kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Kiadó: | Franklin-Társulat Magyar Irod. Intézet és Könyvnyomda |
---|---|
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: | Félvászon |
Oldalszám: | 232 oldal |
Sorozatcím: | Kultura és tudomány |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar |
Méret: | 16 cm x 11 cm |
ISBN: | |
Megjegyzés: | Nyomtatta Franklin-Társulat nyomdája. |
Bevezető rész | |
Előszó | |
Az eszmék hatalma a köz- és magánéletben; bölcselőknél és népszerű íróknál | |
Miért nem foglalkoztak a keleti bölcselőkkel? | 5 |
A bölcselet-történelem tényezői és irányai | |
A filozófiai rendszert mint műalkotást három tényező érteti meg: az egyetemes emberi, a kultúrtörténeti és az egyéni | |
A három tényező szerint három irány különböztethető meg | |
Az alanyi és tárgyi kritika | 8 |
Indiai gondolkodók | |
Az indiai lélek | |
A néplélek fogalma | |
Az indiai lélek sajátságai, az egységre, békés harmóniára törés, miszticizmus | |
Eszménye a jogin-révület, ennek lélektani analízise | |
Asszociációs gondolkodás, passzivitás, fatalizmus és pesszimizmus | |
A következetlenség, mint a spekuláció következménye | |
Erős felelősségérzet | |
Összefoglalás | 16 |
A védák bölcselete és a vedanta-rendszer | |
A Véda | |
A védák fogalma; négy papi kézikönyv: Rig-, Száma-, Jadsur-, Atharvavéda | |
Mindegyik három része: formulák (szanhita), rubrikák (brahmana), index (szutra) | |
Tartalmuk: dharma, az áldozatok bemutatása és brahmán, filozófiai elmélkedések | |
Deussen műve | 24 |
A régi védák (a himnuszok) kora | |
Az istenfogalom; az ősvallás a monotheizmus; az egy Isten három elnevezése | |
Az ősvallásból keletkezik a politelizmus, a henoteizmus, panteizmus, monizmus | |
A lélek sorsa | 28 |
Az újabb védák (brahmanák) kora | |
Három iránya; az elsőben uralkodik a mitológia, másodikban Brahmán kifejlődik sajátos indiai istenfogalommá, harmadikban atman, az egyéni lélek egyesül Brahmánnal és fölékerekedik | |
Az atman relatív-negatív fogalom; megvilágítják a szállóigék | 32 |
Az upanisadok (vedanták) kora | |
Ellentétük a védákkal | |
Alapgondolatok a brahman-atman egysége | |
Három tételük: azt atman az ismerő alany; megismerhetetlen; egyedüli valóság | |
A lélek négy állapota | |
A megváltás gondolata | |
Az upanisadok ellentmondásai és a megoldást célzó rendszerek | 37 |
A vedantarendszer | |
Lélektani és történeti keletkezése | |
Lényege a kétféle tudás | |
A vándorló lélek állapotai | |
A jó cselekedetek és az elmélkedés | 45 |
A védabölcselet és a vedanta-rendszer értékelése | |
A néplélekből sarjad | |
Alapja a törekvés az egység és a végtelenség felé | |
Felismeri, hogy a boldogásg bennünk van | |
Eredendő hibája a vallás és a filozófia szembeállítása; a vallásból így babona, a filozófiából miszticizmus lesz | |
A lélekvándorlás a problémákat elmérgesíti, pesszimizmust idéz elő | |
A philozophia perennis hatásai | 53 |
A szánkja, a jóga és a kisebb rendszerek | |
A szánkja-rendszer | |
Realizmus és merev dualizmus; a vedantától három pontban különbözik | |
Az ind lélek problémáit nem oldja meg, érthető az eltűnése | 66 |
A jóga-rendszer | |
Az indiai kultúrélet legeredetibb jelensége | |
Két jellemző tulajdonsága az istenfogalom és a révület | |
A nyolc gyakorlat | |
A gyakorlatok csodás hatása | 72 |
A jóga-rendszer értékelése | |
Az igaz jogin komolyan törekszik az erényre; sok a visszaélés | |
A milléniumi kiállítás fakírjai | |
A hipnotikus-kataleptikus jelenségek | |
Önkínzások | |
Csak egy temettette el magát élve, életmódja botrányos | 80 |
A kisebb rendszerek | |
Purva-mimanza | |
Az indiai materializmus | |
A vaisésika és njája | 89 |
Buddha | |
Élete és jelleme | |
A források | |
Életének hiteles adatai | |
Jellemzése a legendák alapján | |
Születése szemlélteti önérzetét | |
Megtérése akaraterejét és révületre hajtó természetét | |
Vándorélete tanítói egyéniségét | |
Halála egész jellemét | 94 |
Tanai | |
A négy nemes igazság a benaresi beszédben; nirvána | |
A lélek tagadása, az öt létmozzanat (skandha) | |
A 12 tagú oksági kapcsolat | |
Erkölcstana | 108 |
A buddhizmus értékelése | |
Elterjedése | |
Ennek okai: elítéli a külsőséges kultuszt, nemes erkölcsöt hirdet, az ind kultőra terjesztője; Buddha nagy egyénisége | |
Jézus és buddha: életük, haláluk és világnézetük ellentéte | 125 |
Kínai gondolkodók | |
A kínai lélek | |
