Kelet fia

Előszó

Részlet a műből:

"1879 szeptemberében Simlában időztem, a Himalaya lejtőjén. Akkoriban, mikor sir Louis Cavagnarit Kabulban meggyilkolták. Egy angol-indiai ujság érdekei szólítottak oda, amelynek szerkesztője voltam. Európa és Amerika bővelkedik olyas helyekben, ahol a kiválasztottak betegségeiket gyógyíthatják. Gastein, Ems, Wiesbaden, Aix-la Chapelle, Karlsbad hemzsegnek a gyógyulást keresőktől. Az amerikai Saratoga, a Michigan-i kénes források, Arkansas forró vasforrásai világhírűek. De Indiában, bárminő bajra keressék is az írt, csak egyetlen gyógyhely kínálkozik: Simla.
Idevándorolnak nyáron át a magas kormány tagjai, - az alkirály egész kiséretével, a tanácsosok, és valamennyi függelékeik. Beteg májukkal vagy tüdejükkel együtt, feleségeiket és leányaikat is elhozták. szemfüles riporterek itt settenkednek, abban a biztos reményben, hogy a kormány zárt ajku főhivatalnokai e nyájas üdülőhelyen beszédesebbé válnak. Tarka, színes tömeg,a világ minden tájából. Nem hiányzik a dusgazdag amerikai turista, a berlini botanikus, Angolhon időleges peerje. Mindenki lovagol ez a legkedveltebb sport. Nő, férfi és gyermek, valamennyi lóháton ügeti be a vidéket. Csak egyetlen kocsiut huzódik végig, amelyet főként az alkirály kényelmére létesítettek. A megfigyelés, - intelligens amerikai létemre, - mindig kedvenc foglalkozásaim közét tartozott. Itt valóban bő aratás kinálkozott a szemnek. Ezuttal is a verandán ülve, tekintetemet e festőien tarka képen legeltettem, az ebéd idejét várva. A gong felcsendülésére a hosszú sorral együtt én is bevonultam a hotel hatalmas ebédlőtermébe és elfoglaltam helyemet. Az asztal baloldalának legvégső helyét jelölték ki számomra. S szemközti szék még üres volt, bár a szék mögött két fehérarany turbános, kitűnően fegyelmezett hindu szolga állt, összefont karokkal, láthatóan uruk megjelenését várva. Nem kellett sokáig várniok." Vissza