Kémia III.

A gimnázium III. osztálya számára

Szerző

Szerkesztő

Grafikus

Lektor

'Dr. Kónya Józsefné: Kémia III. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1990
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	199 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	22 cm x 15 cm
ISBN:	963-18-2528-0
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal. Tankönyvi száma: 13 307. Hetedik kiadás.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A kémia feladata az anyagok tulajdonságainak és reakcióinak módszeres és összehasonlító vizsgálaté. Az anyagok nagy hányadát a szerves vegyületek alkotják, melyekkel az előző tanévben foglalkoztunk. Az idén az elemeket és a szervetlen vegyületeket tanulmányozzuk. A szerves és a szervetlen kémia körébe tartozó anyagok között azonban nincs éles határ. A metán például nagyon jól beilleszkedik bizonyos szervetlen vegyületek sorába is. A szerves kémiai csoportok pedig beépíthetők szervetlen vegyületekbe, és így igen változatos összetételű anyagok állíthatók elő.
A szervetlen kémia az összes elemmel foglalkozik és nemcsak a megszokott körülmények között, emiatt a szervetlen kémiát a sokféleség és a nagymértékű változatosság jellemzi. Nincs olyan elemi állapotú gáz, amelyet hűtéssel és összenyomással ne sikerült volna cseppfolyósítani és megfagyasztani, és nincs olyan szilárd állapotú elem, mely elég magas hőmérsékleten meg ne olvadna és el ne párologna. A tananyag azonban inkább csak a földön szokásos körülmények között végbemenő folyamatokat, illetve a mindennapi életben hasznos ismereteket foglalja magába.
Az első osztályban megismert kötéstípusok előfordulásának aránya eltérő a szerves és a szervetlen vegyületek körében. Míg a szerves anyagokban a kovalens kötés és a hidrogénkötés az uralkodó, és mellettük az ionos kapcsolat alárendelt jelentőségű, addig a szervetlen kémiában az ionos és a fémes kötés is - tehát az összes kötéstípus - fontos szerepet játszik.
Mielőtt a szervetlen kémia módszeres tanulmányozását elkezdenénk, meg kell ismernünk az elektrokémia alapjait. Rájuk azért van szükségünk, mert általuk a fémek bizonyos tulajdonságait, oldódásukat és kiválásukat értelmezni tudjuk. Az elektrokémia tanulása során bepillantást nyerünk az elektromos áram termelésére alkalmas eszközök és az elektromos energia segítségével véghezvitt kémiai folyamatok körébe is. Vissza

Tartalom

Tartalom
Hogyan használjuk a tankönyvet? 3
Bevezetés 5
I. Alapismeretek a szervetlen kémiához 6
Elektrokémia •
Redoxireakciók 6
Galvánelemek g
Elektródfolyamatok, elektródpotenciál 11
Elektrolízis 15
Az elemiek rendszerezése és gyakorisága 18
Szervetlen vegyületek elnevezése (Olvasmány) 21
II. A nemfémes elemek és egymással képzett vegyületeik 23
A molekulák szerkezete 23
A hidrogén és vegyületei 26
A hidrogén 26
A kovalens hidrogénvegyületek átt^intése 30
A halogének és vegyületeik 33
A halogének 33
Fluor 35
Klór 36
Brómésjód 37
A halogénvegyületek 38
A hidrogén-halogenidek 39
Hidrogén-klorid 40
Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 44
Az oxigén 44
Az ózon 46
Az oxigénvegyületek 47
Avíz 47
Hidrogén-peroxid
A kén
A kén legfontosabb vegyületei 55
Dihidrogén-szulfid ^^
Kén-dioxid és kén-trioxid T 56
Kénsav ^^
A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 63
A nitrogén
1 .
195
RR'! ¦ 1

A nitrogén legfontosabb vegyületei 65
Ammónia
Nitrogén-monoxid, nitrogén-dioxid 67
Salétromsav 68
A foszfor és vegyületei 71
Műtrágyák 74
A széncsoport elemei és vegyületeik 76
Ászén 77
Természetes és mesterséges szenek 79
A szén oxidjai, a szénsav 82
A szilícium és vegyületei 86
Szilícium-dioxid 86
Kovasavak 90
Szilíciumorganikus vegyületek (Olvasmány) 91
A bór és vegyületei 93
A nemesgázok • • • 94
III. A fémek és vegyületeik 96
A fémek általános jellemzése 96
Vezetó'k, szigetelők, félvezetők (Olvasmány) 102
A fémek korróziója 104
A fémek vegyületeinek általános jellemzése 108
Az ionrácsos vegyületek 109
A kovalens fémvegyületek Hl
Internietallikus vegyületek 112
Az atomok (ionok) mérete (Olvasmány) 113
A fémek csoportosítása és tulajdonságaik 118
Az s-mező féméi 118
AlkáUfémek, alkáliföldfémek 120
Berillium és magnézium 121
A p-mező féméi 123
Az alumínium 124
Ón és ólom 125
A d-mező elemei 128
A vascsoport elemei . 130
A rézcsoport 132
A cinkcsoport 134
Az f-mező elemei (Olvasmány) 137
A fémek előállításának általános módszerei 139
Az alumínium gyártása 143
196
A vas- és acélgyártás 145
A fontosabb fémvegyületek, tulajdonságaik és felhasználásuk 149
Az alkálifémek vegyületei 149
Nátrium-klorid 150
Nátrium-hidroxid 152
Nátrium-karbonát 152
Nátrium-cianid, kálium-cianid 153
Kalcium-és magnéziumvegyületek 154
Kalcium-karbonát és magnézium-karbonát 155
Kalcium-szulfát-víz (1/2) 156
A természetes vizek keménysége 157
Alumínium-, ón- és ólomvegyületek 160
A d-mezó' elemeinek vegyületei 163
Kálium-per manganát 163
Vas (Il)-szulfát-víz (1/7) 164
Réz(II)-szulfát-víz (1/5) 164
Ezüst-halogenidek 165
Feladatgyűjtemény 169
Megoldások

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem