| Általános és fizikai kémia | |
| A kémia tárgyköre | 21 |
| A kémia tárgya | 21 |
| Az anyag és az energia megmaradásának elve | 23 |
| Halmazállapotok | 26 |
| Gázállapot, gáztörvények | 26 |
| A kinetikus gázelmélet | 37 |
| Avogadro tétele | 44 |
| Folyékony halmazállapot | 45 |
| Szilárd halmazállapot | 49 |
| Átmenet más halmazállapotba | 53 |
| Az anyag megjelenési alakjai | 58 |
| Elemek és összetett anyagok | 58 |
| A vegyületek törvényei | 61 |
| Egyenértéksúlyok | 64 |
| Atom- és molekulaelmélet | 67 |
| A klasszikus atomelmélet | 67 |
| A modern atomelmélet | 68 |
| Atomsúly | 69 |
| A molekulasúly meghatározása | 70 |
| Az atomsúly meghatározása | 73 |
| Vegyérték | 77 |
| Kémiai jelölések | 81 |
| Vegyjelek, képletek | 81 |
| Kémiai reakcióegyenletek | 87 |
| A kémiai folyamatok fajtái | 94 |
| A szervetlen vegyületek felosztása | 102 |
| A kémiai elemek periódusos rendszere | 109 |
| Az atomok szerkezete | 117 |
| Kémiai alapok | 117 |
| Katódsugár, röntgensugár | 117 |
| Radioaktivitás | 119 |
| Radioaktív sugárzásfajták | 122 |
| A rendszám és az elem karakterisztikus röntgenspektruma | 124 |
| A RUTHERFORD-BOHR-féle atommodell | 125 |
| Az atomok elektronburkának szerkezete | 134 |
| A vegyületek keletkezésének KOSSEL-LEWIS-féle magyarázata | 139 |
| Izotópia | 142 |
| Tömegszám, tömegdefektus | 144 |
| Az atommag szerkezete, elemi részecskék | 147 |
| Magreakciók | 151 |
| Mesterséges elemek | 154 |
| A hullámmechanikai atommodell | 155 |
| A termodinammika alapjai | 159 |
| A termodinamika I. főtétele | 159 |
| Gázok fajhője állandó térfogaton és állandó nyomáson | 163 |
| Reális gázok kiterjedése | 166 |
| A termodinamika II. főtétele | 168 |
| Ideális gáz adiabatikus térfogatváltozása | 171 |
| A CARNOT-féle körfolyamat | 172 |
| KIRCHOFF tétele | 175 |
| A GIBBS-HELMHOLTZ tétel | 176 |
| Az entrópia és a termodinamikai függvények | 177 |
| A termodinamika III. főtétele | 179 |
| A termodinamika alkalmazása a halmazállapot-változásokra | 180 |
| Összetett rendszerek | 184 |
| Oldatok | 184 |
| Koncentráció | 185 |
| Oldatok gőznyomása. Gőznyomáscsökkenés | 188 |
| Folyadékelegyek forráspontja | 194 |
| Forráspont-emelkedés | 196 |
| Fagyáspontcsökkenés | 199 |
| Ozmózis | 202 |
| Oldott anyag diffúziója | 206 |
| Gázok oldódása folyadékokban | 207 |
| Szilárd anyagok oldódása folyadékokban | 208 |
| Termokémia | 214 |
| Latens hők | 214 |
| Kémiai folyamatok reakcióhője | 214 |
| HESS tétele | 215 |
| Kémiai egyensúlyok | 220 |
| Megfordítható reakciók | 220 |
| A kémiai egyensúly | 221 |
| A gázegyensúlyok függése a nyomástól. LE CHATELIER elve | 224 |
| Az egyensúlyi állandó változása a hőmérséklettel | 227 |
| A tömeghatás törvényének alkalmazása gázreakciók hozamának számítására | 228 |
| A reakciómunka hőmérséklet-változásának kiszámítása az entrópia alkalmazásával | 236 |
| Heterogén gázegyensúlyok | 238 |
| Szétesési reakciók | 239 |
| A GIBBS-féle fázistörvény | 246 |
| Elegykristályokat alkotó többkomponensű rendszerek egyensúlya | 252 |
| Ötvözetek termikus analízise | 254 |
| Háromkomponensű rendszerek egyensúlyának ábrázolása | 259 |
| Kémiai reakciókinetika | 262 |
| A reakciósebesség fogalma | 262 |
| A reakciósebesség kinetikus értelmezése | 264 |
| Elsőrendű reakciók | 264 |
| Másodrendű reakciók | 266 |
| Harmad- és negyedrendű reakciók | 268 |
| Megfordítható reakciók | 273 |
| A reakciósebesség változása a hőmérséklettel | 274 |
| Láncreakciók | 276 |
| Katalízis | 279 |
| Oldatokban végbemenő reakciók | 281 |
| Heterogén reakciók | 281 |
| Elektrokémia | 285 |
| Az elektromos áram kémiai hatása | 285 |
| FARADAY törvénye | 286 |
| Elektrolitos disszociáció | 287 |
| Hidratáció, szolvatáció | 289 |
| Elektrolitok disszociációfoka | 291 |
| Az ionok vándorlási sebessége | 292 |
| Gyenge elektrolitok vezetőképességének változása a koncentrációval | 297 |
| A disszociáció változása idegen ionok hatására | 302 |
| A víz disszociációja | 303 |
| Hidrolízis | 306 |
| Erős és gyenge savak, ill. bázisok | 307 |
| A BRÖNSTED-féle sav-bázis-elmélet | 309 |
| Sav és bázis okozta katalízis | 310 |
| Amfoter elektrolitok | 311 |
| Galvánelemek | 312 |
| Elektródpotenciál | 318 |
| Koncentrációs elemek | 322 |
| Másodfajú elektródok | 327 |
| Redoxielektródok | 328 |
| Gyakorlatilag használt galvánelemek | 330 |
| Akkumulátorok | 332 |
| Elektrolízis | 334 |
| Túlfeszültség | 336 |
| Passzivitás | 337 |
| Kolloidkémia | 339 |
| A kolloid állapot | 339 |
| Kolloidok fajtái | 340 |
| A kolloid rendszerek stabilitásának oka | 342 |
| A kolloid oldatok kicsapódása; reverzibilis és irreverzibilis kolloidok | 343 |
| Szilárd testek felületi jelenségei | 345 |
| Kolloid oldatok készítése | 349 |
| Fotokémia | 351 |
| A fotokémiai alaptörvény | 351 |
| Fotokémiai folyamatok | 353 |
| Fénytermelő reakciók | 357 |
| Szervetlen kémia | |
| Nemfémes elemek és vegyületeik | 372 |
| Halogéncsoport | 380 |
| Oxigéncsoport | 397 |
| Nitrogéncsoport | 432 |
| Széncsoport | 462 |
| Bór | 489 |
| Fémek és vegyületeik | 495 |
| Alkálifémek | 495 |
| Alkáliföldfémek | 519 |
| Alumíniumcsoport | 544 |
| Ritkaföldfémek (lantanidák) | 559 |
| Óncsoport | 562 |
| Rézcsoport | 570 |
| Cinkcsoport | 586 |
| Galliumcsoport | 597 |
| Titáncsoport | 602 |
| Vanádiumcsoport | 608 |
| Krómcsoport | 614 |
| Mangáncsoport | 622 |
| Vascsoport | 429 |
| Platinafémek | 650 |
| Aktinidák | 660 |
| Nemesgázok | 666 |
| Szerves kémia | |
| Alifás vegyületek | |
| Paraffinok és származékaik | 673 |
| Telítetlen szénhidrogének | 689 |
| Alkoholok | 698 |
| Éterek | 718 |
| Tioalkoholok | 720 |
| Tioéterek | 721 |
| Aminok | 721 |
| Oxovegyületek | 728 |
| Nitrovegyületek | 745 |
| Nitrozovegyületek | 746 |
| Szénsavszármazékok | 746 |
| Karbonsavak | 760 |
| Peptidek, polipeptidek | 814 |
| Fehérjék | 817 |
| Szénhidrátok | 826 |
| A fémorganikus vegyületek | 847 |
| Aromás vegyületek | 848 |
| Karbociklusos aromás vegyületek | 848 |
| Aliciklusos vegyületek | 925 |
| Heterociklusos vegyületek | 941 |
| Feladatok megoldása | 997 |
| Tárgymutató | 999 |
Folytatás Microsoft-tal