Kémia II.

Előszó

Az általános kémiában megismert alapvető törvényszerűségek után az anyagi világot alkotó elemek és az ezekből felépülő összetett anyagok megismerésével foglalkozunk. Az elemek és szervetlen vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságainak leírásával, szerkezetük kérdéseivel a szervetlen kémia foglalkozik. A szénvegyületek tárgyalása - kevés kivételtől eltekintve - a szerves kémia körébe tartozik. A szervetlen és szerves kémiában ugyanazok az alapvető törvények érvényesülnek. Az atomtörzsek minőségén kívül a vegyértékelektronok tartózkodási valószínűsége, mozgása szabja meg a különféle atomok kapcsolódása során létrejött kémiai kötések természetét és ezzel együtt az elemi vagy összetett anyag halmazszerkezetét, valamint makroszkopikus tulajdonságait is. A szerves és szervetlen vegyületek megkülönböztetésének oka:
- a szénvegyületek nagy száma,
- más rendszer szerinti felosztása.
A szerves és szervetlen vegyületek között azonban különbség van a kémiai kötés szempontjából is. A szerves vegyületekben általában a kovalens kötés az uralkodó. A szervetlen vegyületekben valamennyi elsőrendű (ionos, kovalens, fémes) és másodrendű kötéstípus egyformán gyakori. A szervetlen kémia célja az, hogy:
- az általános kémiában megismert anyagszerkezeti törvényszerűségekre alapozva, az elemek és vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságait ismertesse;
- a különböző tulajdonságok törvényszerűségei alapján a bennünket körülvevő anyagi világról összefüggő, áttekinthető és rendszeres képet alakítson ki.
A szervetlen kémia két részre tagolható:
- az elemek és a
- szervetlen vegyületek kémiájára.
A szervetlen kémia tárgyalásának alapjául legalkalmasabb az elemek periódusos rendszere. Először az elemeket, majd a belőlük felépülő vegyületeket tárgyaljuk. Az elemeket a kötéstípus által meghatározott kristályrácstípus alapján csoportosítjuk. Vissza