Ősrégi a kultúrája; felületes írók és szaktudósok véleménye | |
Jellemző vonásai: család- és fajszeretet, árnyoldala az erős érzékiség | |
Túltengő gyakorlati értelem, üzleti szellem | |
Atomisztikus gondolkodás; a kínai nyelv és írás szerkezete | |
Gépiesség | |
Teremtőképzelet hiánya | 137 |
Konfucius | |
Élete, jelleme és szerepe | |
Jelentősége | |
Származása | |
Kedveli a szertartásokat | |
Ezzel szerzi a Kon-fu-ce nevet | |
Zene iránti szeretete | |
Hivatása | |
Reform tevékenysége | |
Fővárosi elöljáró, munkaügyi miniszter | |
Az ellenzék vezérét kivégezteti | |
Kormányzati bölcsessége | |
Főteendő a fogalmak helyreállítása, ennek eszközei: | |
A tekintély, tisztelettudás, szülők iránti szeretet | |
Elöljárók jó példája | |
Erkölcsös nemzeti zene | |
A tisztviselők nagy szeretete a nép iránt | |
Bukása. "A nők éneke űzött el." | |
Tanítói egyénisége. A nevelés célja és eszközei | |
Írói tevékenysége. A szent könyvek összeállítása: I-king, Su-king, SI-king | |
A tavasz és ősz könyvei. A szertartások könyve. A szép törvénye | |
Halála: tiszteletének fejlődése | 144 |
Világnézete | |
A kínai vallás Konfucius előtt, monoteizmus, deizmus, babonás természet- és szellemimádás | |
Konfucius a monoteizmus emlékét megőrzi, maga agnosztikus. A Jang-Jin-elmélet | 159 |
Életfelfogása | |
Etikai rendszere kollektivizmus: demokratikus monarchia | |
Eszménye az átlagos kínai ember négy jellemvonása | |
Az emberiesség nem pozitív szeretet | |
A 10 kötelesség | |
Az államfenntartó öt viszony | |
A fejedelem és alattvaló | |
A méltatlan király elűzhető, megölhető | |
társadalmi törvények: a változások, képek és ítéletek törvénye | 164 |
Méltatása | |
A tettek embere | |
Tragikuma: őrzi a régit, de szellemébe nem hatol; megcsontosodik a művelődés | |
Világnézete és a keresztény hithirdetők | |
Erkölcsi téren vérbeli politikus | |
Hamis esküje, kémszerepe | |
Alkotása külsőséges kultúra | 171 |
Lao-ce | |
Élete | |
Kína misztikusa és metafizikusa | |
Életének egyetlen bizonyos adata találkozása Konfuciussal | |
Elveszti hitét a kultúrában | |
Halála | 175 |
A Tao-te-king | |
A világ leghomályosabb könyve | |
A tao jelentése Konfuciusnál, Lao-ce-nél: a lét forrása, célja, megismerésének alapja | |
Eszmetana | |
A platoni eszmék | |
A kimondhatatlan és kimondható fogalmak, a szavak | |
Az önalkotta fogalom minden rossz forrása, eltávolít a természettől, a "vi-vei" a nemcselekvés egyesít vele | 179 |
Lao-ce életfelfogása | |
Két út a nagy Tao-hoz: a lét és nemlét útja | |
Az élet meghosszabbítása, alchimia | |
Rendszere negatív egoizmus, destruktív | |
Ellenségszeretete | |
Egyén és társadalom | |
A bajok oka: a kormány beavatkozása az életbe, a tudás és a kultúra | |
Értékelés | 183 |
Az iráni lélek | |
Zarathustra | |
Ő a nemz et bölcse, az iráni Mózes | |
Az iráni lélek konzervatív, tekintélytisztelő, optimista, igazságszerető | 191 |
Élete | |
Baktriában Kr. e. 1000 körül született | |
A pusztába vonul, kinyilatkoztatást nyer | |
Családi élete, üldöztetése és halála | 193 |
Az Aveszta | |
Zarathustra írta a legrégibb részét | |
A nagy és kis Aveszta könyvei; európai sorsuk | |
Auquetil, Voltaire és Herder | 196 |
Az Aveszta világnézete | |
Ahura-Mazda az egy Isten, négyféle lényt teremt: főangyalokat, angyalokat, szellemeket, eszméket és elemeket | |
Asa, Mithra, Anahita | |
A platoni eszme, pre-existentia és a fravasik tana | |
A rossz problémája | |
Mennyiben tanít Zarathustra dualizmust? | |
Az emberi lélek | |
Őstörténet és halhatatlanság | 198 |
Zarathustra erkölcsbölcselete | |
Az egyénnek Asát, az igazságot kell megvalósítania gondolatban, szóval, cselekedettel | |
Jótékonyság, mértékletesség | |
Az érdemes kamatozása | |
A családi élet kötelessége | |
A párszi lány imádsága | |
A feleség főerénye | |
A notisztelet | |
Az iráni társadalom | 205 |
A rendszer értéke | |
Leszámol a politeizmussal, panteizmussal és a babonás áldozatokkal | |
Erkölcsbölcseletében meghaladja Buddhát és Konfuciust | |
Árnyoldalak: a rituális tisztálkodás visszataszító, vérfertőző házasságra, többnejűségre és kegyetlenségre ad alkalmat | |
Megtermékenyítette a görög gondolkodást | 210 |
A bevezető részhez | |
Az indiai gondolkodók fejezeteihez | 215 |
A kínai gondolkodókhoz | 220 |
Zarathustrához | 222 |
Jegyzetek | 215 |
Gyakran, rövidítve idézett művek | 225 |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.