Előszó
Általános kémiai tanulmányaink során meggyőződhetünk arról, hogy milyen szoros összefüggés van az anyagok szerkezete és tulajdonságaik között. A szerkezet ismeretében "megjósolhatjuk" bármely anyag fizikai tulajdonságait, pl. az anyag színes vagy színtelen voltát, halmazállapotát, vízoldhatóságát, forrás-, ill. olvadáspontját, sűrűségét. Az anyagok kémiai tulajdonságaira is következtethetünk részecskéinek atom-, ill. molekulaszerkezetéből, így szintén "megjósolhatjuk" az anyag oxidáló vagy redukáló hajlamát, protolitikus sajátságát. az anyagi halmazon belüli másodrendű kötőerő nagyságát, ill. a vegyületek kötéserősségét ismerve arra is következtethetünk, hogy mekkora a kérdéses anyag reakciókészsége közönséges körülmények között. Ugyancsak az anyag szerkezetének ismeretében dönthető el az is, hogy az elem vagy vegyület a természetben előfordul-e, és ha igen, milyen formában, hol keressük. Az előfordulás és a kémiai tulajdonságok ismerete pedig elősegíti annak megítélését, hogy milyen módon lehet az illető anyagot ipari, ill. laboratóriumi méretekben előállítani, és mire lehet felhasználni.
Mindezek azt bizonyítják, hogy a kémia korántsem száraz, lexikális tudomány, az egymástól független kémiai adatok halmaza. Az általános kémiai ismeretek birtokában a kémia igen logikus, és azok alkalmazása révén könnyen elsajátítható ismeretanyag. A kémiai anyagok tulajdonságainak alapos ismerete, az anyagszerkezet és az anyagi tulajdonságok összefüggésének tudása a vegyészek mindennapos munkájához elengedhetetlen, alapvető követelmény.
Reméljük, hogy ez a munkafüzet, amely a munkáltatva tanulást, az önálló tanulói ismeretszerzést szolgálja, elő fogja segíteni az általános kémiai megértését, elsajátítását.
Vissza