kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Püski |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Ragasztott papírkötés |
Oldalszám: | 1.107 oldal |
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 20 cm x 15 cm |
ISBN: | 963-8256-30-3 |
Megjegyzés: | Fekete-fehér térképekkel illusztrálva. |
Götz László magyar őstörténete | 5 |
I. könyv | |
Az elő-Ázsiai ősnyelv felé | |
Az európai nyelvtudomány és történelemszemlélet kritikája | |
Az újkőkori, középkori és krai bronzkori elő-ázsiai műveltségek | |
Nyugat-Eurázsia kutlurális fejlődésére | 19 |
Délkelet-, Közép- és Nyugat-Európa | 21 |
Ázsia | 26 |
Kaukázus, Pontusz, Volga-Urál-vidék | 31 |
Indogermán nyelvészet, indogermán történetírás | 56 |
Néhány szó a Grimm-féle hangtörvényekről sé a szabályos hangváltozásokról | 105 |
A hangváltozások jelentéstani (szemantikai) szerepe a nyelvekben | 133 |
Vokalizáció | 1333 |
A mássalhangzók változásai | 138 |
Az indogermán és a szemita nyelvek szumér párhuzamai | 158 |
Görög-héber szópárhuzamok | 162 |
Szumér-görög szópárhuzamok | 164 |
Szumér-latin szópárhuzamok | 165 |
Szumér-germán szópárhuzamok | 166 |
Szumér-indogermán-szemita szópárhuzamok | 169 |
II. könyv | |
Kettős mértékkel | |
A magyar őstörténetkutatás módszereiről és eredményeiről | |
tudománytörténeti áttekintés | 207 |
Az 1848 előtti magyar történetkutatás | 207 |
Finnugor származásunk iskolája | 212 |
Megjegyzések Barha Antal a "IX-X. századi magyar társadalom" című művéhez | 224 |
A nomadizálásról | 224 |
A "sabartoi asphaloi" névről | 225 |
A "grivna" - kérdéshez | 226 |
A kelet-európai szlávok régészeti nyomaihoz | 228 |
A szabir, kazár, magyar népnevek összefüggéseiről | 233 |
Bolgár-török jövevényszavainkról | 234 |
A steppei népek "iráni" eredete | 236 |
A korábbi indogermanocentrikus kutatások revíziójának szükségessége | 246 |
Néhány szó a jég alatti halászatról | 248 |
A szakirodalmi hivatkozások kérdéséhez | 249 |
A finnugorok és a magyarok földműveléséről | 250 |
A nyelvészeti paleontológiáról | 251 |
A Kurszán-elmélethez | 252 |
Az "Álmos" személynév és nyelvészetünk etimológiai módszerei | 253 |
A kievi magyar uralom kérdése és történetkutatásunk tárgyilagossága | 255 |
A "besenyő-futás" | 255 |
A Káprát-medence honfoglalás előtti lakossága | 256 |
A "szaszanida-iráni" művészeti stílusról | 258 |
A pártus kérdésről | 259 |
A lomovátói müveltség jelentősége őstörténetkutatásunk számára | 262 |
A hunok történelmi szerepe | 263 |
Az onogur-szabir-avar vándorlás útvonala | 265 |
H.W. Haussing vizsgálatainak egyéb magyar őstörténeti vonatkozásai | 267 |
A Hunfalvy-iskola ellenzéke a századforduló táján | 275 |
Néhány szó az "ugor" népnév színelváltozásáról | 277 |
Fischer szűrszín-elmélete az újabb kutatások tükrében | 282 |
A dél- és kelet-káspi tér népnév-anyaga a korai pártus korban és a szabir-magyar kérdés | 289 |
A nyevolinói műveltség etnikuának kérdése és a késő-avar "griffes-indás" stílus Volga-vidéki párhuzamai | 293 |
Őstörténetkutatásunk nyelvészeti tilalomfái | 294 |
Még egyszer a "szaszanida-iráni" stílusról, annak kaukázusi vetületében | 295 |
A grúz egyházi ékszerekről | 296 |
Ismét a "besenyő-futás"-ról | 297 |
A "polgári pozitivista" történelemszemléletről | 299 |
Összefoglalás | 301 |
Tudományosság és tudománytalanság őstörténetkutatásunkban | 303 |
Fodor István "Verecke híres útján..." című könyve tükrében | 303 |
Nyelvészetünk 19. századi dogmái és a tudományos módszeresség | 303 |
