1.056.329

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Kémia

Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Kar - Kézirat

Szerző
Budapest
Kiadó: Felsőoktatási Jegyzetellátó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Varrott papírkötés
Oldalszám: 386 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. 72 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Tankönyvi szám: 60-1168.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

I. ALAPFOGALMAK
A. BEVEZETÉS
1.1. Mérnök és kémia. A mérnöki munka célja: az anyagi világ átalakítása és a természet erőinek felhasználása az ember szükségleteinek megfelelően. a mérnöki munka... Tovább

Előszó

I. ALAPFOGALMAK
A. BEVEZETÉS
1.1. Mérnök és kémia. A mérnöki munka célja: az anyagi világ átalakítása és a természet erőinek felhasználása az ember szükségleteinek megfelelően. a mérnöki munka eredményes elvégzésének alapvető feltétele az anyagi világ megismerése. Az anyagi világ törvényeinek felderítésével a természettudományok foglalkoznak.
Az egyes, speciális természettudományok /csillagászat, geológia, ásványtan, növénytan, biológia, állattan/ rendkívül szerteágazó területeket ölelnek fel. Mindegyikük támaszkodik azonban olyan általános törvényszerűségekre, amelyeknek kikutatása túllépi az illető tudomány kereteit. Ezeket a törvényszerűségeket két un. általános természettudomány, a fizika és a kémia állapítja meg.
Mint a fizika, mind a kémia az anyag tulajdonságaival foglalkozik.
Az anyag tudatunktól függetlenül létező, objektív valóság, melyről érzékszerveink segítségével szerzünk tudomást.
Az anyag tulajdonságait a természetben előforduló testeken tanulmányozzuk. A testek tulajdonságai és a rajtuk végbemenő változások két csoportba sorolhatók:
a/ Vannak olyan tulajdonságok, amelyek a test anyagi minőségével kapcsolatosak, ill. amelyeknek megváltozása a test anyagi minőségének megváltozásával jár. Ezeket a tulajdonságokat és változásokat kémiai, tulajdonságoknak, ill. változásoknak nevezzük.
b/ Vannak olyan tulajdonságok, amelyeknek megváltozása nem jár a test anyagi minőségének megváltozásával. Ezek a tulajdonságok, ill. változások a fizika feladatkörébe tartoznak.
Az alkalmazott természettudományok, igy a mérnök tudományai, a technikai tudományok sem nélkülözhetik az alapvető fizikai és kémiai törvényszerűségeket.
Ma, a specializálódás kora különösen parancsolóan követeli meg a mérnöktől az általános természettudományokban való jártasságot, mi&t a műszaki megbízhatóság egyik pillérét és a szakmai szűklátókörűség legjobb ellenszerét. Vissza

