Elektrotechnika III.

Erős áramú mérőtechnika

Szerző

Kellner József

S. Pöschl Imre

Budapest

'Kellner József: Elektrotechnika III. ' összes példány

Kiadó:	Athenaeum Irodalmi és Nyomdai R.-Társulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	123 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	99 fekete-fehér ábrával illusztrálva. Az Athenaeum r.-t. könyvnyomdája nyomása, Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Mérőkészülékek.
1. A fizikai mérőegységek.

Az elektromos áramnak, valamint valamely áramkör két pontja között fellépő feszültségnek minden fizikai tulajdonsága módot nyújt az elektromos mennyiségek összehasonlító mérésére. Ismeretes dolog például, hogy a mondottakat megvilágítsuk, hogy az elektromos áram azt a vezetéket, melyen átáramlik, felmelegíti. Az áram hőhatása tudvalevőleg az áramerősség négyzetével arányos. A vezeték pedig felmelegedése folytán megnyúlik. A hossztágulásból tehát közvetve a vezetéken átfolyó áram mekkoraságára következtethetünk. Nem elegendő azonban a mérőtechnika szempontjából ismerni azokat a fizikai tulajdonságokat, melyek az elektromos mennyiségek összehasonlító mérésére alkalmasak. Hogy a megfigyelt mennyiségek mekkoraságát mérőszámokkal tudjuk kifejezni, az elektromos mennyiségek számára megfelelő egységeket kellett megállapítani, melyekhez a mérendő mennyiségeket hasonlíthatjuk. Ha ilyen egységeink vannak, úgy az a mérőszám, mely az elektromos mennyiség nagyságát megállapítja, tulajdonképpen a viszonyszámot adja meg a mérendő és az egységül szolgáló mennyiségek nagysága között.
Egységül a mérendő fizikai mennyiségek tetszőleges, szabadon választott nagysága választható. Az ily szabadon választott fizikai egységek az empirikus egységek. Ilyen például az egy liter víz súlya: a kilogram, ilyen a hosszmérték egysége, a méter. Valamely szabadon választott fizikai egység megfelel céljának, ha tartós, vagyis sem idővel nem változik, sem egyik helyről a másikra való áthelyezése nincs értékére befolyással, úgyhogy az ilyen szabványos egységgel különböző helyen vagy különböző időben végzett mérések összevágó eredményt adnak. Fontos kelléke azonkívül az ilyen empirikus egységnek, hogy könnyen reprodukálható legyen. Vissza

Tartalom

Mérőkészülékek 3
1. A fizikai mérőegységek 3
2. Az elektromos mennyiségek egységei 6
Az abszolút elektromos egységek helyettesiére készült gyakorlati egységek 6
3. Az elektromos "mérőkészülékekről általában 10
4. A mérőkészülékek szerkezetére vonatkozó általános megjegyzések 11
Az ellennyomaték létesítése, a skála 11
5. Az elektromos készülékek szerkezeti josaga 16
A csapágyazás 17
A mérőkészülékek fékezése 18
Az elektromos készülékek osztályozása a működésük alapját képező fizikai elvek szerint 20
6. Az elektromágneses mérőkészülékek 20
7. Deprez-rendszerű műszerek 24
8. Az elektrodinamometer 28
9. A hődrót-műszerek 37
10. Az elektrostatikus műszerek 40
11. Az indukciós műszerek 45
Második rész.
Az elektromos és mágneses mérési módszerek 50
Egyenáramú mérési módszerek 51
12. Kompenzáló módszer 51
Az ellenállás mérésére szolgáló módszerek 57
13. összehasonlító módszer 57
14. A Wheatstone-híd 62
15. Az ohmmeter 68
16. Az egyirányú áram mérésére szolgáló módszerek 72
17. Az áramlökés mérése a ballisztikus galvanométer segélyével 74
18. Az egyirányú feszültség mérésére szolgáló módszerek 77
Váltóáramú mérési módszerek 78
19. Az áramerősség mérése váltakozó áramú körökben 79
20. A feszültség mérése váltakozó áramú körökben 84
21. Teljesítménymérés váltakozó és többfázisú áramkörökben 84
22. A reduktorok áttétele, a fázishiba megállapítása, a kompenzációs módszer 91
23. Az áram transzformátor vizsgálása a kompenzációs módszer segítségével 96
24. A feszültségtranszformátorok vizsgálása a kompenzációs módszer segítségével 101
25. Kis wattmennyiségek, nagy fáziseltolások mérése 103
26. A teljesítménytényező meghatározása 106
27. Az áramváltakozások számának kísérleti megállapítása 107
A vas mágneses tulajdonságainak kisérleti megállapítása 108
28. A vas rnágnesezhetőségének vizsgálása 109
29. A vas átmágnesezésénél fellépő veszteségek vizsgálása 112
30. Az elektromos mennyiségek időbeli lefolyásának kísérleti megállapítása 115
31. Az elektromos mennyiségek időintegráljának mérése 123