1.062.107

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kémia I.

A vegyipari technikumok I. osztálya számára

Szerző
Budapest
Kiadó: Műszaki Könyvkiadó
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 320 oldal
Sorozatcím: Ipari technikumi tankönyv
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 20 cm x 14 cm
ISBN:
Megjegyzés: 83 fekete-fehér ábrával. Tankönyvi szám: 25394.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A természetben állandó változásokat figyelhetünk meg. A napsugarak felmelegítik a földet, majd a föld ismét lehűl. A levegő is felmelegszik, és mivel egyenlőtlenül melegszik fel, állandó mozgásban... Tovább

Előszó

A természetben állandó változásokat figyelhetünk meg. A napsugarak felmelegítik a földet, majd a föld ismét lehűl. A levegő is felmelegszik, és mivel egyenlőtlenül melegszik fel, állandó mozgásban van. A víz a tengerekből, folyókból és tavakból állandóan elpárolog. A földre harmat, eső, hó esik. A csapadék és a hőmérsékletváltozások hatására lassan a legszilárdabb kőzetek is elmállnak, agyag, homok és még sok más anyag képződik. A föld belsejéből egyes helyeken különböző anyagok, gőzök és gázok törnek a föld felszínére. Az élőlények állandóan növekednek, elhalnak és maradványaik elporladnak. A növények zöld leveleiben tápanyagok képződnek és ezek az élő testben más anyagokká alakulnak át. A természetben tehát állandó változást, átalakulást észlelhetünk.
Az anyag fogalmába tartoznak a szilárd testek, folyadékok és gázok, így tehát a föld felszíne és belseje, a nap és a csillagok is. Az emberi és az állati test, a növények, a természet különböző jelenségei mind az anyag különböző megjelenési formái.
A világban előforduló jelenségek, testek, tárgyak különböző anyagúak, méretűek, súlyúak, színűek stb. Ugyanabból az anyagból különböző testeket készíthetünk, pl. vasból szöget, lemezt stb. Különböző anyagokból azonos testeket is készíthetünk. Így előállíthatunk pl. kereket vasból, rézből, fából stb.
Ha megvizsgáljuk a vas tulajdonságait, azt látjuk, hogy a vas világosszürke, fényes fém, kovácsolható és húzható, mágnesezhető. Számszerű értékekkel is jellemezhetjük az egyes anyagokat. Megadhatjuk a vas olvadáspontját, sőt azt a hőmérsékletet is, melyen a megolvadt vas forrni kezd. így tehát az anyagoknak meghatározott tulajdonságaik vannak. Ha figyeljük a természetet, számos olyan folyamattal, jelenséggel találkozunk, amelynél első pillanatban azt hihetjük, hogy az anyag elvész, pedig az anyag csak átalakul és helyette más anyag keletkezik. Vissza