Tartalom

I.fejezet. ALAPFOGALMAK 3
A/ Bevezetés 3
I.1. Mérnök és kémiai 3
I.2. A természettudományok kutatási módszerei 4
I.3. Fizikai változások 4
I.4. Halmazállapotok, halmazállapotváltozások 5
I.5. Kémiai változások 7
I.6. A tömegmegmaradás törvénye 8
I.7. Homogén és heterogén anyagok 9
I.8. A kémia és a fizika viszonya 12
I.9. A kémia felosztása; tárgyalásmód 12
B/ A levegő, a viz és alkotórészeik 13
a/ A levegő 13
I.10. Fizikai tulajdonságai 13
I.11. A cseppfolyós levegő előállitása, tulajdonságai és felhasználása 14
I.12. Kémiai tulajdonságai; főalkotórészei 16
I.13. Egyéb alkotórészei: a széndioxid, a vízgőz és a nemesgázok 18
I.14. Gyakorlati alkalmazása 19
b/ A levegő alkotórészei 20
I.15. Az oxigén 20
I.16. Az ózon 22
I.17. A nitrogén 23
I.18. A nemesgázok 24
c/ A viz 26
I.19. Előfordulása, természetes vizek 26
I.20. A viz desztillációja 26
I.21. Tulajdonságai, felhasználása 27
d/ A hidrogén 30
I.22. Előfordulása és tulajdonságai 30
I.23. Előállítása és felhasználása 32
I.24. A hidrogénperoxid 34
II. fejezet. FIZIKAI ALAPISMERETEK ÉS KÉMIAI ALAPTÖRVÉNYEK 35
a/ Gázok és oldatok 35
II. 1. A gázhalmazállapot általános jellemzése 35
II. 2. BOYLE és MARIOTTE törvénye 35
II. 3. GAY-LUSSAC törvényei; az abszolút hőmérséklet 36
II. 4. Az egyesitett gáztörvény, a normál térfogat kiszámítása 33
II. 5. Gőzök 40
II. 6. A kinetikus gázelmélet. A gáztörvények magyarázata 40
II. 7. Eltérések a gáztörvényektől. A kritikus állapot 42
II. 8. Parciális gáznyomás 43
II. 9. Oldatok 44
II.10. Az oldódás kinetikája, az ozmózisnyomás 47
II.11. A gáztörvények és a hid oldatok törvényeinek jelentősége 49
B/ A sztöchiometria alaptörvényei 50
II.12. Az állandó súlyviszonyok törvénye 51
II.13. A többszörös súlyviszonyok törvénye 51
II.14. A vegyi illó gázok térfogati törvénye 52
III. fejezet. ATOMOK ÉS MOLEKULÁK 55
III. 1. DALTON atomelmélete és ennek továbbfejlesztése 55
III. 2. A sztüehiometria alaptörvényeinek magyarázata 59
III. 3. AVOGADRO tétele 61
III. 4. A molekulasulys gázhalmazállapotú testek molekulasúlya 62
III. 5. A mól fogalma; az AVOGADRO - féle szám 64
III. 6. Az egyetemes gáztörvény 65
III. 7. Gőzzé alakitható testek molekulasúlyának meghatározása 66
III. 8. Oldott anyagok molekulasúlyának meghatározása az
ozmózisnyomás mérése alapján 67
III. 9. A tenziócsökkenés; a fagyáspontcsökkenés és a
forráspontemelkedés 68
III.10. Az atomsuly és kiszámítása a molekulasulyokból 70
III.11. Az atomsuly ellenőrzése, az atomhő szabálya 72
IV. fejezet. KÉMIAI KÉPLETEK ÉS EGYENLETBE 74
IV. 1. Az elemek vegyjelei 74
IV. 2. A vegyületek tapasztalati képlete 71
IV. 3. Az elemek vegyértéke 76
IV. 4. Az elemek kémiai kapcsolódása; szerkezeti képlet 78
IV. 5. Gyökök 79
IV. 6. A gyökök jelleme 80
IV. 7. Kémiai egyenletek 83
IV. 8. Az egyenértéksuly
IV. 9. Normáloldatok
V. fejezet. AZ ELEMEK RENDSZEREZÉSE 87
V. 1. Az elemek rendszerbefoglalásának szükségessége.. 87
MENDBLEJEV periódusos törvénye
V. 2. Az elemek periódusos rendszere 88
V. 3. A periódusos rendszerből leolvasható fizikai és
kémiai törvényszerűségek 92
V. 4. A periódusos törvény alkalmazásai és hatása a
kémiai kutatásra 95
VI. fejezet. AZ ANYAG SZERKEZETE 98
VI. 1. Az atomok összetett volta. A radioaktivitás
alapjelenségei 98
A/ Az atomok építőkövei 99
VI. 2. Az elektron 99
VI. 3. A proton és a neutron 101
B/ Az elektronhéj 102
VI. 4. A RUTHERFORD-féle atommodell 102
VI. 5. A BOHR-féle atommodell. A hidrogénatom modellje 102
Via 6. Kvantumszámok. A PAULI-féle elv 106
VI. 7. A periódusos rendszer felépítésének elmélete .. 109
C/ Vegyületek szerkezete 111
VI. 8. A kémiai kötés: a vegyérték magyarázata 111
VI. 9. Kristályos szilárd testek felépítése 114
D/ Az atommag 116
VI.10. A rendszám 117
VI.11. Atomsuly, izotópok 117
VI.12. Az atommag felépitése; tömeghiány 119
VI.13. Magreakciók 120
VI.14. A magenergia haszonositása 123
VII. fejezet A SZERVETLEN VEGYÜLETEK RENDSZEREZÉSE 127
VII. 1. A vegyületek beosztása 127
VII. 2. Savak 128
VII. 3. Bázisok 130
VII. 4. Sók 132
VII. 5. Egyszerű kémiai folyamatok; a reakció bekövetkezésének feltételei 134
VIII. fejezet. TERMOKÉMIA 137
VIII. 1. A kémiai folyamatokat kisérő energiaváltozások 137
VIII. 2. A reakcióhő; exoterm és endoterm folyamatok 138
VIII. 3. A képződéshő 140
VIII. 4. Az oldási hő 143
VIII. 5. A közömbösítési hő 145
VIII. 6. HESS tétele 146
VIII. 7. Az égés, Éghető anyagok, égéstermékek 147
VIII. 8. Az égés. Gyors, lassú égés, robbanás 149
VIII. 9. Az égési hő 152
VIII.10. A szén 153
VIII.11. Természetes szenek 155
VIII. 12. Az adszorpció 158
VIII. 13. A szén oxidjai. A szénmonoxid /CO/ 160
VIII.14. A széndioxid /C02/ 163
IX. fejezet ELEKTROKÉMIA 165
A/ Az elektrolízis jelenségei 165
IX. 1. Másodrendű vezetők 165
IX. 2. Az elektrolitok vezetőképessége 166
IX. 3. Elektrolitoldatok ekvivalens vezetőképessége 168
IX. 4. Elektrolitok oldódása 169
IX. 5. Az elektrolites disszociáció 170
IX. 6. A viz disszociációja 172
IX. 7. A disszociációfok. Erős és gyenge elektrolitek 172
IX. 8. Az oldatok törvényeinek érvényessége elektrolitoldatokra 174
IX. 9. Ionreakciók 175
IX. 10. Elektródfolyamatok 177
IX.11. FARADAY törvényei 181
B. GALVÁNELEMEK 182
IX.12. Elektromos energiatermelés kémiai folyamatokkal 182
IX.13. Galvánelemek áramtermelő folyamatai 185
IX.14. Az elektródpotenciál: NERNST egyenlete 186
IX.15. Az elemek normálpotenciálja és a normálpotenciáltáblázatból levonható következtetések 189
IX.16. Gyakorlatilag használatos galvánelemek 191
IX.17. Akkumulátorok 192
IX.18. Koncentrációs elemek 195
IX.19. Hidrogénionkoncentráció és pH 195
IX.20. Oxidációs-redukciós folyamatok 198
IX.21. Korrózió 199
X. fejezet. PONTOSABB NEMFÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK 202
X. 1. A nemfémes elemek általános jellemzése; beosztása 202
A hidrogén és a halogének 203
X. 2. A halogének általános jellemzése 203
X. 3. A hidrogén, H 203
X. 4. A fluor, F és vegyületei 204
X. 5. A klór, Cl 205
X. 6. A sósav, HCl; a klór oxisavai 206
X. 7. A brom, Br és a jód, J; vegyületeik 208
B/ A kémiai reakciók sebessége. A kémiai egyensúly 210
X. 8. A kémiai reakciók időbeli lefolyásának bizonyítékai; a reakciósebesség 210
X. 9. Katalizátorok, reakciómechanizmusok 213
X.10. A kémiai egyensúly, a tömeghatás törvénye
és alkalmazásai 215
X.11. Disszociációs egyensúlyok; hidrolízis 218
C/ Az oxigéncsoport 220
X.12. Az oxigéncsoport elemeinek általános jellemzése. Az oxigén, O 220
X.13. A kén, S 220
X.14. A kénhidrogén, H2S 222
X.15. A kéndioxid, a kénessav és a kéntrioxid 223
X.16. A kénsav, H2SO4 224
X.17. A szelén, Se és a tellur, Te 227
D/ A nitrogéncsoport 228
X.18. A nitrogéncsoport elemeinek általános jellemzése 228
X.19. Az ammónia, NH3 228
X.20. A nitrogén oxigénvegyületei 232
X. 21. A nitrogén szerepe a természetben 235
X.22. A foszfor, P 236
X.23. A foszfor hidrogén- és oxigénvegyületei 238
X.24. Az arzén, As és az antimon, Sb 240
E/ A széncsoport 241
X.25. A széncsoport elemeinek általános jellemzése 241
X.26. A szilicium, Si 241
X.27. A sziliciumdioxid, SiO2, a kovasav és a szilikátok 242
F/ A kolloid állapotot
X. 28. Kolloid rendszer fogalma; részecskeméretek kimutatás 245
X. 29. Néhány kolloid-féleség; előállításuk 247
G/ A bór 249
X. 30. A bór, B és vegyületei 249
XI. fejezet. A FÉMES ELEMEK ÉS VEGYÜLETEIK 250
A/ A fémek általános tulajdonságai 250
XI. 1. A fémek fizikai tulajdonságai 250
