Keletre nyílik Bécs kapuja

Fülszöveg

Közép-Európa keleti térségében mintegy 400 éven át - 1526-tól 1918-ig - a Habsburg-dinasztia tartotta kezében a hatalmat, az itt élő népek sokszor emlegetett együttélését az ő közös uralmuk borította be fényével és árnyékával. A kötet a több száz éven át birodalmi főváros Bécs kezdeményező és közvetítő szerepét vizsgálja a Habsburg-monarchia népeinek kultúrájában, elsősorban irodalmában a felvilágosult abszolutizmus korától az Osztrák-Magyar Monarchia bukását követő évtizedig.
A szerző - az összehasonlító irodalomtudomány kutatási módszereit felhasználva - elsősorban az osztrák és a magyar irodalmi-kulturális törekvések ismertetésére helyezi a hangsúlyt, de nagy teret szentel a Habsburg-monarchiában élő más népek (csehek, szlovének, szerbek, stb.) nemzeti irodalma fejlődéstörténetére, széles tablóba vonva a rokon építészeti, zenei és egyéb kulturális törekvéseket, s az olvasó előtt eddig ismeretlen tényeket tár fel a szellemi kapcsolódásokról, ráhatásokról.
A kötet időszerűségét nemcsak a nemzeti önismeret fokozódó hazai igénye indokolja, hanem az európai integráció modern törekvése is. Ezért különösen fontos napjainkban az Európa közepén élő népek és népcsoportok kölcsönös áthatásokkal tarkított történelmének sokoldalú feltárása és bemutatása.
A gazdag illusztrációs anyag - több mint kétszáz fekete-fehér, illetve színes kép - a tárgyalt korszak szellemi életének, kultúrájának hű tükre. Vissza