Keleti front, nyugati fogság

Fülszöveg

Hetvenöt éve valahol Oroszországban odaveszett csaknem egy teljes magyar hadsereg. Bár az utóvédharcok és a szovjet vezetés hibái miatt a teljes megsemmisülés nem következett be, közel ötvenezren estek el, majd ugyanennyien sebesültek meg, és huszonnyolcezren kerültek hadifogságba. A Don menti arcvonal 1943. januári áttörésének eseményeit és a honvédalakulatok sorsát számos történeti és szépirodalmi munkában feldolgozták már. Ám a több mint háromezer kilométer széles keleti hadszíntér hátországában zajló eseményekkel, amelyek brutalitása sokszor felülmúlta a harcok borzalmait, csak egy évtizede kezdtek el foglalkozni a történészek. Szabó Péter azt kutatja, mi történt három és fél év alatt a megszállt és az arcvonal mögötti területeken, ahol a helyi lakosság, magyar katonák és partizáncsapatok álltak szemben egymással.
Fontos és kevéssé feltárt téma a magyar honvédek háború utáni sorsa is. A szerző utánajár a nyugati hadifogsággal kapcsolatos téveszméknek, és bemutatja, milyen is... Tovább

Fülszöveg

Hetvenöt éve valahol Oroszországban odaveszett csaknem egy teljes magyar hadsereg. Bár az utóvédharcok és a szovjet vezetés hibái miatt a teljes megsemmisülés nem következett be, közel ötvenezren estek el, majd ugyanennyien sebesültek meg, és huszonnyolcezren kerültek hadifogságba. A Don menti arcvonal 1943. januári áttörésének eseményeit és a honvédalakulatok sorsát számos történeti és szépirodalmi munkában feldolgozták már. Ám a több mint háromezer kilométer széles keleti hadszíntér hátországában zajló eseményekkel, amelyek brutalitása sokszor felülmúlta a harcok borzalmait, csak egy évtizede kezdtek el foglalkozni a történészek. Szabó Péter azt kutatja, mi történt három és fél év alatt a megszállt és az arcvonal mögötti területeken, ahol a helyi lakosság, magyar katonák és partizáncsapatok álltak szemben egymással.
Fontos és kevéssé feltárt téma a magyar honvédek háború utáni sorsa is. A szerző utánajár a nyugati hadifogsággal kapcsolatos téveszméknek, és bemutatja, milyen is volt az élet a fogolytáborokban. A kötet különlegessége, hogy nemcsak korabeli hadiokmányokat használ forrásként, hanem személyes dokumentumokat is: a doni poklot megjárt honvédek és munkaszolgálatosok harctéri naplóit, visszaemlékezéseit, leveleit. Kiderül, milyenek voltak a frontkatonák hétköznapjai, hogyan tartották a kapcsolatot az otthoniakkal, miként vélekedtek a megszállt területekről, és hogyan fogadták a nyugati hadifogságból hazatérőket Magyarországon.
Szabó Péter kötete hiánypótló munka: egyike azoknak, amelyek mítoszteremtés helyett a történelmi múltunkkal való bátor szembenézést választják.
Szabó Péter (1959) hadtörténész, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum tudományos főmunkatársa, MTA doktori címét 2004-ben szerezte.
Szabó Péter könyvében olyan kérdésekkel foglalkozik, amelyeket eddig elhanyagolt a hazai hadtörténetírás. Sokak szerint a háború története alapvetően hadműveletek leírásából áll. Szabó Péter szakít ezzel a szemlélettel. Kötete a front hétköznapjait, a megszálló tevékenység részleteit és a munkaszolgálatot mutatja be. A munkát megalapozó kutatás rengeteg, eddig ismeretlen dokumentumot tárt fel, és új, releváns eredményekkel is gazdagította a történettudományt. Meghatározó módon fog hozzájárulni a második világháború tragikus fejezeteinek higgadt megvitatásához.
Ungváry Krisztián Vissza