Kémiai laboratóriumi gyakorlatok I.

Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki kar

Szerző

Szerkesztő

Budapest

'Gábor Tamás: Kémiai laboratóriumi gyakorlatok I. ' összes példány

Kiadó:	Műegyetemi Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1994
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	196 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal. Tankönyvi szám: 65009.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

1. BEVEZETÉS
A Budapesti Műszaki Egyetem Vegyészmérnöki Karán az elsőéves hallgatók felsőfokú tanulmányaik elkezdésekor a Szervetlen Kémia Tanszéken lépnek be először kémiai laboratóriumba. A tanszék által oktatott „Kémiai laboratóriumi gyakorlat" tantárgy keretében a laboratóriumi munka alapjait kívánjuk a hallgatókkal megismertetni. Ehhez meg kell ismerniük a legfontosabb laboratóriumi eszközöket, készülékeket, berendezéseket, el kell sajátítani különböző műveleteket, meg kell ismerniük az alapvető szervetlen kémiai anyagokat. Ahhoz, hogy a fenti célokat elérhessük, a tantárgy programjában a következő feladatok szerepelnek:
1. Preparativ feladatok. A hallgatóknak a félév során a részletes programban előírt alapvető feladatokat, különböző szervetlen anyagok előállítását kell elvégezni. Ezek az alábbi típusúak: szennyezett anyagok tisztítása átkristályosítással, desztillációval, szublimációval; szervetlen vegyületek előállítása csapadékos reakcióval, fémoldással, gázfejlesztéssel, kristályosítással, izzítással; levegőre érzékeny vegyület, komplex vegyületek, elektrokémiai úton előállítható anyagok szintetizálása.
2. Mérési feladatok. A programban a következő alapvető mérési feladatok szerepelnek: tömegmérés, sűrűségmérés areométerrel, Mohr-Westphal-mérleggel, piknométerrel, olvadáspont- és forráspont-meghatározás, lombikkalibrálás, molekulatömeg-meghatározás fagyáspont-csökkenés, forráspont-emelkedés és Victor Meyer-módszerrel, pH-mérés, hőmérőkalibrálás.
3. Elméleti számonkérések. Egy kémiai laboratóriumban dolgozó hallgatónak ismernie kell a legfontosabb laboratóriumi eszközöket, műveleteket, anyagokat, munkavédelmi és tűzrendészeti szabályokat. Ezeket az ismereteket a félév elején zárthelyi keretében kéljük számon, és aki ezen a számonkérésen nem felel meg, mindaddig nem dolgozhat, amíg szóbeli beszámolón nem igazolja az alapvető ismeretek elsajátítását. A munkavédelmi zárthelyin kívül a hallgatóknak a félév során két alkalommal kell Vissza

Tartalom

TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
1. BEVEZETÉS 3
2. ÁLTALÁNOS LABORATÓRIUMI ISMERETEK 5
2.1. Munkavédelmi rendszabályok 6
2.2. Tűzrendészeti rendszabályok 7
2.3. Mérgező anyagok 9
2.3.1. Mérgező gázok és az ellenük való védekezés 10
2.3.2. Fontosabb szervetlen mérgező anyagok 14
2.3.3. Szerves oldószerek 15
2.4. Laboratóriumi üvegedények és-eszközök 17
2.4.1. Az üveg tulajdonságai 17
2.4.2. Hőálló üvegedények 23
2.4.3. Nem hőálló üvegedények 25
2.5. Laboratóriumi porcelán edények 27
2.6. Laboratóriumi fémeszközök 27
2.7. Egyéb anyagból készült eszközök 28
2.8. Laboratóriumi edények, eszközök tisztítása 30
2.9. Jegyzőkönyvvezetés, követelményrendszer 31
2.9.1. Jegyzőkönyvvezetés 31
2.9.2. Követelményrendszer, osztályzás 32
3. LABORATÓRIUMI ALAPMŰVELETEK 35
3.1. Melegítés 35
3.1.1. Gázégők 35
3.1.2. Elektromos fűtési rendszerek 37
3.2. Hűtés 38
3.3. Oldás, oldatkészítés 39
3.3.1. Az oldatok összetétele 41
3.4. Csapadékok leválasztása, szűrés 42
3.4.1. Szűrés üvegtölcséren 44
3.4.2. Szűrés vízsugárszivattyúval 45
3.5. Szántás
3.5.1. Folyadékok és gázok szárítása 51
3.6. Kristályosítás
3.6.1 Szennyezett anyag tisztítása átkristályosítással 55
3.7. Desztillálás ^
3.7.1 Szennyezett folyadék tisztítása desztillációval 57
3.8. Szublimálás 58
3.8.1. Szennyezett anyag tisztítása szublimációval 59
3.9. Műveletek gázokkal 60
3.9.1 Gázpalackok 60
3.9.2. Gázfejlesztés laboratóriumban 64
3.9.3. Gázok tisztítása, szárítása 67
4. PREPARATÍV FELADATOK 69
4.1. Kloridok 69
4.1.1. Fizikai tulajdonságok 69
4.1.2. Kloridok előállítása 70
4.1.3. Kloridok tulajdonsága és felhasználása 72
4.1.4. Kloridok előállítása karbonátokból 78
4.1.5. Kloridok előállítása oxidokból 78
4.1.6. Vízben nem oldódó kloridok előállítása 79
4.2. Egyéb halogenidek 81
4.3. Halogének oxosavainak sói 83
4.4. Oxidok 88
4.4.1. Fizikai tulajdonságok 89
4.4.2. Oxidok előállítása 89
4.4.3. Oxidok tulajdonsága és felhasználása 91
4.5. Szulfidok 100
4.5 .1. Fizikai és kémiai tulajdonságok 101
4.5.2. Szulfidok előállítása 102
4.5.3. Szulfidok tulajdonsága és felhasználása 103
4.6. Szulfitok 111
4.6.1. Szulfitok előállítása 111
4.7. Tiosavak és sói 113
4.8. Szulfátok 115
4.8.1. Fizikai és kémiai tulajdonságok 115
4.8.2. Szulfátok előállítása 116
4.8.3. Szulfátok tulajdonsága és felhasználása 118
4.9. Nitrátok 128
4.9.1. Fizikai tulajdonságok 128
4.9.2. Nitrátok előállítása 129
4.9.3. Nitrátok tulajdonsága és felhasználása 131
4.10. Foszfátok 139
4.10.1. Foszfátok előállítása 139
4.10.2. Ortofoszfátok reakciói 140
4.10.3. Foszfátok tulajdonsága és felhasználása 141
4.11. Karbonátok 145
4.11.1. Fizikai és kémiai tulajdonságok 145
4.11.2. Karbonátok előállítása 146
4.11.3. Karbonátok tulajdonsága és felhasználása 147
4.12. Bórsav és sói 153
4.12.1. Borátok reakciói 153
4.12.2. Bórsav és borátok tulajdonsága és felhasználása 154
4.13. Komplex vegyületek 157
4.13.1. Komplexek tulajdonságai 159
4.13.2. Komplexekelőállítása 159
4.14. Szerves savak sói 171
4.14.1. Szerves savak sóinak előállítása 171
4.14.2. Szerves savak sóinak tulajdonsága és felhasználása 173
4.15. Elektrokémiai úton előállítható preparátumok 176
4.15.1. Elektrokémiai alapfogalmak 176
4.15.2. KMnC>4 koncentrációjának fotometriás meghatározása 183
FÜGGELÉK 189
FELHASZNÁLT ÉS AJÁNLOTT IRODALOM 196

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem

Kuponos kedvezmény ezen könyv esetében nem vehető igénybe.