Előszó
Versenyző koromban, a versenyek után csak akkor tudtam elaludni, ha végiggondoltam és leírtam mindazokat a hibákat, amelyeket a gyakorlataimban elkövettem. Azt is meg kellett fogalmaznom, hogy miért nem tudtam elég nyugodtan versenyezni, valamint, hogy miként lehetne máskor jobban dolgozni.
Úgy érzem, hogy ismét ehhez a módszerhez kell fordulnom azért, hogy képes legyek megszabadulni az elkövetett hibák, gyengeségek és a hiába való küzdelmek kínzó emlékétől. Ki kell írni ezeket magamból még akkor is, ha már se idő, se lehetőség nincs a kijavításukra, de talán enyhülést még hozhatnak.
Sok mindent nem úgy kellett volna csinálni, ahogy én tettem, de mint sportoló és tanár - talán tudok például szolgálni. Mint edző nem váltottam be a tőlem - vagy magamtól várt eredményeket, bár ez nemcsak rajtam múlott.
Hálátlan lennék a Sorshoz, ha nem vallanám be, hogy mégiscsak volt három vagy négy maradéktalanul boldog pillanat az életemben, pontosabban, a három életem mindegyikében volt egy vagy két boldog pillanat.
Amikor a hetvenhetedik születésnapomon nagyon egyedül éreztem magam és semmi olyan érdemesnek vagy érdekesnek mondható feladatot nem láttam, amiért érdemes lenne élni, elhatároztam, hogy az évek folyamán papírra vetett firkálásaimból megpróbálok egy "memoár"-t összeállítani. Igyekeztem őszintén írni a történésekről, bár lehet, hogy az évek múlásával az emlékek és az események megszépültek vagy eltorzultak, talán feledésbe merültek - de ami lényeges volt, az megmaradt.
Talán untatni fogom az olvasót az ismétlésekkel, no meg az elég száraz stílusommal. Ugyanazokat a hibákat újra és újra elkövettem, az ember a maga kárán sem tanul. Csak akkor változik, ha nagyon muszáj, valójában ekkor sem változik, csupán ideiglenesen alkalmazkodik.
Nem tudom, hogy vannak-e olyan emberek, akiknek érdemes megvenni és elolvasni ezt a könyvet? Talán igen, talán nem, de ez a kérdés most már nem is fontos.
Nekem az írás új élmény. Újraélem a fiatalságomat, a szép és kevésbé szép emlékeket - és segít csökkenteni az öregedés kínjait.
Vissza