Kelet-Európa története a 19. században I.

Egységes jegyzet/Bölcsészettudományi karok/Kézirat

Szerző

Budapest

'Arató Endre: Kelet-Európa története a 19. században I. ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1974
Kötés típusa:	Ragasztott papírkötés
Oldalszám:	398 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 16 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Kézirat. Tankönyvi száma: J 2-756. Megjelent 500 példányban.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

E kérdés tárgyalásakor Kelet-Európában két eltérő típusú területtel kell foglalkoznunk. Az egyik három nagyhatalmat ölel fel: Poroszországot, az Osztrák birodalmat és Oroszországot, a másik pedig a Balkánt, az Oszmán birodalmat. Az első azt a területet foglalja magába, amely a 16. századtól kezdve mutat fel közös vonásokat, és pedig Kelet-Európának ezen a területén jött létre az un. második jobbágyság rendszere. Engelsnek ez a találó terminusa azt akarja kifejezni, hogy Kelet-Európa e nagyobb részét magába foglaló vidékeken a nyugat-európai tőkés bérleti rendszertől eltérően megszilárdult a jobbágyrendszer, a földesúr kezelésében nagy majorságok alakultak ki, s ezzel párhuzamosan a parasztok jelentős része apró telkekre szorult vissza, illetve a földbirtokosok megfosztották őket korábban használt földjeiktől. Ezeken a területeken a gazdasági és politikai hatalom az arisztokrácia kezében volt, tőkés bérlővel ritkán találkozunk.
E rendszer bár nagy mértékben akadályozta a kapitalizmus kialakulását, a 18. század végétől egyre növekedtek a tőkés fejlődés elemei, A másik terület sajátos útját a török rendszer alakította ki, amely nem ismerte az európai értelemben vett földesúri birtokot, sem a majorsági, sem pedig a bérleti rendszert, A föld túlnyomó része a szultán tulajdonát képezte, ő a szpáhiknak, vagy a főtisztviselőknek szolgálatuk fejében átadta a birtok jövedelmét, de továbbra is fenntartotta magának a föld tulajdonát. E szisztéma azonban török birodalom elmélyülő válsága során fokozatosan közeledett a kelet-európai majorsági gazdálkodáshoz és sajátos, ahhoz hasonló körülményeket, un. csiftlik, illetve csiftlik-száhibi rendszert hozott létre. A mezőgazdaság e két típusú fejlődése között foglalt helyet a két román fejedelemség, amelyre a török rendszert sohasem terjesztették ki, de e területeken a második jobbágyság viszonyai csak későn, a 19. sz. 30-as éveiben jelentek meg. Ezen átmeneti formán kívül találkozunk még Kelet-Európában sajátos Vidékekkel, köztük Bosznia- Hercegovinával, ahol a török hódítás idején is fennmaradt a második jobbágyság rendszere, a dalmáciai kolonátussal, amely a római kor maradványa és az elmaradott, a törzsi szervezetben élő crna-gorai, (montenegrói) albániai és kaukázusi társadalommal is foglalkozni fogunk. Vissza

Tartalom

Első rész
A feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszaka. 3
I, A gazdasági-társadalmi viszonyok a 18. század végétől a 19. sz derekáig 5
1. A mezőgazdaság fejlődése 5
a) A második jobbágyság rendszerének felbomlása (Poroszország, Ausztria, Magyarország, cári Oroszország) 6
b) A Balkán nagy részében kialakult török rendszer 40
c) E két típustól eltérő területek (Moldva, Havasalföld, Bosznia-Hercegovina, Dalmácia, Montenegró, Albánia, Kaukázus) 49
2. Az ipar és kereskedelem fejlődése 56
II. A nemzeti elnyomás rendszere Kelet-Európában (Törökország, Porosz- és Oroszország, Ausztria, Magyarország) 94
III. A kelet-európai népek nyelvi-kulturális mozgalmai a nemzeti függetlenség és a liberalizmus szolgálatában 126
1. Az irodalmi nyelv megteremtéséért folytatott harc 126
a) Azoknál a népeknél, amelyek már a középkor folyamán rendelkeztek fejlett irodalmi nyelvvel (cseh, lengyel, finn) 127
b) Ahol egy dialektus kiválasztása állott előtérben (horvát, szlovén, észt) 131
c) Ott, ahol egy egyházi nyelvvel szemben kellett az irodalmi normát megteremteni (orosz, ukrán, szerb, szlovák) 134
d) Azok a népek, amelyeknek a nyelvművelésére ókori klasszikus nyelvek hatottak (görög, román, litván) 142
e) Ahol a 19. sz. első felében nem tudták megalapozni az irodalmi normát (bolgár, lett szerb) 145
f) A helyesírás problémái 147
2. Az irodalom és a nemzeti mozgalom 150
a) A polgári átalakulás és a nemzeti felszabadítás kérdései a kelet-európai népek irodalmában 150
b) A kelet-európai folklór 179
c) A dicső múlt és a hamisítások 181
3. A történetírás és a nemzeti öntudat felébresztése 183
4. A nemzeti művészetek 188
a) A nemzeti színházakért folytatott harc és a színjátszás 198
b) A nemzeti opera és zene 198
c) A képzőművészet 204
5, Kulturális-egyházi szervezetek, a nemzeti mozgalom bázisai 205
a) Tudományos és kulturális társaságok 205
b) Egyetemek, főiskolák, egyetemi és főiskolai tanszékek egyesületek jelentősége 210
c) Az alsó- és középfokú oktatás 216
d) Az egyház, mint a nemzeti mozgalom bástyája 221
IV. A nemzeti felszabadító mozgalmak az osztrák birodalomban cári Oroszországban és Poroszországban. 229
1. Nemesi vezetésű feudális privilégiumokra támaszkodó, vagy azt visszaszerezni kívánó nemzeti mozgalmak (lengyel, litván, cseh horvát, magyarországi szerb, erdélyi román, szász, finn, ukrán, kaukázusi népek) 230
2. A modern politikai-nemzeti mozgalom kezdeti formája, a nyelvharc (szlovák, erdélyi román, poroszországi lengyel, galíciai ukrán, horvát, erdélyi szász) 253
3. A nemzeti mozgalmak belső differenciálódása és erősítése, valamint az ellentétek széles körű kibontakozása (cseh, szlovén, horvát, szlovák, magyarországi szerb, erdélyi román, finn, észt, litván) 267
4. Titkos társaságok, a fegyveres harcra való felkészülés (lengyel, cseh, ukrán, Belorusszija, Litvánia) 267
5. A fegyveres nemzeti felszabadító küzdelmek (lengyel, litván, északkaukázusi és baskíriai népek) 313
V. A külpolitika és a külső erők hatása a balkáni népek nemzeti felszabadító mozgalmára és függetlenségének kivívására a 19. században 341
1. A nagyhatalmak balkáni politikájának fő iránya 341
2. Az első szerb felkelés és a cári Oroszország 342
3. A görög felkelés és a nagyhatalmak. A cári Oroszország és a balkáni népek a 20-as években és a 30-as évek elején 345
4. Törökország fenntartásának politikája a 30-as és a 40-es években. 350
5. A nemzeti egység problémája a Balkánon . 352
6. A bosznia-hercegovinai feudális-szeparatista felkelések 354
7. "A krimi háború és a balkáni népek 356
VI. A cári Oroszország I. Sándor és I. Miklós uralkodásának idején (1801-1855) 365
1. Az abszolutista-feudális monarchia a 19. sz. első öt évtizedében 365
2. A külpolitikai viszonyok alakulása a francia háborúk és az európai forradalmak időszakában
3. A dekabrista felkelés 379
4. Társadalmi küzdelmek és az orosz értelmiség forradalmi tevékenysége 384