XI. 2. A fémek előfordulása, az előállítási módja,
kémiai tulajdonságai 251
B/ Az alkálifémek és vegyületeik 257
XI. 3. Az alkálifémek jellemzése 257
XI. 4. A nátrium /Na/ 257
XI. 5. Nátriumhidroxid /NaOH/ 258
XI. 6. Nátriumkarbonát /NapCOV 261
XI. 7. Egyéb nátriumvegyületek 263
8. A kálium /k/ és vegyületei 264
C/ Az alkáliföldfémek és vegyületeik 265
XI. 9. Az alkáliföldfémek jellemzése 265
XI. 10. A magnézium /Mg/ és vegyületei 266
XI. 11. A kalcium /Ca/ 267
XI.12. A kalcium vegyületei 268
XI. 13. Építőanyagok 271
XI.14. A természetes vizek keménysége;vizlágyitás 271
D/ A III. főcsoport fémel /földfémek/ 274
XI. 15. A III. főcsoport jellemzése 274
XI.16. Az aluminium /Al/ 275
XI. 17. Az aluminium vegyületei 278
8/ a IV. főcsoport féméi 279
XI.18. A IV. főcsoport jellemzése 279
XI.19. Az ón /Sn/ 279
11.20. Az ólom /Pb/ 281
F/ Az V. főcsoport féme 283
XI.21. A bizmut /Bi/ 283
G/ Az I. mellékcsoport elemei 284
XI.22. Az I. mellékcsoport jellemzése 284
XI.23. A réz /Cu/ 285
XI.24. Az ezüst /Ag/ 287
XI.25. Az arany /Au/ 288
A II. mellékcsoport elemei 288
XI.26. A II. mellékcsoport jellemzése 288
XI.27. A cink /Zn/ 289
XI.28. A higany /Hg/ 290
1/ A III.mellékcsoport elemei 292
XI.29. A III. mellékcsoport 292
J/ A IV. mellékcsoport elemei 293
XI.30. A IV. mellékcsoport 293
K/ Az V. mellékcsoport elemei 294
XI.31. Az V. mellékcsoport 294
L/ A VI.mellékcsoport elemei 295
XI.32. A VI. mellékcsoport 295
XI.33. A króm /Cr/ 295
XI.34. A molibdén /Mo/ és wolfrám /W/ 296
M/ A VII. mellékcsoport elemei 297
XI.35. A VII. mellékcsoport 297
N/ A VIII. mellékcsoport elemei 298
XI. 36. A VIII. mellékcsoport 298
XI.37. A vas /Fe/ 299
XI.38. A nyersvas- és acélgyártás vázlata 299
XI.39. A kobalt /Co/ 303
XI.40. A nikkel /Ni/ 304
XI.41. A platinafémek 305
XII.fejezet. SZÉNVEGYÜLETEK, MŰANYAGOK 306
XII. 1. A szerves vegyületek általános jellemzése,
beosztása, elnevezése 306
A/ Nyiltláncú vegyületek 307
XII. 2. Telitett szénhidrogének 307
XII. 3. Telitetlen szénhidrogének 310
XII. 4. Halogénszármazékok 313
XII. 5. Alkoholok, éterek, aminők 313
XII. 6. Aldehidek és ketonok 315
XII. 7. Savak és észterek 317
XII.. 8. Szénhidrátok; fehérjék 320
B/ Zártláncú vegyületek 322
XII. 9. Aromás szénhidrátok 322
XII.10. Aromás származékok 325
XII.11. Hidroaromás és heterociklusos vegyületek. 327
C/ Műanyagok 328
XII.12. A műanyagok fogalma, általános tulajdonságaik, felhasználásuk 328
XII.13. Természetes alapu műanyagok 329
XII.14. Mesterséges alapú műanyagok 330
XII.15. Gumi és műgumi 334
XII.16. Műanyagipari adalékok; megmunkálás; félkésztermékek 337
XII.17. Mesterséges szálas anyagok 339
XII.18. Felületbevonó anyagok 340
XIII. fejezet PÉLDATÁR 344
XIII. 1. Gázállapot változások 344
XIII. 2. Gázok tömegének és térfogatának átszámolása 347
XIII. 3. Gázok parciális nyomása 350
XIII. 4. Oldatok ozmózisnyomása 352
XIII. 5. Oldatok fagyáspontcsökkenése és forráspontemelkedése 353
XIII. 6. Következtetések a vegyületek tapasztalati
képletéből 356
XIII. 7. Számitások kémiai reakcióegyenletek alapján 360
XIII. 8. Termokémiai számitások 363
XIII. 9. Oldatok koncentrációja 367
XIII.10. Elektrolitoldatok ozmózisnyomása, fagyáspontcsökkenése és forráspontemelkedése... 368
XIII.11. Elektrolízisek mennyiségi számításai 370
XlII.12. Galvánelemek elektromotoros ereje 372
XIII.13. Hidrogénionkoncentráció és pH 374
XIII.14. A természetes vizek keménysége 375
XIV. fejezet TÁBLÁZATOK 379
XIV. 1. Atomsuly táblázat 379
XIV.2. Az elemek előfordulása 381
XIV.3. A telitett vizgőz nyomása 382
XIV.4. Gázok kritikus adatai 382
XIV.5. Molekuláris fagyáspontcsökkenés és forráspontemelkedés 382
TARTALOMJEGYZÉK 383
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem