| I/1. Kötet | |
| Bevezetés (Szücs Miklós) | 13 |
| A kémiai technológia tárgyköre és rendszere | 13 |
| A fizikai-kémiai törvények technológiai alkalmazása | 14 |
| Kémiai egyensúlyok a technológiai folyamatokban | 15 |
| Néhány technológiai folyamat egyensúlyi helyzetének vizsgálata | 17 |
| A technológiai folyamatok sebessége | 20 |
| Kémiai technológiai számítások | 28 |
| Anyagmérleg | 28 |
| Energiamérleg | 30 |
| A kitermelés számítása | 32 |
| A berendezések kapacitása, termelékenysége, a termelés intenzitása | 33 |
| A kémiai technológiai gyártási folyamatok jellege | 34 |
| A gyártási folyamatok ábrázolása | 35 |
| A kémiai technológiai eljárások nyersanyagai | 39 |
| A vegyipar energiagazdálkodása | 41 |
| A vegyipari üzemek telepítési helyének megválasztása | 44 |
| ENERGIAGAZDÁLKODÁS | 46 |
| Energiaforrások és energiagazdálkodás (Simek Rezső) | 46 |
| Energiaszükségletek | 46 |
| Energiaforrások | 50 |
| Energiagazdálkodás | 55 |
| Tüzeléstechnikai alapismeretek | 61 |
| Égéshő és fűtőérték | 62 |
| A kőszén alkatrészei és jellemzői | 66 |
| Az égési hőmérséklet | 69 |
| A tüzelőanyagok égése | 71 |
| Tüzelőszerkezetek | 85 |
| Szilárd tüzelőanyagok elégetésére alkalmazott tüzelőszerkezetek | 85 |
| Cseppfolyós tüzelőanyagok elégetésére alkalmazott tüzelőszerkezet | 96 |
| Gáz halmazállapotú tüzelőanyagok elégetésére alkalmazott tüzelőszerkezetek | 100 |
| AZ ENERGIAHORDOZÓK KÉMIAI TECHNOLÓGIÁJA | 103 |
| A fa kémiai technológiája (Lányi Béla) | 103 |
| A fa tartósítása (konzerválása) | 105 |
| A fa felhasználása tüzelésre | 105 |
| A fa lepárlása | 107 |
| Terpentin és gyanta kinyerése | 119 |
| A fa cukrosítása | 120 |
| A tőzeg kémiai feldolgozása (Retezár Árpád) | 120 |
| A tőzeg keletkezése | 120 |
| A tőzeg fajai és előfordulása | 121 |
| A tőzeg termelése | 124 |
| A tőzeg szárítása | 126 |
| A tőzeg ipari hasznosítása | 130 |
| A tőzeg mezőgazdasági felhasználása | 133 |
| A kőszén kémiai feldolgozása (Simek Rezső) | 134 |
| A kőszén képződése és előfordulása | 136 |
| A kőszén tulajdonságai | 138 |
| A kőszén termelése és előkészítése | 140 |
| A kőszén bányászata | 140 |
| A kőszén tárolása | 141 |
| A kőszén szállítása | 142 |
| A kőszén előkészítése | 142 |
| A kőszén elgázosítása | 150 |
| Az elgázosítás elmélete | 150 |
| Közönséges gázgenerátorok | 153 |
| Elgázosítás vízgőzzel | 163 |
| Különleges generátorok | 167 |
| A kőszén lepárlása | 173 |
| A lepárlás elmélete | 173 |
| Kishőfokú lepárlás | 177 |
| Nagyhőfokú lepárlás | 186 |
| A kőszénfeldolgozás melléktermékei | 200 |
| Gáztisztítás | 200 |
| A kátrány feldolgozása | 207 |
| Gázvízfeldolgozás | 209 |
| Kőolaj és kőolajtermékek | 211 |
| A kőolajipar fejlődése | 211 |
| A kőolajpárlatok jellemzői | 217 |
| A kőolajpárlatok kémiai összetétele | 217 |
| A kőolajpárlatok technológiai tulajdonsága | 223 |
| A kőolajok minősítése | 267 |
| Kőolajtermelés | 285 |
| Motorhajtóanyagok gyártása | 294 |
| A kőolaj előkészítése a feldolgozásra | 294 |
| A kőolaj lepárlása | 296 |
| Az atmoszférikus lepárlás termékeinek finomítása | 322 |
| Krakkolás | 326 |
| Nagy oktánszámú benzinek gyártása | 336 |
| Kenőanyagok gyártása | 338 |
| Kenőolajpárlatok előkészítése finomításra | 341 |
| Kenőolajpárlatok finomítása | 356 |
| Gépzsírok gyártása | 381 |
| Bitumenek és aszfaltok gyártása | 388 |
| Mesterséges motorhajtóanyagok gyártása (Varga József) | 396 |
| Kőszén és kátrány nagynyomású hidrogénezése | 396 |
| A nagynyomású hidrogénezés általános munkamódszere | 396 |
| Katalizátorok | 399 |
| A nyersanyagok előkészítése | 410 |
| A hidrogénező ipar készülékei | 412 |
| Folyadékfázisú hidrogénezés | 422 |
| A hidrogénező üzemek néhány fontosabb melléktermékének hasznosítása | 433 |
| A kőszén hidrogénezésének újabb változatai | 442 |
| Fischer - Tropsch-eljárás | 444 |
| Atmoszférikus és középnyomású szintézis | 445 |
| A szintézis továbbfejlesztése | 447 |
| Az eljárások összehasonlítása | 451 |
| A reakciótermékek elkülönítése és hasznosítása | 454 |
| VÍZTECHNOLÓGIA | 457 |
| A víz mint oldószer | 459 |
| A víz előfordulása | 464 |
| A víz kinyerése és előkezelése | 469 |
| Ivóvíz | 477 |
| Ipari vízellátás | 490 |
| Ipari vízelőkészítés (a víz lágyítása) | 469 |
| A szennyvíztisztítás technológiája | 509 |
| FÜGGELÉK: Atomreaktorkémia, sugárzáskémia és technológiájuk (Földiák Gábor) | 527 |
| I/2. kötet | |
| Bevezetés | 5 |
| Gázok szétválasztása mélyhűtéssel | 7 |
| A levegő szétválasztása | 8 |
| Ipari gázok szétválasztása mélyhűtéssel | 27 |
| Nitrogénipar (Honti György) | 32 |
| Szintézisgázgyártás | 32 |
| Nyers-szintézisgáz előállítása | 33 |
| Nyers-szintézisgáz tisztítása | 39 |
| Ammónia szintetikus előállítása | 54 |
| Az ammóniaszintézis fiziko-kémiai alapjai | 55 |
| Az ammóniaszintézis ipari eljárásai | 68 |
| Salétromsav előállítása | 78 |
| Ammónia katalitikus oxidációja | 80 |
| Nitrózus gázok feldolgozása híg salétromsavvá | 92 |
| Tömény salétromsav előállítása | 108 |
| Egyéb nitrogénvegyületek előállítása | 117 |
| Kén- és kénsavipar | 124 |
| Kéndioxid tartalmú gázok előállítása | 127 |
| Kénsavgyártás nitrogénoxidok segítségével | 141 |
| Kontakt kénsavgyártás | 147 |
| A kénsavipar egyéb termékei és eljárásai | 157 |
| Foszfor és foszforvegyületek ipara | 161 |
| Foszfor | 161 |
| Foszforsav | 165 |
| A foszforsav nátriumsói | 169 |
| Műtrágyagyártás (Balla Béla) | 173 |
| A műtrágyázás alapelvei | 173 |
| Foszfátműtrágyák | 176 |
| Nitrogénműtrágyák | 206 |
| Káliműtrágyák | 226 |
| Elektrokémiai iparok | 234 |
| Vizes oldatok elektrolízise | 234 |
| Elektrolitos vízbontás | 234 |
| Vizes akáliklorid-oldatok elektrolízise | 238 |
| Klóripar | 253 |
| Sósavgyártás | 257 |
| Hipoklorit előállítása | 261 |
| Elektrotermikus iparok | 263 |
| Kalciumkarbid | 264 |
| Sziliciumkarbid | 273 |
| Elektrografit | 276 |
| Szervetlen sók technológiája | 279 |
| Szódaipar | 279 |
| Leblanc-eljárás | 280 |
| Solvay-eljárás | 282 |
| Egyéb szódaszármazékok előállítása | 294 |
| Pigmentek technológiája | 297 |
| Pigmentek általános tulajdonságai | 297 |
| Pigmentek általános gyártástechnológiája | 299 |
| Pigmentek előállítása és tulajdonságai | 299 |
| Egyéb szervetlen sók technológiája | 306 |
| Bróm és vegyületei | 306 |
| Jód és vegyületei | 309 |
| Magnéziumvegyületek | 311 |
| Krómvegyületek | 313 |
| Mangánvegyületek | 320 |
| Báriumsók | 324 |
| Bórsav és bórax | 327 |
| Arzénvegyületek | 330 |
| Ciánvegyületek | 333 |
| Timföldgyártás | 336 |
| A timföldgyártás nyersanyagai és a feldolgozás lehetőségei | 336 |
| A timföldipar áttekintése | 342 |
| Savas eljárások | 343 |
| Elektrotermikus eljárások | 344 |
| Lúgos eljárások | 345 |
| Bayer-eljárás | 347 |
| Az eljárás fiziko-kémiai alapelvei | 347 |
| A Baywr-eljárás gyártási műveletei | 352 |
| Szódás-meszes zsugorító eljárások | 372 |
| Gazdasági mutatók és statisztikai adatok | 374 |
| Fényérzékeny anyagok ipara (Berti Imre) | 377 |
| Elméleti rész | 377 |
| A fényérzékeny anyagok tulajdonságai és azok vizsgálata | 379 |
| A fényérzékeny réteg gyártása | 381 |
| A fényérzékeny rétegek nyersanyagai | 387 |
| Színes fényképezés | 388 |
| Különleges fényérzékeny rétegek | 397 |
| II. kötet | |
| METALLURGIA | 7 |
| Bevezetés (Varga József) | 7 |
| Vas-acél fémek | 15 |
| Vas és acél (Dr. Sailer Géza) | 15 |
| Általános rész | 15 |
| A vasgyártás alapanyagai | 18 |
| Nyersvasgyártás | 30 |
| Acélgyártás | 48 |
| Acélötvöző fémek (Straub Gyula) | 73 |
| Kobalt | 73 |
| Nikkel | 75 |
| Mangán | 78 |
| Króm | 80 |
| Molibdén | 81 |
| Wolfrám | 83 |
| Vanádium | 84 |
| Titán (Jakóby László) | 85 |
| Könnyűfémek | 88 |
| Bevezetés (Jakóby László) | 88 |
| Alumínium (Szakál Pál) | 89 |
| Tulajdonságok, felhasználás | 89 |
| Az aluminiumelektrolízis elmélete | 92 |
| Az elektrolízis technológiája | 99 |
| Az alumínium raffinálása | 108 |
| Magnézium (Jakóby László) | 111 |
| Tulajdonságai és felhasználása | 111 |
| A magnéziumkohászat módjai | 113 |
| Berillium (Jakóby László) | 127 |
| Kalcium (Jakóby László) | 131 |
| Alkálifémek (Straub Gyula) | 133 |
| Nátrium | 133 |
| Kálium | 134 |
| Litium | 135 |
| Cézium és rubidium | 136 |
| Nehéz nem-vas fémek (Straub Gyula) | 136 |
| Réz | 136 |
| Arany és ezüst | 145 |
| Cink | 150 |
| Kadmium | 157 |
| Higany | 159 |
| Ón | 162 |
| Ólom | 166 |
| Antimon | 173 |
| Bizmut | 175 |
| Porkohászat (Dobos Dezső) | 176 |
| Fémek korróziója és a korrózió elleni védelem (Bácskai Gyula) | 178 |
| A korrózió fogalma és jelentősége | 178 |
| A korrózió elmélete | 179 |
| A korróziót befolyásoló tényezők és a korrózió sebessége | 186 |
| A korrózió elleni védekezés | 193 |
| A korrózió megjelenési alakjai | 204 |
| A korrózió mérőmódszerei | 209 |
| Irodalom | 211 |
| SZILIKÁTKÉMIAI IPAROK | 213 |
| Az üveggyártás (Korányi György) | 215 |
| Az üveggyártás anyagai | 216 |
| A nyersanyagok előkészítése | 218 |
| Az üveg olvasztása | 219 |
| Az üveggyártás ágazatai | 224 |
| Öblösüveggyártás | 224 |
| Síküveggyártás | 229 |
| Műszaki üveg gyártása | 232 |
| Zománcipar (Grofcsik János) | 235 |
| Zománcok összetétele és készítése | 236 |
| A zománcozás technológiája | 238 |
| Finomkerámia (Mattyasovszky-Zsolnay László) | 239 |
| Finomkerámiai termékek csoportosítása | 239 |
| A finomkerámia nyersanyagai | 241 |
| Finomkerámiai készítmények gyártása | 247 |
| A finomkerámiai gyártmányok főbb műszaki tulajdonságai | 253 |
| Műszaki porcelán | 254 |
| Háztartási és díszmű porcelán | 254 |
| Kőagyag | 255 |
| Fehércserép | 255 |
| Nagyfrekvenciás szigetelőanyagok | 256 |
| Csiszolókorongok | 257 |
| Durvakerámia (Grofcsik János) | 257 |
| Tégla és tetőcserép | 265 |
| Klinker és keramit | 265 |
| Tűzálló anyagok | 266 |
| Tűzálló anyagok tulajdonságai | 268 |
| Samott | 270 |
| Szilika | 272 |
| Dinasz | 273 |
| Magnezittégla | 274 |
| Timföldben dús tűzálló anyagok | 275 |
| Különleges tűzálló áruk | 277 |
| Építőipari kötőanyagok (Bereczky Endre) | 277 |
| Nem hidraulikus kötőanyagok | 279 |
| Mész | 279 |
| Gipsz | 284 |
| Magnéziacement | 286 |
| Hidraulikus kötőanyagok | 287 |
| Nyersanyagok | 288 |
| Hidraulikus mész, románcement | 292 |
| Zsugorított cementek | 292 |
| Irodalom | 306 |
| ROBBANÓANYAGOK (KUNZ ALFONZ) | 307 |
| Általános jellemző tulajdonságok | 309 |
| Osztályozás és gyártási eljárások | 314 |
| Ipari robbanóanyagok | 335 |
| Irodalom | 339 |
| SZERVES SZERKEZETI ANYAGOK (OLTAY ERNŐ) | 340 |
| Bevezetés | 340 |
| Kaucsukipar | 341 |
| Gumipar | 341 |
| Kaucsuk feldolgozása gumivá | 347 |
| Gumiáruk főbb típusainak előállítása | 351 |
| Kaucsukszármazékok | 353 |
| Cellulózipar | 354 |
| Cellulóz előfordulása | 354 |
| Cellulóz előállítása | 356 |
| Papírgyártás | 360 |
| Cellulózalapú műanyagok | 363 |
| Száradó olajok és lakkok | 368 |
| Fehérjeiparok | 371 |
| A fehérjék előfordulása és felépítése | 371 |
| Bőrgyártás | 372 |
| Zselatin- és enyvipar | 375 |
| Kazeinalapú műanyagok | 376 |
| Műanyagipar | 377 |
| Elméleti rész | 377 |
| Műanyagok gyártása | 378 |
| Műanyagok feldolgozása | 391 |
| Műanyagok felhasználása | 393 |
| Irodalom | 396 |
Folytatás Microsoft-tal