1.118.555
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kémia II.
Szervetlen kémia
Budapest
| Kiadó: | Skandi-Wald Könyvkiadó Kft. |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
| Oldalszám: | 240 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 24 cm x 17 cm |
| ISBN: | 963-858-852-7 |
| Megjegyzés: | Tankönyvi szám: 15205. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
A szervetlen kémia az elemek és a belőlük keletkező vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságaival, előfordulásaikkal, előállítási módjaikkal, felhasználási lehetőségeikkel foglalkozik. Nem tér ki a... TovábbElőszó
A szervetlen kémia az elemek és a belőlük keletkező vegyületek fizikai és kémiai tulajdonságaival, előfordulásaikkal, előállítási módjaikkal, felhasználási lehetőségeikkel foglalkozik. Nem tér ki a speciális szénvegyületek, az ún. szerves vegyületek tulajdonságaira: ezek vizsgálata a szerves kémia körébe tartozik.Az elemek és vegyületeik tulajdonságainak vizsgálatát mindenkor az anyagokat felépítő részecskék, illetve, az anyagi halmaz szerkezetének tanulmányozásával kezdjük. Általános kémiai tanulmányaink során meggyőződhettünk arról, hogy milyen szoros összefüggés van az anyagok szerkezete és tulajdonságaik között. A szerkezet ismeretében "megjósolhatjuk" bármely anyag fizikai tulajdonságait, így pl. az anyag színes vagy színtelen voltát, halmazállapotát, vízoldhatóságát, forrás-, illetve olvadáspontját, sűrűségét stb. Az anyagok kémiai tulajdonságaira is következtethetünk részecskéinek atom-, illetve molekulaszerkezetéből, így az anyag oxidáló vagy redukáló hajlamát, protolitikus sajátságát szintén "megjósolhatjuk". Az anyagi halmazon belüli másodrendű kötőerők nagyságát, illetve a vegyületek kötéserősségét ismerve arra is következtethetünk, hogy mekkora a kérdéses anyag reakciókészsége közönséges körülmények között. Ugyancsak az anyag szerkezetének ismeretében dönthető el az is, hogy az illető elem vagy vegyület vajon a természetben előfordul-e, s ha igen, milyen formában, hol keresendő. Az előfordulás és kémia tulajdonságok ismerete pedig elősegíti annak megítélését, hogy milyen módon lehet az illető anyagot ipari, illetve laboratóriumi méretekben előállítani, és mire lehet felhasználni azokat. Vissza
Tartalom
| Bevezetés | 3 |
| Az elemek általános jellemzése | 5 |
| Az elemek csoportosítása | 6 |
| Az elemek fizikai tulajdonságai | 8 |
| Az elemek kémiai sajátosságai | 11 |
| Az elemek gyakorisága és előfordulása | 12 |
| Az elemek előállítása | 12 |
| Az elemek gyakorlati alkalmazása | 15 |
| A szervetlen vegyületek általános jellemzése | 18 |
| A szervetlen vegyületek szerkezete | 18 |
| A molekuláris vegyületek | 19 |
| Az ionvegyületek | 19 |
| Az atomrácsos jellegű vegyületek | 22 |
| A fémrács jellegű vegyületek | 22 |
| A szervetlen vegyületek csoportosítása | 23 |
| A szervetlen vegyületek fizikai tulajdonságai | 25 |
| A szervetlen vegyületek kémiai tulajdonságai | 27 |
| A hidrogén és vegyületei | 29 |
| A hidrogén | 29 |
| A hidrogénatom | 29 |
| Az elemi hidrogén | 29 |
| A hidridek | 38 |
| A kovalens hidridek | 39 |
| A sószerű hidridek | 40 |
| Az intersticiális hidridek | 40 |
| A víz (H2O) | 41 |
| A hidrogén-peroxid (H2O2) | 45 |
| A nemesgázok (He, Ne, Ar, Kr, Xe, Rn) | 48 |
| A halogénelemek és vegyületeik | 52 |
| A halogénelemek | 52 |
| A halogénatomok szerkezete (F, Cl, Br, I, At) | 52 |
| A halogénelemek tulajdonságai (F2, Cl2, Br2, I2) | 53 |
| A halogének hidridjei (HF, HCl, HBr, HI) | 61 |
| A halogének egyszerű és összetett oxidjai (oxosavai) és az oxosavak sói | 65 |
| Az egyszerű halogén-oxidok és az oxosavak | 65 |
| A halogén-oxosavak sói | 66 |
| A halogenidek | 68 |
| Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik | 72 |
| Az oxigéncsoport elemei | 72 |
| Az oxigéncsoport atomjainak szerkezete (O, S, Se, Te, Po) | 72 |
| Az oxigén (O2) | 73 |
| Az ózon (O3) | 76 |
| A kén (S8) | 79 |
| A szelén (Se) | 83 |
| Az oxigéncsoport elemeinek vegyületei | 84 |
| A hidrogén-szulfid (H2S) | 84 |
| A kén egyszerű és összetett oxidjai (oxosavai) | 87 |
| A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik | 104 |
| A nitrogéncsoport elemei | 104 |
| A nitrogéncsoport atomjainak szerkezete (N, P, As, Sb, Bi) | 104 |
| A nitrogén (N2) | 106 |
| A foszfor (P) | 109 |
| A nitrogén és a foszfor vegyületei | 113 |
| A nitrogén és a foszfor hidridjei | 113 |
| A nitrogén és a foszfor egyszerű és összetett oxidjai (oxosavai) | 123 |
| A széncsoport elemei és vegyületeik | 140 |
| A széncsoport elemei (C, Si, Ge, Sn, Sb) | 140 |
| A IV. A oszlop elemeinek atomszerkezete | 140 |
| A szén (C) | 141 |
| A szén vegyületei | 147 |
| A szén oxidjai és a szénsav | 147 |
| A félfémek és vegyületeik | 159 |
| A félfémek (Be, B, Al, Si, Ge, As, Sb, Te, Po, At) és vegyületeik általános jellemzése | 159 |
| A tellur (Te) és a polónium (Po) | 160 |
| Az arzén (As), az antimon (Sb) és fontosabb vegyületeik | 160 |
| A szilícium és vegyületei | 163 |
| A szilícium (Si) | 163 |
| A szilícium vegyületei | 166 |
| A bór és vegyületei | 169 |
| A bór (B) | 169 |
| A bór vegyületei | 171 |
| Az alumínium és vegyületei | 172 |
| Az alumínium (Al) | 172 |
| Az alumínium egyszerű és összetett oxidjai | 176 |
| Az alumíniumsók | 177 |
| A másodfajú fémek | 180 |
| A másodfajú fémek általános jellemzése (Bi; Sn, Pb; Ga, In, Tl; Mg; Zn, Cd, Hg; Cu, Ag, Au) | 180 |
| A bizmut és vegyületei | 181 |
| A bizmut (Bi) | 181 |
| A bizmut vegyületei | 182 |
| Az ón, az ólom és vegyületeik | 182 |
| Az ón és az ólom (Sn, Pb) | 182 |
| Az ón és az ólom fontosabb vegyületei | 185 |
| A magnézium és a cinkcsoport elemei, vegyületeik | 187 |
| A magnézium és a cinkcsoport elemei (Mg; Zn, Cd, Hg) | 187 |
| A magnézium, a cink, a kadmium és a higany fontosabb vegyületei | 191 |
| A rézcsoport elemei és vegyületeik | 195 |
| A rézcsoport elemei (Cu, Ag, Au) | 199 |
| A rézcsoport elemeinek vegyületei | 204 |
| Az átmenetifémek és vegyületeik | 204 |
| Az átmenetifémek általános jellemzése | 204 |
| A krómcsoport elemei és vegyületeik | 205 |
| A krómcsoport elemei (Cr, Mo, W) | 205 |
| A króm fontosabb vegyületei | 208 |
| A mangáncsoport elemei és vegyületeik | 209 |
| A mangáncsoport elemei (Mn, Tc, Re) | 209 |
| A mangán fontosabb vegyületei | 211 |
| A vascsoport elemei és vegyületeik | 214 |
| A vascsoport elemei (Fe, Co, Ni) | 214 |
| A vascsoport elemeinek vegyületei | 219 |
| A fémek és vegyületeik | 222 |
| A fémek általános jellemzése | 222 |
| Az alkálifémek és vegyületeik | 223 |
| Az alkálifémek (Li, Na, K, Rb, Cs, Fr) | 223 |
| Az alkálifém-vegyületek | 226 |
| Az alkáliföldfémek és vegyületeik | 230 |
| Az alkáliföldfémek (Ca, Sr, Ba, Ra) | 230 |
| Az alkáliföldfémek vegyületei | 232 |
Szabó Lászlóné
Szabó Lászlóné műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Szabó Lászlóné könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal