Kémia - Kémiai technológia

Tartalom

ALAPFOGALMAK 5
1.1 A kémia tárgya és felosztása 5
1.2 Megmaradástörvények 6
1.21 A tömegmegmaradás törvénye 6
1.22 Az energiamegmaradás törvénye 7
1.221 A tömeg relativitása; Einstein "ekvivalencia" elve 7
1.23 Az anyagmegmaradás törvénye 8
SZTÖCHIOMETRIA 10
2.1 Az elemek vegyjele 10
2.2 Affinitás 10
2.3 Elektronegativitás 11
2.4 Atomsuly 12
2.5 Vegyérték 13
2.6 Tapasztalati és szerkezeti képlet 13
2.7 Avogadro törvénye 15
2.8 Grammatomsuly és gramm-molekulasuly? móltérfogat; mólszám 16
2.9 Elemek és vegyületek egyenértéksulya 17
2.10 A sztöchiometria három alaptörvénye 19
2.101 Az állandó súlyviszonyok törvénye 19
2.102 A többszörös súlyviszonyok törvénye
2.103 A vegyülő gázok térfogati törvénye
2.11 A kémiai folyamatokat leiró egyenletek 22
2.12 Kémiai számitások 23
3. KÉMIAI RENDSZERTAN 27
3.1 Elemek csoportosítása és felosztása 27
3.2 A hosszú perióduso.s rendszer 28
3.3 A periódusos rendszer elemeinek jellemzése 31
3.31 Alkálifémek 31
3.32 Alkáliföldfémek 32
3.33 Az aluminiumcsoport elemei 33
3.34 A széncsoport elemei 35
3.35 A nitrogéncsoport elemei 36
3.36 Az oxigéncsoport elemei 38
3.37 A halogének 39
3.371 A szkandiumcsoport 41
3.372 A titáncsoport 41
3.373 A vanádiumcsoport 4-1
3.374 A krómcsoport 42
3.375 A mangáncsoport 42
3.38 A vascsoport elemei 43
3.381 Nemesfémek 44
3.382 A cinkcsoport elemei 45
3.4 Vegyületek rendszerezése és tipusai 45
3.41 Savak 46
3.42 Bázisok 47
3.43 Sók 47
3.431 A sók felosztása 48
3.5 A kémiai reakciók fő tipusai 49
4. HALMAZÁLLAPOTOK 51
4.1 Szilárd, cseppfolyós,légnemű és plazma állapotok jellemzése 51
4.2 A kinetikus gázelmélet 54
4.3 Gáztörvények 55
4.31 Boyle-Mariotte törvénye 55
4.32 Gay-Lussac törvényei 57
4.33 Az általános' gáztörvény 58
4.34 A gázok állapotegyenlete 59
4.35 Adiabatikus állapotváltozás 61
4.4 Gázelegy össznyomásának kiszámítása Dalton törvénye alapján 62
4.5 Telitett gőzök tulajdonságai 62
4.6 A Gibbs-féle fázistörvény 64
5. OLDATOK 69
5.1 Szilárd, cseppfolyós és gázhalmazállapotú anyagok oldhatósága folyadékokban 69
5.2 Koncentrációk 73
5-21 Tömegszázalék 73
5.22. Térfogatszázalék 74
5.23 Vegyesszázalék 74
5.24 Mólkoncentráció 74
5.25 Normálkoncentráció 75
5.26 Móltört 75
5.3 Hig oldatok törvényei 76
5.31 Fagyáspontcsökkenés és forráspont-emelkedés 77
5.4 Kolloidok 80
5.41 Lamináris difform rendszerek tulajdonságai 81
5.42 Diszperz rendszerek és tulajdonságaik 82
5.43 Kolloid szol - kolloid gél átalakulása 85
6. TERMOKÉMIA 86
6.1 Kémia termodinamika 86
6.2 A reakcióhő meghatározása keverési kalorimétérrel 89
6.3 Képződéshő 90
6.4 Módosulatváltozási hő 92
6.5 Fázisátalakulási hők 93
6.6 Oldási hő 93
6.7 Fajhő, atomhő, mólhő 95
6.8 Termokémiai folyamatok leirása egyenletekkel 97
6.9 A termokémia főtétele: HESS törvénye 98
6.10 Eeakciónő és képződéshők kiszámítása 99
6.11 Az égési reakció termotechnikai paraméterei 100
6.111 Az égési hőmérséklet és mérése 101
6.12 A hőmérséklet mérése 102
6.13 Az égés folyamata 103
7. ATOMELMÉLET 107
7.1 Az atomelmélet fejlődése 107
7.2 Az elemi részek és fizikai jellemzőik 107
7.21 Az atommag szerkezete 111
7.22 Az atom méretei 113
7.3 Izotóp elemek 116
7.4 Természetes elemek radioaktiv bomlása. Fajans-Soddy szabály 117
7.41 A radioaktiv bomlás jellemzői 118
7.5 A Planck-féle kvantumelmélet. Einstein ekvivalenciaelve, a fény duális elmélete 120
7.6 A De Broglie-f éle anyaghullám 123
7-7 A H-atom Eutherford- és Bohr féle modellje. Bohr posztulátumai 124
7.71 A Bohr-féle modell legfőbb ellentmondásai 128
7.72 Sommerfeld feltevései 128
7.8 Kvantumszámok, Pauli-féle tilalmi elv; a periódusos rendszer az elektronhéj felépítése alapján 128
7.81 Az elemek kémiai tulajdonságainak magyarázata az elektronhéj szerkezete alapján 133
7.9 A maximális multiplicitás törvénye: Hund-féle szabály 134
7.10 A H atom kvantummechanikai modellie 138
7.11 Kémiai kötéselmélet 138
7.111 Ionos kötés /Kossel 1916/ 138
7.112 Kovalens kötés /Lewis, 1916/ 139
7.113 Szigma-kötés 140
7.114 Pi-kötés 141
7.115 A van der Waals-féle erők 141
8. ELEKTROKÉMIA; KORRÓZIÓ 142
8.1 Másodrendű vezetők 142
8.2 Elektrolitek vezetőképessége 142
8.21 Ekvivalens vezetőképesség 145
8.3 Gyenge elektrolitek vezetőképessége; elektrolites disszociáció 146
8.4 A viz disszociációja; pH 147
8.5 Az oxidáció és redukció elektrokémiai értelmezése; ionreakciók 149
8.6 Az elektrolízis elektródfolyamatainak értelmezése 150
8.7 Faraday törvényei 152
8.8 Galvánelemek 155
8.9 Elektfródpotenciál; Nernst egyenlete 158
8.10 Polarizáció 161
8.11 Koncentrációs elemek 162
8.12 A korrózió általános jellemzése 162
8.13 Kémiai és elektrokémiai korrózió 164
8.131 Mikro-galvánelemek és jelentőségük a korrózióban 165
8.14 A korrózió elleni védelem módszerei 166
9. SZERVES KÉMIA 167
9.1 A szerves kémia tárgyköre 167
9.2 A szerves vegyületek felosztása 168
9.3 Nyilt szénláncu vegyületek 169
9.31 A szénhidrogének 169
9.311 Telitett szénhidrogének I69
9.312 Telítetlen szénhidrogének 173
9.313 Di- és poliolefinek 175
9.314 Az acetilén-szénhidrogének 176
9.32 Szénhidrogének halogénszénszármazékai 178
9.33 Az alkoholok 178
9.331 Fontosabb alkoholok 181
9.34 Az aldehidek 182
9.35 A ketonok 184
9.36 Karbonsavak és származékaik 185
9.361 Egyértékü telitett karbonsavak 185
9.362 Kétértékű telitett és telitetlen karbonsavak 187
9.37 Éterek 188
9.38 A karbonsavak észterei 189
9-381 A gyümölcsészterek 190
9.382 A viaszok 191
9.383 Zsirok és olajok 191
9.39 A szénhidrátok 192
9.391 Fehérjék 196
9.4 Gyürüs vegyületek 196
9.41 A benzol 196
9.411 Benzolszármazékok 198
9.42 A fenolok és származékaik 200
9.43 Aromás savak 201
9.44 Kondenzált gyürüs vegyületek 203
10. SZILIKÁTIPAR ÉS SZILIKÁTIPARI TERMÉKEK 205
10.1 Az üveg nyersanyagai, összetétele és szerkezete 205
10.2 Legfontosabb üvegfajták és felhasználásuk 209
10.3 A kerámiaipar és termékei 211
10.31 Durva kerámia 211
10.311 A gyártás rövid menete 212
10.312 Épitőtestek 212
10.313 A tégla- és cserépáruk szabványszerű anyagi jellemzői 213
10.314 Klinker 213
10.315 Saválló burkolóidomok /ST/ 213
10.316 Tűzálló anyagok 214
10.4 Finom kerámiatermékek 215
10.41 Porcelán 215
10.42 Csiszolókorongok 215
10.5 Épitőipari kötőanyagok 217
10.51 Nem hidraulikus kötőanyagok 217
10.511 Mész 217
10.512 Gipsz 219
10.513 Sorelcement 220
10.52 Hidraulikus kötőanyagok 220
10.521 Cement 220
10.522 Beton 223
11. A KŐOLAJ ÉS FÖLDGÁZ KÉMIAI TECHNOLÓGIÁJA 226
11.1 A kőolaj keletkezése, kémiai összetétele és előfordulása 226
11.2 A kőolaj feldolgozása és termékei 228
11.21 Szakaszos kőolajdesztilláció 228
11.22 Folyamatosan desztilláló eljárások 229
11.3 A kőolaj feldolgozásának termékei 232
11.4 A pakura vákuumdesztillációja 236
11.5 A mesterséges benzin gyártása 237
11.6 Földgázipar 239
11.61 A földgáz felhasználása 240
11.62 A földgáz mint vegyipari nyersanyag 241
11.63 A földgázból előállitható szervetlen termékek 241
11.64 A földgázból előállitható szerves vegyületek 243
2. MŰANYAGOK 244
12.1 A makromolekula, a polimer és a műanyag fogalma 244
12.2 A műanyagok előállitása 245
12.21 Polikondenzáció 245
12.22 Polimerizáció 247
12.23 Poliaddició 248
12.24 A kopolimerizáció 249
12.3 A műanyagok szerkezete 250
12.31 A makromolekulák szerkezete és alakja 251
12.32 A szekunder erők szerepe a műanyagokban 252
12.33 Amorf és kristályos polimerek 253
12.4 A műanyagok csoportositása 254
12.41 A természetes alapanyagú műanyagok 255
12.411 Kaucsuk alapú műanyagok 256
12.412 Cellulóz alapú műanyagok 258
12.413 Fehérje alapú műanyagok 258
12.42 Mesterséges alapú műanyagok 259
12.421 Kondenzációs műanyagok 259
12.422 Polimerizációs műanyagok 263

Témakörök