Keleti kapcsolatok, keleti gyökerek

Előszó

Annak idején, amikor az 1980-as években Magyarország egyik gyönyörű, déli városában, Pécsett tanultam, és az utcákon sétálgattam, számos ember odalépett hozzám, és azt mondta: "Mi rokonok vagyunk." A hallottak nagyon izgatottá és boldoggá tettek. Egészen mostanáig meglehetősen sok történész, nyelvész, régész, antropológus, sőt még zenetudós is végzett kutatásokat a két nemzet rokoni kapcsolatainak gyökereire vonatkozóan. Kétségtelen, hogy a két nép sok dologban hasonlít egymásra. Mindkét nép egyaránt őszinte vendégszerető, egyaránt szorgalmas és bölcs, egyaránt az önerőből való felemelkedésre törekszik. Amikor egymás hazájába látogatunk, megérkezéskor úgy érezzük, mintha haza érkeznénk. Úgy gondolom ez az érzés egyáltalán nem véletlenszerű. Vissza

Fülszöveg

Annak idején, amikor az 1980-as években Magyarország egyik gyönyörű, déli városában, Pécsett tanultam, és az utcákon sétálgattam, számos ember odalépett hozzám, és azt mondta: „Mi rokonok vagyunk." A hallottak nagyon izgatottá és boldoggá tettek. Egészen mostanáig meglehetősen sok történész, nyelvész, régész, antropológus, sőt még zenetudós is végzett kutatásokat a két nemzet rokoni kapcsolatainak gyökereire vonatkozóan. Kétségtelen, hogy a két nép sok dologban hasonlít egymásra. Mindkét nép egyaránt őszinte, vendégszerető, egyaránt szorgalmas és bölcs, egyaránt az önerőből való felemelkedésre törekszik. Amikor egymás hazájába látogatunk, megérkezéskor úgy
érezzük, mintha haza érkeznénk. Úgy gondolom, ez az érzés egyáltalán nem véletlenszerű.
Van egy kiváló ember, egy tiszteletreméltó idős magyar férfi, aki erősen reménykedik abban, hogy megtalálja a magyarság gyökereit. Fáradtságot nem kímélve, e célból az elmúlt közel húsz évben húsz alkalommal utazott a messzi távolba, Kínába, és követve az ősi Selyemutat kutatta a magyar nép gyökereit. Ez a kiváló ember, tiszteletreméltó idős férfi a mai kor Körösi Csoma Sándorra, az elismert keletkutató, az én tanárom. Bárdi László professzor úr. Az általa elkészített könyvsorozat egy-egy kötete mind szívből-lélekből írt kutatási anyagát és mintegy húsz év fáradságos odaadó munkáját tartalmazza. A sorozat
most kiadott tizedik kötete nem csupán a magyar nemzet eredetét, a magyar népnek a kínai nemzetiségekkel való történelmi összefüggéseit, hanem a magyar kelet kutatói tevékenység történetét és jelenlegi helyzetét is vizsgálja, továbbá a két ország kapcsolatainak fejlesztésének jelentőségét, és adott lehetőségeit is bőven kifejti. Vissza