Tartalom

I. Bevezetés 3.
1. A kémia tárgyköre 3
2. A kémia és a vegyipar 5
II. A víz 6
1. A víz előfordulása és tisztítása 6
2. A víz tulajdonságai 9
3. A víz bontása. Az elemek 13
4. Az anyag és energia megmaradásának törvénye 16
5. Az összetett testek 17
III. A levegő és az égés 19
1. A levegő előfordulása és tulajdonságai 19
2. A cseppfolyós levegő 22
3. Az oxigén 23
4. Az ózon. Allotrópia 27
5. Az égés 27
6. A láng 28
7. A nitrogén 31
8. A nemes gázok 31
IV. A hidrogén 32
1. Az elemi hidrogén 32
2. A hidrogén vegyületei 36
V. Az atomok és molekulák 37
1. Az anyag legkisebb részei 37
2. Az állandó súlyviszonyok törvénye 39
3. A többszörös súlyviszonyok törvénye 39
4. Az atomok és molekulák nagysága és súlya 40
5. Az atomsúly és a molekulasúly 41
VI. A gázok törvényei 42
1. A kinetikus gázelmélet 42
2. Boyle-Mariotte törvénye 43
3. Gay-Lussac törvénye 44
4. Az egyesített gáztörvény 46
5. A vegyülő gázok térfogati törvénye 48
6. Avogadro törvénye 49
7. Gramm-molekulasúlynyi gáz térfogata 50
8. Feladatok 51
VII. A kémiai jelölés 53
1. Az elemek vegyjelei 53
2. Vegyületek kémiai jelölése 53
3. Számítások a vegyületek képletével kapcsolatban 54
4. Az elemek vegyértéke 56
5. A szerkezeti képletek 57
6. Reakció-egyenletek 60
7. Számítások a reakcióegyenletek segítségével 63
8. Kémiai reakciók fajai 66
9. A gyökök 69
10. Az egyenértéksúly 70
11. Feladatok 73
VIII. Az oldatok 76
1. Az oldat fogalma 76
2. Az oldhatóság 77
3. Gázok és folyadékok oldhatósága 80
4. Az oldatok töménysége 81
5. Feladatok 86
IX. Az elektrolitos disszociáció 87
1. Az elektrolitok 87
2. Faraday törvénye 90
3. Erős és gyenge elektrolitok 91
4. Feladatok 92
X. Az elemek és vegyületek beosztása 92
1. Az elemek beosztása 92
2. Az oxidok 93
3. A bázisok 95
4. A savak 96
5. A kémhatás és az indikátorok 97
6. A sók 98
7. Feladatok 101
XI. Az elemek periódusos rendszere 102
1. Az elemek csoportokba való sorolása 102
2. A periódusos törvény 103
3. Mendelejev periódusos rendszere 104
4. A periódusos rendszer jelentősége 106
5. Feladatok 107
XII. A halogén elemek 108
1. A fluor 108
2. A klór 109
3. A sósav 110
4. A klór oxisavai 112
5. A bróm 113
6. A jód 113
7. A halogén csoport összefoglalása 114
8. Feladatok 115
XIII. A kéncsoport 116
1. A kén 116
2. A kénhidrogén 117
3. A kéndioxid és a kénessav 117
4. A kéntrioxid és a kénsav 119
5. A kénsav ipari előállítása 120
6. A katalízis 121
7. Egyéb fontosabb kénvegyületek 123
8. A szelén 125
9. A tellur 126
10. A kéncsoport összefoglalása 126
11. Feladatok 126
XIV. A nitrogéncsoport 127
1. A nitrogén 127
2. Az ammónia 128
3. Az ammóniumsók 130
4. A tömeghatás törvénye 131
5. A nitrogén oxidjai 132
6. A salétromossav 134
7. A salétromsav 135
8. A nitrogén körforgása a természetben 137
9. Az oxidáció és redukció fogalmának kiterjesztése 138
10. A foszfor 140
11. A fontosabb foszforvegyületek 141
12. Az arzén 143
13. Az antimon 144
14. A bizmut 144
15. A nitrogéncsoport összefoglalása 145
16. Feladatok 146
XV. A széncsoport 147
1. A szén 147
2. A szénmonoxid 150
3. A széndioxid és a szénsav 152
4. A szén egyéb fontosabb vegyületei 154
5. A szén körforgása a természetben 155
6. A termokémiai egyenletek 157
7. A termokémia főtétele 158
8. A szilicium 160
9. A sziliciumdioxid 161
10. A kovasav és a szilikátok Í61
11. A kolloid oldatok 163
12. A széncsoport összefoglalása 164
13. A bór 165
14. Feladatok 166
15. A nemfémes elemek összefoglalása 167
XVI. A fémekről általában 168
1. A fémek fizikai tulajdonságai 168
2. Az ötvözetek 169
3. A fémek kémiai tulajdonságai 171
4. A fémek előfordulása a természetben 174
5. A fémek előállítása 175
6. A fémek vegyületeiről általában 176
7. Feladatok 180
XVII. Az alkálifémek 180
1. A litium 180
2. A nátrium 181
3. A nátrium oxidjai, a nátriumhidroxid 182
4. A nátriumkarbonát 184
5. Egyéb fontosabb nátriumvegyületek 185
6. A kálium 188
7. A fontosabb káliumvegyületek 188
8. A rubidium és a cézium 191
9. Az alkálifémek összefoglalása 191
10. Feladatok 192
XVIII. Az alkáli földfémek 193
1. A berillium 193
3. A magnézium 194
3. A fontosabb magnéziumvegyületek 194
4. A kalcium 196
5. Fontosabb kalciumvegyületek 196
6. A víz keménysége 199
7. A stroncium 202
8. A bárium 202
9. A rádium 203
10. Az alkáli földfémek összefoglalása 203
11. Feladatok 204
XIX. A földfémek 205
1. Az alumínium 205
2. A fontosabb alumíniumvegyületek 208
3. A ritka földfémek 210
4. A földfémek összefoglalása 211
5. Feladatok 211
XX. Az óncsoport 211
1. A germánium 211
2. Az ón 212
3. A fontosabb ónvegyületek 214
4. Az ólom 215
5. A fontosabb ólomvegyületek
6. Az óncsoport összefoglalása
7. Feladatok 215
XXI. A vascsoport 219
1. A tiszta vas tulajdonságai 219
2. A vas előfordulása 220
3. A vas előállítása 220
4. Az acélgyártás 223
5. A vas vegyületei 226
6. A kobalt 230
7. A nikkel 231
8. A vascsoport összefoglalása 232
9. Feladatok 233
XXII. Savképző fémek - 234
1. A mangán 234
2. A fontosabb mangánvegyületek 235
3. A technécium és a rénium 237
4. A króm 237
5. A molibdén 240
6. A wolfrám 241
7. Az urán 242
8. A vanádium 242
9. A niób és a tantál 242
10. A savképző fémek összefoglalása 243
11. Feladatok 244
XXIII. A titán és galliumcsoport 245
1. A titán 245
2. A cirkon és a hafnium 246
3. A tórium 246
4. A gallium, az indium és a tallium 247
5. A titán és galliumcsoport összefoglalása 247
6. Feladatok 248
XXIV. A cinkcsoport 248
1. A cink 248
2. A kadmium 250
3. A higany 251
4. A cinkcsoport összefoglalása 253
5. Feladatok 254
XXV. A nemesfémek 255
1. A réz 255
2. A réz fontosabb vegyületei 257
3. Az ezüst 258
4. Az arany 261
5. A platina 262
6. Egyéb platinafémek 263
7. A nemesfémek összefoglalása 264
8. Feladatok 265
XXVI. Az anyagszerkezet 266
1. A rádióaktivitás 266
2. A rádium 267
3. A rádióaktív sugarak 268
4. A rádióaktív bomlás 269
5. Az atomok szerkezete 271
6. A molekulák keletkezése 275
7. Az atomszerkezet és a periódusos rendszer 277
8. Az elemek mesterséges átalakítása 280
9. Feladatok 281
Függelék: Ásványtani összefoglalás 282
XXVII. Ásványtani alapfogalmak 282
1. Az ásványtan tárgya. Az ásvány fogalma 282
2. A kristályformák 283
3. A kristályok alakja és nagysága 286
4. A kristályhalmazok 288
5. A kristályok belső szerkezete. A kristályrács 289
6. Az ásványok fizikai tulajdonságai 289
7. Az ásványok kémiai tulajdonságai 292
8. Az ásványok keletkezése 292
XXVIII. A fontosabb ásványok 293
1. Az ásványok beosztása 293
2. Az elemek 294
3. A szulfidok 297
4. Oxidok és hidroxidok 298
5. A halóid sók 301
6. Oxisavak sói 302
7. A legfontosabb magyar szén- és olaj telepek 308
Atomsúly táblázat 311
A fontosabb fémek feszültségi sora 313
Az elemek periódusos táblázata 314
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem