Kelet-Közép-Európa: honnan-hová?

Szerkesztő

Budapest

'Révész Gábor: Kelet-Közép-Európa: honnan-hová? ' összes példány

Kiadó:	Akadémiai Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1994
Kötés típusa:	Fűzött keménykötés
Oldalszám:	570 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-05-6818-7
Megjegyzés:	Fekete-fehér ábrákkal.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	15
A jelen és egy lehetséges jövő Magyarországon 1985-2005
Bevezetés	27
Az örökség: Magyarország az 1980-as évek végén	31
Struktúrális sajátosságok, deformációk	33
Diszkrepanciák az elosztási viszonyokban	36
A puha diktatúra, az életvitel	40
A piacgazdaság kiépítése felé tett lépések	42
Várakozások és valóság: Folyamatok 1989 és 1993 közörr	47
Alkotmányos hatalomátvétel, optimista várakozások	47
Gazdasági tények	48
Megváltozott külgazdasági és világpolitikai feltételek	54
A gazdasági visszesés belső tényezői	58
Objektív veszteségtényezők	58
Az átállás "kezeléséhez" kapcsolódó veszteségtényezők	59
Bevezetés a szcenáriókhoz	69
A szcenáriók jellege	69
Külpolitikai feltételezések	70
Külgazdasági feltételezések	72
Gazdasági szcenárió	74
A reálisan optimista gazdasági szcenárió legfontosabb építőkövei és makroökonómiai keretei	74
A nemzetgazdasági racionális érvényesüléshez szükséges legfontosabb lépések	76
Privatizáció	76
Az agrárium	77
A pénzügyi rendszer	80
Az állami szerepvállalás	82
A gazdasági szcenárió konkretizálása	84
Két periódus	85
A prognózis részletei	85
A gazdasági fejlődés regionális vonzatai	91
A politikai szféra	93
A parlament	93
Pártok, pártrendszer	95
Kormány és kormányzat	100
Elnöki rendszer	100
Nemzeti intézmények	102
Az érdekképviseletek	103
A területi önkormányzatok	105
A közvetlen demokrácia intézményei	108
Az egyházak szerepe	109
Társadalmi folyamatok, intézmények	111
Demográfiai folyamatok, migráció	111
A társadalom mobilitása és szerkezete	114
A társadalom mobilitása	114
A foglalkoztatási szerkezet	115
A polgárkodás, a társadalmi elit	116
Jövedelemdifferenciálás, társadalmi jövedelmek, szegénység	118
A lakossági jövedelmek differenciálódásának alakulása	119
A társadalmi jövedelmek kettős arculata	121
A nagy elosztó rendszerek távlatai	123
A nyugdíjrendszer	123
A munkanélküliek támogatása	125
Az egészségügy	128
Oktatás és szakképzés	134
Társadalmi konfliktusok, társadalomlélektani tényezők	139
Tudomány és technológia	143
Néhány szó a régmúltról	143
Az államszocialista rendszer kutatási intézményhálózata és szervezete	144
Az államszocialista kutatási és fejlesztési rendszer problémái	145
Változások a kutatói és fejlesztői munka jellegében és tartalmában	146
A kutatás és fejlesztés intézményrendszerének felbomlása	147
Viták, érvek és ellenérvek a kutatási intézményrendszer felépítéséről és hatásköréről	151
Irányzatok és tendenciák	152
Ajánlások	157
A magyar kormánynak	157
A nemzetközi szervezeteknek	159
Táblázatok	162
Ábrák	180
Irodalomjegyzék	182
A témaösszefoglaló és a háttértanulmányok jegyzéke	184
A közreműködők listája	185
Lengyelország fejlődése 2005-ig
Bevezető	189
Lengyelország nemzetközi környezete 2005-ig	193
Általános problémák	193
Integrálódás az Európai Unióba	193
Lengyelország szomszédai	194
Demográfia, munkaerőpiac, társadalmi-szakmai struktúra	198
Demográfiai trendek	198
Munkaerőpiac	198
A munkaerőpiac mennyiségi jellemzői	198
A munkaerőpiac minőségi jellemzői	199
Jövedelem, ösztönzés	200
Társadalmi-szakmai struktúra	200
Gazdasági fejlődés	202
A lengyel reform fő iránya: rövid áttekintés	202
Alapmutatók	202
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok	202
Struktúrális változások	203
Privatizáció	204
Az átalakulás társadalmi "ára"	205
Lengyelország gazdasági fejlődése 2005-ig	206
A GDP növekedése	206
A termelési tényezők alakulása	206
A végső kereslet struktúrája	209
A háztartások kiadási és bevételi szerkezetének változásai	210
Külgazdasági kapcsolatok	210
Szerkezetváltás az 1992-2005-ös időszakban	212
A termelékenység növekedése és a foglalkoztatási struktúra	214
Attitűdök és magatartásformák	215
Hatásvizsgálat	215
Általános megjegyzések	215
A beruházások csökkentésének hatása	216
A felújítás elhalasztásának hatása	216
Az EU piacok részleges megnyitásának hatása	216
A kisebb mértékű tőkebeáramlás hatása	217
A nagyobb adósságszolgálat hatása	217
Gazdaságpolitikai ajánlások	218
A társadalmi-politikai szféra	220
Az átalakítás társadalmi dimenziója	220
Lengyel társadalmi-politikai attitűdök	221
A válságok és az optimista-pesszimista beállítottság	21
A gazdasági reformokkal kapcsolatos várakozások	223
A demokráciával kapcsolatos attitűdök	224
Vélemény a demokratikus intézményekről	225
A vallás és a katolikus egyház társadalom szemszögéből	226
Az új politikai elitek	227
Lengyel politikai körkép 1993 közepén	229
A főbb politikai csoportok	229
Jobb- és baloldal	230
Az "európai" és a nemzeti Lengyelország	231
"Vallásos állam" vagy demokratikus világi állam	232
A szakszervezetek szerepe	232
Az 1993. szeptemberi változások után	234
A lengyel és az európai jogrendszer	236
A társadalmi-politikai változások forgatókönyve 2005-ig	236
A társadalmi-szakmai struktúra modernizálása	237
A tudati változások	238
A politikai színtér stabilizálása	239
Tudomány, oktatás, technika	242
Bevezető megjegyzések. Az örökség	242
Tudomány és kutatás	243
A jelenlegi helyzet	243
Az átalakulás eredményei	244
A K+F rendszer belső viszonyai	245
Technológia	246
Az újításoktól az új technológiákig	246
A lengyel ipar műszaki színvonala	247
A lengyel ipar külkapcsolatai és az innováció	249
Oktatás	250
Az oktatási rendszer	250
Az egyetemi képzés minőségi kérdései	252
Az oktatás és a munkaerőpiac	252
Tudomány, oktatás és technológia; fejlesztési forgatókönyv	253
Az átalakulás regionális dimenziója	257
Demográfia	257
A lengyel gazdaság regionális szerkezete	257
A munkaerőpiac	258
A külföldi tőke és az új nemzetközi környezet	259
Közlekedési kapcsolatok Európával	259
A természeti környezet	259
Az átalakulás regionális lehetőségei	260
Ajánlások	262
Táblázatok	263
Ábrák	282
A témaösszefoglaló és a háttértanulmányok jegyzéke	286
A közreműködők listája	287
A Cseh Köztársaság az 1989-es átalakulás után: a változások forgatókönyve 2005-ig
Bevezető	291
A cseh átalakulás keretei	293
Módszertani meggondolások	293
Az átalakulás természete	294
Az átalakulás országspecifikus vonásai	295
Az átalakulás nemzetközi környezete	297
A nyugat-európai országok	297
A visegrádi országok	298
A Szovjetunió utódállamai	299
Az Európai Unió	299
A NATO	301
Kölcsönhatások	301
A gazdaság állapota, fejlődési tendenciák	302
Gazdaságátalakítás és gazdasági stabilizáció	302
Pénzpolitika és makroökonómiai összefüggések	302
Az átalakulás okozta recesszió	304
Infláció	306
Demográfiai és munkaerőpiaci folyamatok	306
Demográfiai folyamatok	306
Munkaerőpiac	306
Külkereskedelem és fizetési mérleg	310
Az ipari szerkezet	313
A szerkezeti örökség	313
Kilátások	315
Mezőgazdaság	317
Magánszektor, privatizáció, külföldi tőke	319
Gazdasági törvénykezés	321
Ajánlások	323
Általános gazdaságpolitikai ajánlások	323
Ajánlások a szerkezetváltáshoz	324
Ajánlások a mezőgazdasági politikához	326
Ajánlások az "Európai-politikához"	327
A társadalom és a politikai rendszer átalakulása	328
Az osztály- és a társadalmi-szakmai struktúra	328
Jövedelemdifferenciálódás	329
Az átalakulás társadalmi megítélése, attitűdök	330
Szociálpolitika, szociális partnerség	331
A politikai berendezkedés	32
Alkotmányos keretek	333
Az államelnök	334
Kormány és közszolgálat	334
A politikai elit	335
Politikai pártok	337
Civil szervezetek és intézmények	338
Politikai attitűdök, politikai perspektívák	339
Tudomány, technika, oktatás	342
Történelmi előzmények	342
A műszaki infrastruktúra az államszocializmus időszakában	343
Átalakulás és innováció az ipari ágazatokban	344
Az ipari műszaki erőforrásaink újraelosztása	346
A K+F rendszer átalakulása	347
A K+F rendszer az államszocializmusban	347
Változások a K+F rendszerben 1989 után	348
Perspektivikus területek keresése	350
Az oktatási rendszer szerkezeti problémái	351
A fejlődés reális szcenáriója	353
Ajánlások	354
Az átalakulás regionális dimenziói	356
Örökség, regionális deformációk	356
Az 1989 utáni változások regionális hatásai	357
Kiemelt problémakörök	359
Népesség és munkaerőpiac	359
Gazdasági potenciál	360
A környezet állapota	361
Területi igazgatás	362
A pártok támogatottsága	362
Határ menti együttműködés, eurorégiók	364
Prága	364
Az átalakulás regionális jellegzetességei	365
Táblázatok	367
Ábrák	386
Irodalomjegyzék	389
A témaösszefoglaló és a háttértanulmányok jegyzéke	391
A közreműködők listája	393
Szlovákia lépései az EU-tagság felé
Bevezető	397
Az átalakulás társadalmi-politikai összefüggései Szlovákiában	399
A változtatás szándéka, várakozások	399
A politikai spektrum átalakulása	402
A politikai színtér születése	402
A politikai pártok és mozgalmak arculata	404
Politikai preferenciák	405
A politikai elit kialakulása	406
Társadalmi megbékélés és a társadalmi feszültségek levezetése	409
Társadalombiztosítás, Háromoldalú Egyezmény	409
A szakszervezetek	410
Az egyház szerepe	411
A jogrend változása	412
A Szlovák Köztársaság jogrendjének fejlődése	412
A Szlovák Köztársaság alkotmányának megalkotása, jellege és vitatott pontjai	413
A politikai hatalom szerveződésének alkotmányos alapjai	414
Politikai és gazdasági jogalkotás	415
Következtetések	415
Az átalakulás térségi összfüggései	417
Alapvető térségi jellemzők	417
A térségi fejlődés perspektívái	418
Regionális fejlesztés	418
A helyi és a területi önkormányzatok	419
A közigazgatás reformja	420
A közigazgatási reform és a polgári kezdeményezés	422
A területi önkormányzatok tagozódása	423
A társadalom szerkezete, rétegeződése	425
Demográfiai folyamatok és életkorstruktúra	425
Az iskolázottság szerkezete	425
A lakosság vagyon és jövedelem szerinti differenciálódása	426
A foglalkoztatási struktúra, a lakosság társadalmi-szakmai összetétele	426
Etnikai szerkezet, kisebbségi problémák	428
Történelmi örökség	428
A magyar kisebbség	429
A roma kisebbség	431
Rutén és ukrán kisebbség	432
A nemzetiségi politika problémái és megoldási javaslatok	433
Szlovákia EU-csatlakozásának társadalmi és gazdasági előfeltételei	434
A gazdasági átalakulással kapcsolatos nézetek	434
Az átalakulás makrogazdasági kiindulópontjai	435
Termelés	435
Szerkezeti változások	436
A külföldi tőke	437
A pénzügyi szektor	437
Pénzjövedelmek	438
Az 1992-93-as átmenet problémái	438
A gazdasági átalakulás stratégiája 2005-ig	440
Kitekintés a jelenből	440
A stratégiai célok összefoglalása	441
Gazdasági átalakulás és kormánypolitika	442
Gazdaságpolitikai súlypontok	442
Politika és gazdaság	443
A versenyelv érvényesítése	443
Gyors tulajdonváltás szükséges	444
A tudomány, a technológia és az oktatás helyzete az átalakulási folyamatban	445
Kiindulópontok	445
Az átmeneti időszak	446
A szlovák K+F potenciál 2005-ig várható alakulása	447
A szerkezetváltás kilátásai	447
Az intézményi és szervezeti változások fő irányai	448
Tudományos és műszaki prioritások	449
Új termelési ágazatok kifejlesztése	450
A szlovák felsőoktatás hosszú távú fejlesztése. Kilátások 2005-ig	450
A kiinduló helyzet	450
A szlovák felsőoktatás fejlesztése	451
Az átalakulás hatása az oktatás tartalmára	451
Az oktatók szakmai színvonala és kutatás-fejlesztési tevékenysége	452
Ajánlások	453
A politikai útválasztás dilemmái, következtetések	455
A reálisan optimista forgatókönyv	455
Az "átvészelés" forgatókönyve	456
Pesszimista, nacionalista-populista forgatókönyv	456
Geopolitikai szempontok	457
Következtetések	457
Táblázatok	460
Ábrák	473
Irodalomjegyzék	478
A témaösszefoglaló és a háttértanulmányok jegyzéke	483
A köreműködők listája	485