Finnugor "eredetű" szavaink | 304 |
A hun-magyar rokonság kérdéséhez | 305 |
Még egyszer a 19. század nyelvészeti domáiról | 308 |
Az "uráli" őshaza és a paleobotanikai kutatások | 308 |
Az "uráli" ősnép hipotézise és az entropológia | 313 |
Fodor régészeti terminológiája | 314 |
Az "uráli" őshaza és a régészet | 315 |
Az "uráli" őshaza és a paleoklimatológia | 318 |
Csernyocov elmélete | 319 |
A Fodor-féle andronovói "ugorok"-ról és azok fémművességéről | 320 |
Adalékok egy-két elvi-módszertani kérdéshez | 326 |
Az "uráli", "finnugor" és "ugor" vándorlásokról | 331 |
A finnugor népek kialakulásának régészeti nyomai Kelet-Európában | 333 |
Kézai Simon, A Biblia, Nimród és a magyar szkita-hagyomány | 334 |
Szkita kapcsolatainkról | 339 |
Gondolatok a "Magna Hungaria"-kérdésről és Juliánusz Volga-menti magyarjairól | 340 |
A honfoglalás kori sírok szem- és szájfedő fémlemezkéinek eredetéről | 344 |
A szaltovói műveltség és az alánok | 349 |
A honfoglalás eseményei és a finnugor szemléletű történetírás | 354 |
Még egyszer a Kárpát-medence honfoglalás előtti lakosságáról | 362 |
A kizárólagos finnugor irányzat és a "kettős honfoglalás" | 364 |
Az életfa-motívum "iráni" eredetéről és történettudományunk pánindogermán szemléletéről | 367 |
Adalékok a csónakba temetkezés "ősi ugor" szokásához | 369 |
Összefoglalás | 370 |
Megjegyzések őstörténetkutatásunk módszertani gyakorlatához | 373 |
Őstörténeti hipotézisek elbírálásának elvi követelményei | 373 |
A magyar őstörténetkutatás és a közel-keleti régészeti felfedezések | 375 |
Az indogermán kultúrprioritás ideológiája | 377 |
A szumér nyelv izolálására irányuló törekvések háttere | 379 |
A pánindogermán szemlélet őstörténeti vadhajtásai | 380 |
A közel-keleti ősműveltségek nyelvemlékeinek ignorálása módszertanilag megengedhetetlen | 384 |
Az uráli őshaza "elvándorlása" az elő-ázsiai műveltségek hatósugarából | 385 |
III. könyv | |
"Boncold csak nyelvész!" | |
A finnugor nyelvtudomány módszerei és eredményei | |
Bevezetés helyett | 395 |
A magyar nyelv és etnikum finnugor származásának elmélete a modern nemzetközi nyelv- és őstörténetkutatás tükrében | 397 |
A uráli-finnugor nyelvcsalád időrende | 397 |
Néhány módszertani meggondolás | 401 |
A nemzetközi nyelvtudomány és őstörténetkutatás fejlődése az utóbbi évtizedekben | 407 |
A nyelvészeti paleontológia | 417 |
Az indogermanisztika ortodox irányzatának módszerei | 429 |
A magyar nyelvtudomány mai szemlélete | 439 |
A nyelvészeti Darwinizmus | 459 |
A magyar nyelv uráli-finnugor eredetű szavai | 471 |
Módszertani rányelvek | 471 |
A 19. századi finnugorisztika nyelvhasonlítási módszerei | 429 |
Nyelvstatisztikai meggndolások | 498 |
Szemelvények Lakó_Rédei "A Magyar szókészlet finnugor elemei" című etimológiai szótárból | 513 |
A finnugor nyelvészet elmélete és gyakorlata | 523 |
Néhány szó a magyar nyelv hangfejlődéséről és korai nyelvemlékeinkről | 532 |
Második kötet | |
Indogermán nyelvekből származtatott jövevényszavaink | 545 |
Általános módszertani megjegyzések | 545 |
Iráni jövevényszavaink | 552 |
Német jövevényszavaink | 573 |
Szláv jövevényszavaink | 582 |
Altáji (török) jövevényszavaink | 601 |
Tudománytörténeti és módszertani áttekintés | 601 |
Megjegyzések az ún. "csuvasos kritériumok" nyelvi, történelmi és etnikai hátteréhez | 609 |
Néhány szó a "bolgár-török" nyelvekről | 620 |
Török jövevényszavaink és a szumér nyelvemlékek | 630 |
Az uráli és az altáji nyelvek kapcsolatainak areális szemlélete | 645 |
IV. könyv | |
A szumér kérdés | |
Régészeti, etnogenetikai, nyelvfejlődési és kutatástörténeti elemzés | |
Az újkőkori, korai fémkori elő-ázsiai műveltségek fejlődése és összefüggései | 663 |
Előzetes megjegyzések | 663 |
Elő-Ázsia az újkőkorban | 666 |
Észak-Mezopotámia a későneolitkumban és a kőrézkor első felében | 674 |
Dél-Mezopotámia és Elám a kőrézkorban | 679 |
Észak-Mezopotámia és a csatlakozó területek az Eridu-Ubaid, Uruk és Jemdet Nasr korban | 689 |
A szumérok mezopotámiai bevándorlásának, elődeinek és őshazájának kérdése | 698 |
A "protoakkád" teória | 706 |
Az elő-ázsia kulturális és nyelvi koiné | 708 |
Az újkőkori és korai fémkori elő-ázsiai műveltségek etno-kulturális kisugárzásai Nyugat-Eurázsiában | 714 |
Az anatólógiai újkőkori műveltségek és a Hassuna-Samrra-Halaf kultúrkör kisugárzásai | 714 |
A késői Eridu-Ubaid műveltség kisugárzásai | 724 |
Az Uruk-Jemdet Nasr korszak szumér kultúrájának távolabbi kisgurázűsai | 728 |
Megjegyzések a mezopotámaiai időrend kérdéséhez | 751 |
Szumér művelődési és etnikai kisugárzások az ún. "korai szumér dinaszták" idején (kb. 3000-2455) | 766 |
Néhány időrendi megjegyzés | 781 |
Szumér művelődési kisugárzások és vádnrolások nyomai az akkád, guti, Ur III és Isin-Larsa korszakban | 784 |
Adalékok a részleges állattemetkezések kérdéséhez | 811 |
Az elő-ázsiai műveltségek területéről kiinduló vándorlások okai | 815 |
I. Túlnépesedés | 815 |
II. Ökológiai változások | 825 |
III. A szikesedés | 827 |
Mezopotámiai-szumér eredetű néprajzi összefüggések Nyugat-Eurázsiában | 829 |
Az elő-ázsiai gyarmatosítások nyelvi hatásai Nyugat-Eurázsiában | 845 |
Szumér-etruszk szópárhuzamok | 872 |
Szumér-latin szópárhuzamok | 875 |
V. könyv | |
Az urali-finnugor nyelvek genetikus nyelvcsaládi elméletének ellentmondásairól | |
Az európai újkőkor Elő-Ázsiával szembeni prioritásának hipotézise | 893 |
Néhány szó a radiokarbon módszerrel végzett kormeghatározásokról | 893 |
Ismét a c14 mérésekről | 894 |
Colin Renfrew elmélete az újkőkor autochton európai eredetéről | 895 |
K.J. Narr állásfoglalása Renfrew hipotézisével szemben | 896 |
Megint csak a C14 mérésekről | 901 |
H. Müller-Karpe véleménye az autochton európai neolitikum feltevéséről | 903 |
R. Pittioni elmélete a szalagdíszes kerámia kultúrkörének európai eredetéről | 906 |
B. Perlov és A. Kifisin őstörténeti szemlélete | 908 |
Renfrew pálfordulása | 911 |
J. Dayton hipotézise a fémművesség európai eredetéről | 912 |
A C14 mérések hibáinak magyarázata | 918 |
I. Velikovsky "új egyiptomi időrendje" | 924 |
Újabb fejlemények Európa kultúrális prioritásának feltevése körül | 934 |
Az indogermán (indoeurópai) őshaza legújabb "vándorlásai" | 937 |
Renfrew új hipotézise | 937 |
Th W. Gamkrelidse és W.W. Iwanow új teóriája | 946 |
Gamkrelidse és Iwanow megítélésenk magyarországi visszhangja | 954 |
A magyar őstörténetkutatás legújabb eredményei | 984 |
Az újkőkori-korai fémkori elő-ázsiai nyelvi koiné | 1027 |
Az eurázsiai steppeövezet kulturális, etnogenetikai és paleolingvisztikai összefüggései Elő-Ázsiával | 1040 |
Nyugat-Ázsia | 1040 |
Kelet-Európa | 1054 |
Az uráli-finnugor nyelvek rokonságának areális nyelvkiegyenlítődési elmélete | 1067 |
Az ugor-magyar nyelvközösség elmélete | 1069 |
Személynévmutató | 1095 |
Tárgymutató | 1104 |
Térképek | 1109 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.