Előszó
A természetben állandó változásokat figyelhetünk meg. A napsugarak felmelegítik a földet, majd a föld ismét lehűl. A levegő is felmelegszik, és mivel egyenlőtlenül melegszik fel, állandó mozgásban van. A víz a tengerekből, folyókból és tavakból állandóan elpárolog. A földre harmat, eső, hó esik. A csapadék és a hőmérsékletváltozások hatására lassan a legszilárdabb kőzetek is elmállnak, agyag, homok és még sok más anyag képződik. A föld belsejéből egyes helyeken különböző anyagok, gőzök és gázok törnek a föld felszínére. Az élőlények állandóan növekednek, elhalnak és maradványaik elporladnak. A növények zöld leveleiben tápanyagok képződnek és ezek az élő testben más anyagokká alakulnak át. A természetben tehát állandó változást, átalakulást észlelhetünk.
Az anyag fogalmába tartoznak a szilárd testek, folyadékok és gázok, így tehát a föld felszíne és belseje, a nap és a csillagok is. Az emberi és az állati test, a növények, a természet különböző jelenségei mind az anyag különböző megjelenési formái.
A világban előforduló jelenségek, testek, tárgyak különböző anyagúak, méretűek, súlyúak, színűek stb. Ugyanabból az anyagból különböző testeket készíthetünk, pl. vasból szöget, lemezt stb. Különböző anyagokból azonos testeket is készíthetünk. Így előállíthatunk pl. kereket vasból, rézből, fából stb.
Ha megvizsgáljuk a vas tulajdonságait, azt látjuk, hogy a vas világosszürke, fényes fém, kovácsolható és húzható, mágnesezhető. Számszerű értékekkel is jellemezhetjük az egyes anyagokat. Megadhatjuk a vas olvadáspontját, sőt azt a hőmérsékletet is, melyen a megolvadt vas forrni kezd. így tehát az anyagoknak meghatározott tulajdonságaik vannak. Ha figyeljük a természetet, számos olyan folyamattal, jelenséggel találkozunk, amelynél első pillanatban azt hihetjük, hogy az anyag elvész, pedig az anyag csak átalakul és helyette más anyag keletkezik.
Vissza