1.063.119

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

Magyar Nyelvőr 2010. július-szeptember

A Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának folyóirata - 134. évfolyam 3. szám

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:

"Az átfogalmazást a szövegben és a diskurzusban többféle módon is értelmezik a kutatók (Dutka 1992: 128-37; Gajewska 2004: 160-5; Kiss Sándor 2009: 266-71). Az átfogalmazást néha a... Tovább

Előszó

Részlet:

"Az átfogalmazást a szövegben és a diskurzusban többféle módon is értelmezik a kutatók (Dutka 1992: 128-37; Gajewska 2004: 160-5; Kiss Sándor 2009: 266-71). Az átfogalmazást néha a kommunikációs szituációhoz, különösképpen az interlokútorok kommunikációs céljaihoz relativizált egyenértékűségnek, illetve olyan beszédszerkesztésnek tartják, amely figyelembe veszi a beszéd vevő általi interpretációját is. Egyes koncepciók szerint a szóban forgó fogalmat heurisztikusnak kell tekinteni. Ennek értelmében a nyelvi művelet olyan leírásáról van szó, amely a megnyilatkozásokat összekapcsoló kifejezésekre (ún. konnektorokra) vonatkozik. Az átfogalmazást a beszéd önmagára utaló egyik aspektusának is tartják, amely nemcsak a nyelvi kompetenciával, hanem mindazokkal a tényezőkkel is kapcsolatos, amelyek a megnyilatkozás létrejöttét és interpretációját kísérik. Ebben a folyamatban olyan "hátrafelé mozgásról" van szó a szöveg vonalán, amely visszautalást jelent arra, amit korábban mondott a beszélő vagy valaki más. A beszélő meg akar győződni arról, hogy jól értette-e meg a vevőt, hogy ő maga is megfelelően kommunikál-e, és szeretné megkönnyíteni a vevő számára a szöveg megértését. Ez a "hátrafelé mozgás", függetlenül attól, hogy tudatos-e vagy sem, a megnyilatkozásnak a kommunikációs szituációhoz való olyan alkalmazkodásáról tanúskodik, amely befolyásolja a megfelelő nyelvi eszközök kiválasztását is." Vissza

Tartalom

Nyelvművelés
Banczerowski Janusz: A szövegen belüli átfogalmazást bevezető metaoperátorok (= metatextémák) 257
Sólyom Réka: Neologizmusok kognitív szemantikai megközelítése 270
Nyelv és stílus
Heltainé Nagy Erzsébet: A tulajdonnév jelentése és stilisztikája kognitív megközelítésben -
a sinkai személynevekben 283
A nyelvtudomány műhelyéből
Bartha Csilla - Hámori Ágnes: Stílus a szociolingvisztikában, stílus a diskurzusban 298
Horváth László: Sakknyelv, Kéziszótár, Nagyszótár 321
Bóna Judit: Beszédtervezési folyamatok az életkor és a beszédstílus függvényében 332
H. Varga Márta: A -(V)s képző produktivitásáról 342
Laczkó Mária: „Kivi vok, mien 5let muxik" - Az SMS-ek rövidítéseinek megértéséről 355
Szemle
Kontra Miklós - Bakró Nagy Mariann (szerk.): Nyelvészetről egyes szám első személyben (Ismerteti: Büky László) 370
Banczerowski Janusz: A világ nyelvi képe (Ismerteti: Veszelszki Ágnes) 373
Kemény Gábor: A nyelvtől a stílusig (Ismerteti: Pethő József) 376
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem