| Előszó az első kiadáshoz | 13 |
| Előszó a második kiadáshoz | 17 |
| Általános kémiai bevezetés (Dr. Moser Miklós) | 19 |
| Halmazállapot, halmazállapot-változások | 19 |
| A gázhalmazállapot törvényei | 20 |
| Az oldatok törvényei | 22 |
| A sztöchiometria alaptörvényei | 24 |
| Az egyetemes gáztörvény | 25 |
| Vegyjel, kémiai képletek és egyenletek | 25 |
| Az elemek rendszerezése | 31 |
| Az atommag szerkezete, rendszám, izotóp | 32 |
| Az atom elektronhéj szerkezete | 33 |
| A vegyületek szerkezete | 36 |
| A kémiai kötés | 36 |
| A kristályrács szerkezeti típusai | 37 |
| A vegyületek rendszerezése | 38 |
| Kolloidkémiai alapfogalmak | 38 |
| Termokémia | 41 |
| Energetikai alapfogalmak | 41 |
| Reakcióhő, termokémiai egyenletek | 42 |
| Elektrokémia | 46 |
| Elektrokémiai alapfogalmak | 46 |
| Az elektrokémia gyakorlati alkalmazásai | 49 |
| Anyagi rendszerek (Dr. Keszthelyi Károly) | 53 |
| Az elemek | 53 |
| Az elemek gyakorisága a földkéregben | 54 |
| Elemek felosztása | 54 |
| Nemesgázok | 55 |
| Hidrogén | 55 |
| A legfontosabb nemfémes elemek | 55 |
| A fémek | 59 |
| Fémötvözetek | 65 |
| Szilícium és germánium | 67 |
| Vegyületek | 68 |
| Szervetlen vegyületek | 68 |
| Szerves vegyületek | 85 |
| Elemek | 105 |
| Az elemekről általában | 105 |
| Gázelegyek | 105 |
| Cseppfolyós elegyek | 107 |
| Kolloid rendszerek | 112 |
| Köd | 112 |
| Füst | 112 |
| Hab | 112 |
| Emulzió | 113 |
| Szuszpenzió | 113 |
| Gél | 114 |
| Keverékek | 114 |
| Egyfázisú keverékek | 114 |
| Többfázisú keverékek | 117 |
| Energiahordozó és tüzeléstechnika (Dr. Szebényi Imre) | 117 |
| Energiahordozók és fejlődésük | 117 |
| Energiaforrások | 119 |
| Energiagazdálkodás | 121 |
| Tüzeléstechnika | 124 |
| Tüzeléstechnikai alapfogalmak | 124 |
| Az égési reakció termotechnikai paraméterei | 124 |
| Az égés folyamata | 129 |
| Égéstermékek, légfelesleg | 132 |
| Tüzelési veszteségek | 135 |
| Robbanó elgyek | 136 |
| Tüzelőszerkezetek | 137 |
| Szilárd tüzelőanyagok tüzelőszerkezetei | 138 |
| Cseppfolyós tűz előanyagok tüzelőszerkezetei | 139 |
| Gáz-halmazállapotú tüzelőanyagok tüzelőszerkezetei | 141 |
| Szenek kémiai technológiája (Dr. Szebényi Imre) | 143 |
| A kőszén jelentősége és felhasználásának fejlődése | 143 |
| A kőszén képződése | 144 |
| A szenek alkotói | 146 |
| Nedvességtartalom | 146 |
| Széntartalmú alkotószerek | 146 |
| A szén szöveti szerkezete és ennek technológiai jelentősége | 146 |
| Kén- és nitrogéntartalom | 147 |
| Szervetlen alkotórészek (hamu) | 147 |
| Szenek felosztása | 148 |
| Tőzeg | 148 |
| Kőszenek | 148 |
| Antracit | 149 |
| Szénelőfordulások | 149 |
| A szén tárolása | 151 |
| Szénelőkészítés | 152 |
| A szén feldolgozása | 153 |
| Szénelgázosítás | 153 |
| Szénlepárlás (kigázosítás) | 161 |
| A szén cseppfolyósítása | 171 |
| Kőolaj- és földgázipar, motorhajtó és kenőanyagok (Dr. Szebényi Imre) | 173 |
| A kőolaj és földgáz jelentősége, keletkezése és előfordulása | 173 |
| Földgázipar | 174 |
| A szénhidrogénkutatás-, feltárás és termelés | 174 |
| Kőolajkutatás és feltárás | 174 |
| Szénhidrogének tárolása és szállítása | 177 |
| Kőolaj és termékeinek tárolása és szállítása | 177 |
| A földgáz szállítása | 178 |
| Kőolaj és földgáz kémiája, összetétele és csoportosítása | 178 |
| Kőolaj kémiája, összetétele és csoportosítása | 178 |
| A földgáz összetétele és csoportosítása | 180 |
| A világ legfontosabb kőolaj és földgáz előfordulásai | 181 |
| Kőolaj feldolgozása és termékei | 183 |
| Kőolaj feldolgozás | 183 |
| Kőolajtermékek és korszerű kőolajipari technológiák | 184 |
| Kőolajipari destruktív eljárások | 195 |
| Korszerű motorhajtó anyagok gyártása | 198 |
| Pakura vákuumdesztillációja | 201 |
| Fűtő- és tüzelőolajok | 203 |
| Kenőanyagok | 203 |
| A kenéstechnika alapjai | 203 |
| A kenőanyagok előállítása | 205 |
| Kenőolajok tulajdonságai és beosztása | 210 |
| Szigetelő és útépítési kötőanyag (bitumenek) (Dr. Szebényi Imre) | 221 |
| A bitumenek összetétele | 221 |
| A bitumenek tulajdonságai | 221 |
| Bitumenek előállítása | 222 |
| Bitumenek felhasználása | 223 |
| Műanyagok (Dr. Szebényi Imre) | 225 |
| A műanyagok jelentősége és felhasználásuk fejlődése | 225 |
| Műanyagok nyersanyagai | 227 |
| Makromolekulák előállításának reakciói | 228 |
| Műanyagok csoportosítása | 230 |
| A műanyagok tulajdonságai | 234 |
| Fontosabb műanyagok | 236 |
| Hőre lágyuló műanyagok | 236 |
| Hőre keményedő (térhálós) műanyagok | 243 |
| Újabb műanyagok | 246 |
| Műanyagok feldolgozása | 247 |
| Gumiipar | 248 |
| A gumi jelentősége | 248 |
| Gumiipar nyersanyagai | 249 |
| Gumigyártás | 252 |
| A víz kémiai technilógiája (Dr. Szebényi Imre) | 257 |
| A víz mint nyersanyag | 257 |
| A vízben levő szilárd és oldott anyagok | 259 |
| A víz keménysége és lugossága | 263 |
| Vízforrások | 265 |
| Vízelőkészítés | 265 |
| A víz lebegőanyag-tartalmának eltávolítása | 266 |
| A víz gáztalanítása | 268 |
| A víz vastalanítása | 271 |
| A víz mangántalanítása | 272 |
| A víz szilikátmentesítése | 273 |
| A víz olajtalanítása | 274 |
| A víz fertőtlenítése | 274 |
| Vízlágyítás | 276 |
| Csapadékos vízlágyítás | 277 |
| Ioncserélő vízlágyítás | 282 |
| Kazánvíz | 285 |
| Kazánkő eltávolítása | 285 |
| Kazánok vízoldali korróziója | 285 |
| Hűtővíz | 286 |
| Szennyvíz és szennyvíztisztítás | 288 |
| A kerámia (Dr. Moser Miklós) | 293 |
| Az üveg | 296 |
| Az üveg szerkezete | 297 |
| Az üveg összetétele | 297 |
| Az üvegek tulajdonságai | 298 |
| Az üveggyártás nyersanyagai | 303 |
| Az üveggyártás technológiája | 306 |
| Zománcipar | 310 |
| Építőipari kötőanyagok | 311 |
| Nem hidraulikus kötőanyagok | 312 |
| Hidraulikus kötőanyagok | 316 |
| A beton és alapanyagai | 329 |
| A habarcs | 333 |
| Hagyományos és újabb kerámiai termékek | 333 |
| Tégla és cserép | 341 |
| Tűzálló anyagok | 342 |
| Porcelán | 345 |
| Fajansz | 345 |
| Kőanyag | 346 |
| Steatit-alapú kerámia anyagok | 347 |
| Szintetikus kerámiai anyagok | 347 |
| Fémkötésű kerámiai anyagok | 348 |
| Atomreaktorok kerámiai anyagok | 348 |
| Kerámiai kötésű köszörűszerszámok | 349 |
| Korrózió és korrózióvédelem (Dr. Keszthelyi Károly) | 353 |
| A korrózió fogalma és jelentősége | 353 |
| Korróziós alapfogalmak | 353 |
| Kémiai korrózió | 354 |
| Agresszív (oldási) korrózió | 354 |
| Elektrokémiai korrózió | 356 |
| Mikrobiológiai korrózió | 358 |
| A korrózió megjelenési formái | 358 |
| A korrózió sebessége és mérése | 359 |
| A korrózió mértékegysége | 360 |
| A fémek korróziójának mértéke | 360 |
| Nem fémes szerkezeti anyagok korrózióállósága | 361 |
| A korrózió sebességét befolyásoló tényezők | 362 |
| Korróziós vizsgálat | 362 |
| Iparilag fontosabb anyagok korróziója | 365 |
| Vas és acél korróziója | 365 |
| Egyéb fémek korróziója | 366 |
| Betonkorrózió | 367 |
| Korrózióvédelem módszerei | 368 |
| A korrózió megelőzése | 368 |
| Korrózióvédelem elektromos árammal | 369 |
| Korrózióvédelem bevonatokkal | 370 |
| Fémtiszta felület előállítása | 370 |
| Ideiglenesen védő bevonatok | 373 |
| Fémes és nemfémes bevonatok | 373 |
| Termikus fémbevonatok | 374 |
| Galvanikus bevonatok | 374 |
| Nemfémes szervetlen bevonatok | 376 |
| Festékbevonatok | 376 |
| A festékek összetevői | 376 |
| Festékek csoportosítása, fajtái | 378 |
| A festékbevonatok segédanyagai | 379 |
| Festékbevonatok felviteli módszerei | 379 |
| Festékfelviteli eljárások | 380 |
| Fafelületek festése | 380 |
| Vas- és ötvözeteinek festése | 380 |
| Könnyűfémek felületvédelme | 382 |
| Bevonati rendszerek hibái | 383 |
| Bevonati rendszerek javítása | 384 |
| Környezetvédelem (Dr. Moser Miklós) | 385 |
| A viág népességének növekedése | 385 |
| A világ gazdasági növekedése | 386 |
| Élelmezési helyzet | 386 |
| Újra nem termelhető források | 388 |
| Szennyeződés | 389 |
| Az ember biológiai egyensúlyának megbomlása | 391 |
| Az anyagkezelés egyes kémiai vonatkozásai (Dr. Keszthelyi Károly) | 394 |
| Anyagszállítás | 394 |
| Anyagok, lefejtése, kirakása | 395 |
| Raktározás | 395 |
| Az anyagkészletezés kémiai oldalához tájékoztatást nyújtó irodalomjegyzék | 395 |
| Felhasznált irodalom | 397 |
Folytatás Microsoft-tal