasonlítás a Grignard-eljárással | 538 |
| Különböző alkihalogén- és alkilalkoxiszilánok elválasztása és elkülönítése | 541 |
| Polisziloxánok előállítása | 542 |
| Hidrolízis és kondenzáció | 542 |
| Feldolgozás késztermékké | 543 |
| A szilikonok tulajdonságai és alkalmazásuk | 545 |
| Szilikonolajok | 545 |
| Szilikongyanták | 548 |
| Kaucsukszerűen rugalmas szilikonok (szilikongumi) | 550 |
| Szilikonzsírok | 552 |
| Alkáliszilikonátok | 552 |
| Irodalom | 553 |
| Műszálak | |
| Bevezetés | 557 |
| Történeti fejlődés | 559 |
| A műszálak gazdasági jelentősége | 560 |
| Nyersanyagok | 562 |
| Nagymolekulájú vegyületek mint a műszálak nyersanyagai | 562 |
| Átalakított természetes anyagok | 563 |
| Cellulóz | 563 |
| Alginsav | 569 |
| Fehérjék | 569 |
| Nagymolekulájú szintetikus polimerek | 570 |
| Polimaidok és rokon vegyületek | 572 |
| Poliészterek | 576 |
| Polimer szénhidrogének | 578 |
| Polivinihalogenidek | 578 |
| Polivinilalkohol | 579 |
| Az akrilnitril polimerjei és kopolimerjei | 580 |
| Polimer formaldehid | 582 |
| A műszálgyártás technológiája | 582 |
| Általános szempontok | 582 |
| Szálformázás oldatokból | 582 |
| Száraz fonási eljárás | 586 |
| Nedves fonási eljárások | 593 |
| Termikus formázás | 610 |
| Fonás olvadékból | 610 |
| Termikusan lágyított polimerizátumok fonása | 613 |
| Üvegszálak | 615 |
| A fonási eljárást követő munkafolyamatok | 616 |
| Nyújtás és temperálás | 616 |
| Fodrozás és vágás | 618 |
| Cérnázás és kupolás (Konen) | 620 |
| Kémiai utókezelés | 620 |
| Szálszerkezet és szálsajátságok | 621 |
| Molekuláris elrendeződés a szálakban | 621 |
| Vizsgálati módszerek | 621 |
| Nem nyújtott lineáris polimerek viselkedése | 622 |
| A nyújtás és fixálás mint molekulafizikai folyamatok | 623 |
| A nyújtott szálak szerkezete | 624 |
| Szálsajátságok | 626 |
| Szálvizsgálat | 626 |
| Egyedi szálsajátságok | 632 |
| Összefüggés a szál felépítése és tulajdonságai között | 633 |
| Rövid áttekintés a műszálak felhasználásáról | 634 |
| Irodalom | 636 |
| Lakknyersanyagok | |
| Általános áttekintés | 641 |
| A lakknyersanyagok gazdasági jelentősége | 641 |
| A festékek felosztása | 642 |
| A festékek felépítése | 642 |
| Kötőanyagok | 642 |
| Oldószerek | 643 |
| Színező és töltő alkotórészek | 643 |
| Adalékanyagok | 643 |
| A nyersanyagok | 644 |
| Kötőanyagok (filmképzők) | 644 |
| Zsíros olajok és átalakított termékeik | 644 |
| Természetes gyanták | 657 |
| Műgyanták | 662 |
| Egyéb kötőanyagok | 680 |
| Pigmentek, hígítószerek és töltőanyagok | 685 |
| Oldószerek | 686 |
| Lakkadalékok | 689 |
| Szárítóanyagok (szikkatívok) | 689 |
| Lágyító- és plasztifikálószerek | 690 |
| Egyéb lakkadalékok | 691 |
| Lakkelőállítási eljárások és lakkvizsgálati módszerek | 692 |
| A lakk-készítés módjai | 692 |
| Színtelen lakkok | 693 |
| Pigmentált festékek | 695 |
| Késtapaszok | 696 |
| Lakkhoz hasonló műanyagbevonatok | 697 |
| Bevonatok plasztiszolokból | 697 |
| Fluidizációs ráolvasztás | 697 |
| Lángszórás | 697 |
| Bevonatok készítése fóliákból | 698 |
| Vizsgálati módszerek és mérőszámok | 698 |
| Lakknyersanyagok | 698 |
| Lakkok és lakkfestékek vizsgálata | 700 |
| Bevonatok (lakkrétegek) vizsgálata | 703 |
| Irodalom | 703 |
| Robbanóanyagok | |
| Bevezetés | 709 |
| Mehatározások és fejtegetések | 709 |
| A robbanás és a robbanékony anyag fogalmának meghatározása | 709 |
| A robbanékony anyagok kémiája | 709 |
| A robbantószerek | 712 |
| A gyakorlati alkalmazhatóság határai | 713 |
| Elégés, explózió és robbanás (detonáció) | 713 |
| A gyakorlati robbantószerek és lőporok áttekintése | 715 |
| Feketelőpor | 715 |
| Salétromsavészterek | 715 |
| Nitrovegyületek | 716 |
| Dinamitok | 716 |
| Por alakú ipari robbantószerek | 717 |
| Sújtólégbiztos robbantószerek | 717 |
| Folyékony oxigén alapú robbantószer-keverékek | 717 |
| Iniciálóanyagok és gyújtóanyagok | 718 |
| Füst nélküli lőpor | 718 |
| A robbanószerek minősítése | 718 |
| A vegyi összetétel megállapítása | 718 |
| A fizikai állapot meghatározása | 718 |
| A detonációsebesség mérése | 719 |
| További jellegzetes vizsgálatok | 721 |
| Robbantótechnikai alkalmazás és a robbantószerek tulajdonságai | 723 |
| Robbanóanyagok és robbantószerek előállítása | 724 |
| Feketelőpor és robbanósalétrom | 724 |
| Folyékony salétromsavészterek | 725 |
| A salétromsavészterek tulajdonságai | 725 |
| Nitroglicerin | 726 |
| Egyéb folyékony salétromsavészterek | 735 |
| Szilárd salétromsavészterek | 736 |
| Nitrocellulóz | 736 |
| Nitrokeményítő | 740 |
| Különböző nitrucukrok | 740 |
| Nitromannit | 741 |
| Nitropentaeritrit | 741 |
| Aromás nitrovegyületek | 742 |
| A benzol és klórbenzol nitroszármazékai | 743 |
| A fenol és krezol nitroszármazékai | 744 |
| A toluol és xilol nitroszármazékai | 746 |
| A nitrát anilinek | 749 |
| A naftalin nitroszármazékai | 750 |
| Két benzolmagot tartalmazó nitrovegyületek | 750 |
| Trinitrofenilmetilnitramin | 750 |
| Alifás nitrovegyületek | 751 |
| Nitroparaffinok | 751 |
| Alifás nitraminok | 751 |
| Szerves nitrátok és perklorátok | 754 |
| Ipari robbantószerek | 754 |
| Pol alakú robbantószerek nem zselatinált robbanóolaj fő energiahordozóval | 754 |
| Robbanózselatinok és zselatindinamitok | 755 |
| Oxisav-só alapú, por alakú robbantószerek | 758 |
| Biztonsági robbantószerek | 760 |
| Oxilikvitek | 762 |
| Folyékony robbantószerek | 763 |
| Füst nélküli lőpor | 763 |
| Illó oldószerek előállított lőpor | 763 |
| Illó oldószerek nélkül előállított lőporok | 763 |
| Oldószer nélküli lőporok kristályos nitrovegyületekkel | 764 |
| Gyújtóanyagok (iniciálóanyagok) | 764 |
| Durranóhigany | 765 |
| Ólomazid | 765 |
| Diazodinitrofenol (4,6-dinitro-2-diazo-1-oxibenzol) | 766 |
| Robbantógyutacsok előállítása | 766 |
| Gyújtózsinórok és elektromos gyújtók előállítása | 766 |
| Irodalom | 767 |
| Fényképészeti filmek, lemezek és papírok gyártása | |
| Általános áttekintés | 773 |
| Bevezetés | 773 |
| A fényképezés fejlődése | 773 |
| A fényképészeti anyag és felhasználása | 775 |
| Fizikai és kémiai alapelvek | 775 |
| Az ezüsthalogenidek tulajdonságai és fényképészeti viselkedésük | 775 |
| A színes fényképezés fizikai és kémiai alapjai | 779 |
| A fényképészeti anyag vizsgálata | 780 |
| A fényérzékenység | 780 |
| A színképérzékenység | 782 |
| Gradáció, fátyol | 782 |
| A fényképészeti anyag tárolhatósága | 783 |
| A fényképészeti papírok felülete és színe, valamint öntési minősége | 783 |
| Az ezüst felvitele, a rétegvastagság, az olvadáspont | 783 |
| Képélesség, feloldóképesség, fényudvar elleni védelem | 784 |
| A fényképészeti anyag kidolgozása | 784 |
| Negatív-pozitív eljárás, fordítási eljárás, ezüstsó-diffúzió eljárás | 784 |
| A kidolgozó fürdők | 785 |
| Az ezüst-bázisú fényképészeti anyagok | 786 |
| A fényképészeti emulzió | 786 |
| A fényképészeti emulzió készítésének nyersanyagai | 786 |
| Az emulzió készítése | 788 |
| Emulzióadalékok | 794 |
| Réteghordozók | 800 |
| A fényképészeti film | 800 |
| A papír | 802 |
| Fényképészeti lemezek | 803 |
| Öntési bevonótechnika | 804 |
| Az öntési eljárás | 804 |
| Az emulzióréteg dermedése | 806 |
| Az emulcióréteg fénymásolás | 809 |
| Védőréteg, rétegsorozatok | 807 |
| Öntési vastagság | 808 |
| Kiszerelés, raktározás | 808 |
| Fényképészeti eljárások, ezüstsók nélkül | 809 |
| Fotokémiai fénymásoló eljárások | 809 |
| Vassókkal végzett fénymásolás | 809 |
| Bikromátos másoló eljárások | 809 |
| Diazotípia | 810 |
| Elektrofényképészeti másoló eljárások | 811 |
| Hőmásoló eljárás | 812 |
| Irodalom | 812 |
| A kártevők elleni vegyi védekezés | |
| Bevezetés | 817 |
| A kártevők elleni védekezés feladata és fejlődése | 817 |
| A kártevők elleni védekezés rendszerezése | 817 |
| A kártevők elleni védekezés gazdasági jelentősége | 818 |
| Toxikológia | 820 |
| Növényvédelem | 820 |
| Általános szempontok | 820 |
| A felhasználási technika | 821 |
| Az eszközök | 821 |
| Az eszközök | 822 |
| A rovarirtó szerek | 822 |
| Természetes szervetlen és szerves rovarírtó szerek | 822 |
| Szintetikus rovarírtó szerek | 826 |
| Atkaölő szerek | 840 |
| Peteölő szerek | 841 |
| Fonálféregölő szerek | 843 |
| Szervetlen gombaölő szerek | 843 |
| Szerves gombaölő szerek | 845 |
| Gyomirtó szerek | 849 |
| Totális gyomirtó szerek | 850 |
| Szelektív növényirtó szerek | 851 |
| Újabb termékek | 852 |
| Készletvédelem | 852 |
| Gáz alakú rovarirtó szerek | 853 |
| Gyomor- és érintési mérgek | 855 |
| Moly elleni védőszerek | 855 |
| Rágcsálóirtó szerek | 856 |
| Higiéniai kártevők elleni védelem | 858 |
| Irodalom | 860 |
Folytatás Microsoft-tal