Kelet-Magyarország helynevei

Fülszöveg

Kniezsa István 1943-ban tette közzé a „Keletmagyarország helynevei" című nagyívű tanulmányát, amely a legmódszeresebb és leggazdagabb tartalmú szakmunka a XX. század első felének magyar névtudományában. Ebben Kniezsa István a történelmi Erdélynek s északi és nyugati határvidékeinek, azaz a trianoni békeszerződéssel Romániához csatolt országnyi területnek az oklevelekben 1400-ig felbukkanó összes mai helységneveit feldolgozta és nyelvi eredetük szerint osztályozta. Tüzetesen megtárgyalja a magyar helységneveken túlmenően az erdélyi német (szász), valamint a román helységneveket is. Meghatározza a helységnevek tipológiáját és kronológiáját, s a magyar, német és román névváltozatok egymáshoz való viszonyát. Mindezekből azt a településtörténeti következtetést vonta le, hogy a helységnevekkel igazolható népek (szlávok, magyarok, szászok, románok) közül kétségtelenül a románok érkeztek légkésőbb. Csak kivételszerűen akad ugyanis olyan helységnév, amely akár a magyarban, akár az erdélyi... Tovább

Fülszöveg

Kniezsa István 1943-ban tette közzé a „Keletmagyarország helynevei" című nagyívű tanulmányát, amely a legmódszeresebb és leggazdagabb tartalmú szakmunka a XX. század első felének magyar névtudományában. Ebben Kniezsa István a történelmi Erdélynek s északi és nyugati határvidékeinek, azaz a trianoni békeszerződéssel Romániához csatolt országnyi területnek az oklevelekben 1400-ig felbukkanó összes mai helységneveit feldolgozta és nyelvi eredetük szerint osztályozta. Tüzetesen megtárgyalja a magyar helységneveken túlmenően az erdélyi német (szász), valamint a román helységneveket is. Meghatározza a helységnevek tipológiáját és kronológiáját, s a magyar, német és román névváltozatok egymáshoz való viszonyát. Mindezekből azt a településtörténeti következtetést vonta le, hogy a helységnevekkel igazolható népek (szlávok, magyarok, szászok, románok) közül kétségtelenül a románok érkeztek légkésőbb. Csak kivételszerűen akad ugyanis olyan helységnév, amely akár a magyarban, akár az erdélyi szászban a románból származna, ha az már 1400 előtt előfordul a forrásokban. Kniezsa Istvánnak gazdag adattárral, tudományos apparátussal, szemléletes térképpel ellátott, tömörségre és higgadt tárgyilagosságra törekvő, hézagpótló tanulmánya mindmáig megőrizte időszerűségét. Szükség lett új kiadásra, hogy eljuthasson mindazokhoz, akik eddig nehezen vagy egyáltalán nem tudtak hozzáférni, sőt talán nem is tudtak róla. Ott a helye mindazok kezében, akik megismerték és megtanulták becsülni Kniezsa Istvánnak „Magyarország népei a XI. században" című tanulmányát, amely 2000-ben került újra forgalomba új kiadásban (Lucidus Kiadó, Kisebbségkutatás könyvek).
Kiss Lajos
¦¦¦¦¦ Vissza